TGM és Orbán: bajtársakból politikai ellenfelek lettek, de a kapcsolatuk méltósága megmaradt
Kíméletlenül őszinte volt, mégis védte politikai ellenfelei emberi méltóságát Tamás Gáspár Miklós, s nem kivételezett Orbánnal sem.
Kíméletlenül őszinte volt, mégis védte politikai ellenfelei emberi méltóságát Tamás Gáspár Miklós, s nem kivételezett Orbánnal sem.
…s csak azért nem sorolhatjuk, hogy mi minden száll vele a sírba, mert ha őszinték vagyunk magunkhoz és hozzá, akkor pontosan tudjuk, hogy a rengeteg dolog közül, amely életében foglalkoztatta, oly sok minden évtizedek óta halott. Írásai egy jelentős részében letűnt eszmék, elmúlt világok, elpárolgott érzelmek, felszívódott hangulatok, feledésbe merült szereplők néhol szomorkás, néhol pajkos, de idealizálástól és nosztalgikus sóhajoktól mentes krónikása. És persze és elsősorban és miazhogy: új és újabb harcok szenvedélyes szónoka, megannyi publicisztikai csörte utánozhatatlan virtuóza. Nem kétséges, hogy munkássága megmarad, de hogy abból pontosan micsoda, nem tudom.
A főpolgármester Facebook-posztban búcsúzik a vasárnap elhunyt filozófustól, Tamás Gáspár Miklóstól.
A miniszterelnök a Facebook-oldalán emlékezett meg a vasárnap elhunyt Tamás Gáspár Miklósról.
Békés alkotmányos forradalom kell - és ez emberfeletti föladat. Vélemény. Az alábbi cikk 2020. november 13-án jelent meg a hvg360-on, a most elhunyt Tamás Gáspár Miklósra emlékezve közöljük újra.
Cifra egy világ lesz itt jövő nyáron, s akkor szükség lesz a színvonalas és összeszedett liberális ellenzékre. De ehhez előbb őszintén kell beszélni a hibáinkról és a mulasztásainkról – ha szabad még használnom a többes szám első személyt –, és haladéktalanul ki kell lépni a koalícióból. Horn, Orbán és Torgyán urak pedig legyenek boldogok egymással. – Tamás Gáspár Miklós írása a HVG 1997. július 19-i számában jelent meg, változtatás nélkül közöljük, emlékezve a most elhunyt filozófusra.
Az 1945-ben megindult forradalmi ciklus véget ért. De elfelejteni: öngyilkos ostobaság. Tamás Gáspár Miklós a II. világháború végének évfordulója alkalmából írt publicisztikája 2015 májusában jelent meg a HVG-ben. A szerzőre emlékezve változtatás nélkül közöljük újra.
Hérakleitosz példabeszédét a világ egyre változásáról, a kétszer nem lehet egyazon folyóba lépni tételét egykoron úgy fordította le magának egy igyekvő diák, hogy „csak az az állandó, hogy semmi sem állandó”. Más a tételt megtoldotta még azzal is, hogy nemcsak a folyó változik, hanem a belelépő láb is. A valóság – és benne az azt tükröző-értelmező tudat – az utóbbi években (Magyarországon is) felpörgött változásai közepette filozófus legyen a talpán, aki meglátja a konstanst. Ezúttal Tamás Gáspár Miklós, a parlamentben szabaddemokrata színekben helyet foglaló, de magát konzervatívnak (is) valló képviselő tette fel kérdéseit a Filozófiai Intézet igazgatójának, Tamás Gáspár Miklósnak (45 éves) – és viszont. Az alábbi cikk a HVG 1993. december 25-i számában jelent meg, a most elhunyt Tamás Gáspár Miklósra emlékezve közöljük újra.
Felbomlott a háború utáni hatalmi egyensúly és az osztálykompromisszum, káosz és tragédia jött helyette. A közjót az egyénektől, a kis közösségektől, és nem az államtól kell várni – mondta Tamás Gáspár Miklós néhány hete, a HVG-nek adott utolsó interjújában. Azt mondta, Magyarországon kitört a téboly és Orbánnak nincs hatalma. Az interjú újraközlésével emlékezünk a most elhunyt filozófusra.