Negyedszázada óriási hullámokat vert Ausztriában és az EU-ban, hogy az osztrák kormánykoalícióba bekerült a Jörg Haider vezette szélsőjobboldali szabadságpárt. Ma már inkább aggodalommal figyelik, hogy a még szélsőségesebb párt megkerülhetetlen a helyi politikában.
Erőddé építené át Ausztriát az Orbán Viktort példaképének tekintő szabadságpárti Herbert Kickl, de pártja a választási győzelme ellenére csak akkor kerülhet kormányra, ha ő wildersi alkut köt.
A tárca sajtóirodája ezt azzal támasztja alá, hogy a cikkünkben szereplő debreceni beruházás végül nem valósult meg.
Gulyás Gergely együttműködött a szélsőjobboldali osztrák politikussal, Heinz-Christian Strachéval, hogy egy ausztriai befektető a plázastop ellenére is terjeszkedhessen Magyarországon. Az erről szóló üzenetváltást a Der Standard szerezte meg az osztrák parlament vizsgálóbizottságának irataiból.
Bűnösnek találta a bécsi bíróság Ausztria volt kancellárját hamis tanúzás vádjában. A nyolc hónapos felfüggesztett börtönbüntetés eltántoríthatja Sebastian Kurzot a politikai visszatéréstől.
Közvetve az egyik legismertebb orosz oligarcha, Roman Abramovics is rendelkezik osztrák ingatlan- és földvagyonnal, de ukrán „kollégái" is aktívak az országban – az osztrák politikai elit legalábbis hallgatólagos együttműködésével.
Elkezdődött Sebastian Kurz pere.
Heinz-Christian Strache ügyében a bécsi tartományi törvényszék megállapította, hogy nem áll rendelkezésre elég olyan bizonyíték, amely alátámasztaná a korrupciós vádakat.
Teljesen a netre költöztetnék a Wiener Zeitung papír alapú változatát Ausztriában, ám ezt a hagyományt védők szeretnék megakadályozni. Az állami tulajdonú lapnál a nyomtatási költségeken megspórolt pénzből a kormány a minőségi újságírást szponzorálná.
A 2017-ben történt és 2019-ben napvilágra került Ibiza-ügy következményei máig nyúlnak. Szerzőnk annak járt utána, mi történt azóta ügy főszereplőivel, különös tekintettel a történések epicentrumában álló volt alkancellárral, Heinz-Christian Strachéval. Fordulatokban gazdag események követték egymást.
A másfél évtizede egymást követő válságok az elit ellen fordították a szavazókat Európában, aminek a legnagyobb haszonélvezője a szélsőjobb.
Újra kell tárgyalni az ügyet, mert az elsőfokú eljárás során nem vettek kellőképpen figyelembe olyan üzenetváltásokat, amelyek tisztázták volna a politikust.