A Budapestről Bécsbe száműzött CEU ugyan kiszállt a magyar fővárosban működtetett menekültintegrációs programból, de az immár önálló életre kelt OLIve ma is sikeres.
Az ENSZ menekültügyi szabályait sértheti, ha a kormány nem egyedileg bírálja el a menekültügyi kérelmeket, hanem homogén csoportként kezeli az úgynevezett biztonságos kibocsátó vagy biztonságos harmadik országból érkezőket. Mindez a jéghegy csúcsa: a decemberben szakmai egyeztetésre kiadott törvénytervezet alapján ezeknek az embereknek a menekültügyi eljárásában több, garanciális szabály se lenne biztosítva, már ha a kormány eredeti szándéka fennmarad.
Nem elég, hogy nem fogadjuk szívesen a Magyarországra érkező menekülteket, a jelenlegi rendszerben veszünk ugyan cipőt a lábukra, de nem tanítjuk meg őket járni – ilyennek látja a hazai menekültek helyzetét Dzavit Berisha, a tizenegy éve nálunk élő koszovói menekült, aki egész pályáját a hozzá hasonlók megsegítésének szentelte. (H)idegen – Menekültek Magyarországon sorozatunk következő darabja.
A Gozsdu udvar egyik tűzfalát festették meg Magyarországon élő menekült gyerekek egy profi street art csapattal együttműködve. Pénteken tartották a Menekültek Világnapját, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága arra emlékeztet, hogy a II. világháború óta nem volt ennyi földönfutó ember a világon, mint ma, és hogy Európát jóval kevésbé érinti a menekültáradat, mint a fejlődő országokat.
Gottfried Köfner, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) közép-európai regionális képviselője szerint sürgős intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a magyarországi menekültvédelmi rendszer a nemzetközi normáknak megfelelően működjön.
Az ENSZ adatai szerint a líbiai harcok kirobbanása óta már több mint 650 ezren hagyták el Líbiát, többségük azonban nem líbiai állampolgár.