Megvan a megállapodás a németországi előrehozott választás időpontjáról
A nagyobb német pártok megállapodtak: a bizalmi szavazás december 16-án, az előrehozott választások február 23-án lehet.
A nagyobb német pártok megállapodtak: a bizalmi szavazás december 16-án, az előrehozott választások február 23-án lehet.
Meg kell állítani a parlament alsóháza, a Bundestag létszámának növekedését – erről döntött a német alkotmánybíróság, amelynek függetlenségét kormánypárti és ellenzéki összefogással szándékoznak megszilárdítani.
Az utakat lezáró gazdákkal és a sztrájkoló mozdonyvezetőkkel lehet tárgyalni, de a szélsőségesek erősödésének kockázatai nehezen kiszámíthatók.
Egy hónap múlva választásokat tartanak a legnagyobb német tartományban, Bajorországban. A kampányhajrában robbant a sztori a miniszterelnök-helyettes, Hubert Aiwanger antiszemita röpiratáról. A tartományt 1946 óta vezető kormánypárt, a CSU vezetője, Markus Söder hálátlan feladatot kapott: egyben tartani a tábort és a kormányt, miközben a koalíciós párt vezetőjét antiszemitizmussal vádolják. A dolgát az érintett sem könnyíti meg, áldozatként tünteti fel magát, akit a sajtó üldöz, miközben nem csinált semmi rosszat. Az ügy alapjaiban forgathatja fel a német közvélemény viszonyát az antiszemitizmushoz, aminek a szélsőjobb örül a legjobban.
Koalíciós feszültséget okozott Németországban a fűtési rendszerek korszerűsítéséről rendelkező, egyelőre csak tervezett törvény.
A német lap szerint bizalmatlanságot kelt az EU-ban a kormány Putyin-barátsága, és több ország fél megosztani a magyar szervekkel a bizalmas titkosszolgálati értesüléseket, nehogy azok Moszkvában kössenek ki. Lapszemle.
A német politikus harmadik ciklusát kezdheti meg.
Hol van már az az idő, amikor egymás tenyeréből ettek a CSU és a Fidesz vezetői? – kérdi a Neue Zürcher Zeitung és mindjárt meg is adja rá a választ: az egykor bensőséges viszonyból mára bizony nem sok maradt.
Tizenhat év után korszakváltás lesz a német belpolitikában, ahol a feltörekvő Zöldek egy időre még azt is kétségessé tették, hogy a jobboldal nyeri-e a választásokat.
Hónapok óta nyomoz a német államügyészség, mert erős a gyanú, hogy az uniópártok több képviselője nem véletlenül szavazott az Európa Tanácsban többször is az emberi jogok ellen, amikor az azerbajdzsáni jogsértésekről volt szó. A Süddeutsche Zeitung azonban úgy tudja, hogy a CDU-CSU több politikusa mellett további személyek is a hatóságok látókörébe kerültek.
A döntést hosszú és intenzív vita előzte meg, több vezető ugyanis a népszerűbb bajor kormányfő, a CSU-s Markus Söder jelölését támogatta.
Egyszerűen nincs többé barátságos párt-lakóközösség - mondta Markus Söder pártelnök.