Többször felvetődött már, hogy az autóiparban is kéne egy Airbus típusú európai összefogás.
Újabb pletykák kaptak szárnyra a Renault és a Stellantis lehetséges egybeolvadásáról, amely az Airbus üzleti modelljét venné alapul az autóiparban. Az elképzelés szerint a két nagy francia autógyártó, valamint a BMW, egyesített erővel hozna létre egy olyan európai megacsoportot, amely képes versenyezni a globális piac meghatározó szereplőivel, különösen a kínaiakkal.
Bár a két francia fél hivatalosan egyelőre elutasította az együttműködés lehetőségét, olasz források szerint október 15-én Luca de Meo (Renault), Carlos Tavares (Stellantis) és Oliver Zipse (BMW) tárgyalóasztalhoz ül – írja a Motor.es oldal.
Európa autóipara egyre nehezebb helyzetben van az elektromos járművek piacán, ahol Kína technológiai dominanciája szinte teljes. Az európai márkák jelentős mértékben függnek a kínai technológiától és gyártókapacitástól elektromos stratégiájuk megvalósításában. Ezért egy Renault–Stellantis szövetség erősödését több elemző is logikus lépésnek tartaná. A francia kormány és Emmanuel Macron elnök régóta szorgalmazza egy olyan autóipari óriáscsoport létrehozását, amely képes versenyre kelni a kínai és amerikai riválisokkal. Bár a Volkswagen bevonása is felvetődött, a németek visszakoztak, részben a saját pénzügyi nehézségeik miatt.
Hasonló ötlet már 2021-ben is megfogalmazódott a franciák részéről, konkrét megállapodásig azonban akkor sem jutottak el és Carlos Tavares, a Stellantis vezérigazgatója most is spekulációnak nevezte az új együttműködési pletykákat, miközben a cége gyengülő amerikai pozíciója miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik rá. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Tavares szerződése hamarosan lejár, és egyes hírek szerint a cég elnöke, John Elkann már keresi az utódját. Az ilyen belső feszültségek növelhetik annak esélyét, hogy a Renault-val való szövetség ismét előtérbe kerüljön.
A megafúziók hatalmas kihívást jelentenek az autóiparban is, mivel túl sok márka összevonása költséges és bonyolult lehet. A Stellantis és a Renault esetleges egyesülése egy 18 márkát magában foglaló óriáscéget hozna létre, és nem valószínű, hogy valamennyi életben maradna. A Stellantis portfóliójában már most is vannak nehézségekkel küzdők, például az Abarth, a Maserati és a DS, így a márkák és modellek közötti átfedések kezelése komoly kihívást jelentene.
A Stellantis jelenleg földrajzi alapon próbálja kezelni a márkái közötti átfedéseket, de csak a Jeep rendelkezik globális jelenléttel. Az egyes modellek megkülönböztetése gyakran nehéz, például a Peugeot 208 és az Opel Corsa között, amelyek ugyanarra a platformra épülnek. Ugyanez igaz más modellekre is, például az Alfa Romeo Juniorra, a Fiat 600-ra és a Jeep Avengerra, amelyek azonban különböző gyárakban készülnek. A marketing szerepe ilyenkor kiemelt, hiszen az azonos alapú modellek esetében eltérő történetekkel és célcsoportokkal lehet elkerülni az átfedéseket, mint például az új Citroën C3 és Fiat Panda esetében.