Miért nem vették őrizetbe, miért engedték el a rendőrök szerda hajnalban azt a férfit, aki, mint kiderült, később az Árpád hídi baleset okozója volt? Sokan találgatják ezt, miután a rendőrség elismerte, hogy a 43 éves férfit, aki egy lopott taxival, a forgalommal szemben hajtva okozta a saját és a vele összeütköző autóban utazó másik két ember halálát, aznap hajnalban már előállították, de aztán elengedték. 

Mint kiderült, a baleseteket okozó férfira szerdán kora reggel már kihívták a rendőröket: 5 óra 10 perckor kaptak bejelentést arról, hogy a III. kerületben zavartan viselkedik. A kiérkező rendőrök a férfinál kábítószergyanús anyagot találtak, ezért a kerületi rendőrkapitányságra vitték, ahol az elvégzett gyorsteszt kimutatta, hogy kábítószert fogyasztott, emiatt gyanúsítottként hallgatták ki, és bár a férfi elismerte a bűncselekmény elkövetését, ezután elengedték. A rendőrség szerint azért, mert 

nem álltak fenn az őrizetbe vétel feltételei. 

Ha őrizetbe vették volna, akkor 72 órára rács mögé kerül, és vagy három nap múlva kellett volna elengedni, vagy a bíróság döntött volna a letartóztatásáról. A 43 éves férfi azonban szabadon távozhatott a kerületi kapitányságról. Alig 18 órával később, szintén Óbudán, az Árpád híd budai hídfőjénél beugrott egy ott várakozó taxi sofőrülésébe, elvitte az autót, a forgalommal szemben felhajtott a hídra, majd összeütközött egy szürke Hyundaijal.

Ebben a balesetben még senki nem sérült meg, de a taxiban ülő férfi nem állt meg, továbbhajtott a hídon Pest felé, és a Margit-szigeti lehajtónál frontálisan nekiütközött egy Suzukinak, amelybe hátulról belecsapódott egy másik, mögötte érkező taxi. Ebben a karambolban az ellopott taxit vezető 43 éves férfi meghalt, és ugyancsak a helyszínen elhunyt a Suzuki 34 éves férfi sofőrje és annak 32 éves női utasa. A másik taxiban ülő négy embert kórházba vitték. 

A rendőrség nem hibáztatható, amiért elengedték hajnalban a férfit, hiszen, ha nem álltak fenn az őrizetbe vételének feltételei, akkor jogszerűen nem is tarthatták volna fogva 

– mondta a HVG-nek Molnárfi István ügyvéd, akinek a szakterülete a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, és ügyvédi praxisa előtt 26 évig maga is ilyen területen dolgozott a rendőrségnél. A szakember szerint akármilyen sajnálatos is, ami később az Árpád hídon történt, a taxi elvétele és aztán a kettős baleset, a hajnalban a férfival foglalkozó rendőrök helyesen jártak el, nem hibáztathatók.

Amikor ugyanis valakinek az őrizetbe vételéről döntenek, a rendőrök szigorú szabályok szerint járnak el, hatféle szempontot kell mérlegelniük, és csak akkor vehetnek őrizetbe bárkit, ha ennek a törvényi feltételei adottak. Ebben az esetben a kulcsszó a csekély mennyiségre elkövetett kábítószer birtoklása vétség, amellyel a rendőrség későbbi közlése szerint meggyanúsították a 43 éves férfit. Az ügyvéd felhívta a figyelmet arra, hogy  

még a gyorsteszt pozitív eredménye és a beismerés sem indokolta az őrizetbe vételt. 

Mivel csekély mennyiségről volt szó a gyanúsításnál a férfi esetében, az ügyvéd szerint ez a kábítószer-birtoklás enyhébb formája, és nemcsak azért nem tartották bent a rendőrök a kapitányságon, mert nem lehet minden alkalmi kábítószer-fogyasztót azonnal lecsukni, hanem mert az őrizetbe vétele nem volt indokolt. Ezt viszont sosem önkényesen, szubjektív módon döntik el a rendőrök, hanem a jogszabályok alapján vizsgálják meg a szempontokat, a feltételeket – tette hozzá. 

Először is az őrizetbe vételhez három általános okot kell vizsgálni: szükségesség, arányosság és fokozatosság. A kényszerítő eszközök alkalmazásának vagy az alapvető jogok – mint a szabadság – korlátozásának egyik alapelve, hogy csak a szükséges mértékben és a szükséges ideig tarthat. Másik elv, hogy arányos legyen az intézkedés, ne okozzon nagyobb joghátrányt, mint aminek az elhárítására törekednek a hatóságok. Végül a fokozatosság elve azt jelenti, hogy minden esetben a legenyhébb kényszerítő eszközt kell alkalmazni, amivel a kívánt cél elérhető. 

Molnárfi István szerint ezeken túlmenően három másik okot is vizsgálnak a rendőrök az őrizetbe vételnél, illetve később a letartóztatás indítványozásánál. Ezek közül, ha már egy komolyan felmerül, az elég indok lehet, de külön-külön kell vizsgálni, hogy szabadon engedés esetén fennáll-e a szökés, illetve elrejtőzés veszélye, az illető veszélyeztetné-e a bizonyítási eljárást például azzal, hogy bizonyítékokat tüntet el, vagy tanúkat próbál befolyásolni, és végül fennáll-e a bűnismétlés veszélye. Ha a három közül egyik sem, akkor nem indokolt az ügyvéd szerint az őrizetbe vétel.   

Képünk illusztráció

AFP / PATRICK SEEGER

A törvény egyébként szigorúan bünteti a különböző, kábítószernek minősülő anyagokkal történő visszaéléseket. Ezek közül a kábítószer-birtoklás enyhébbnek minősül, ha már tovább is adja valakinek a fogyasztó, az a súlyosabb eset, mert már kereskedelemnek számít. Ebben az esetben azonban csak kábítószer-birtoklásról volt szó, amelynek a büntetési tétele 0–2 év közötti börtön lehet az ügyvéd szerint, de ez is sok mindentől függ. Molnárfi István szerint, ha az illetőnek ez az első ilyen ügye, megúszhatja ilyenkor eltereléssel vagy esetleg pénzbüntetéssel.

A felelősségre vonás szempontjából fontos a kábítószer mennyisége, hogy mennyi anyag volt az embernél. Molnárfi István magyarázata szerint az ügy megítélése szempontjából még a férfinál talált tiltott drog jellege – könnyű vagy kemény drogról beszélünk-e – sem számít, csak az adott kábítószer tiszta hatóanyag-mennyiségének van jelentősége. A büntető törvénykönyv külön megállapítja minden kábítószerfajtára a csekély mennyiség felső határának mértékét. A később az Árpád hídi balesetet okozó férfit csekély mennyiség miatt gyanúsították meg, így bármit is találtak nála, a hatóanyag-tartalom nem volt magas. 

Az ügyvéd szerint a csekély mennyiség felső határa extasynál 1 gramm, kokainnál 2 gramm, heroinnál 0,6 gramm, amfetaminnál 0,5 gramm (a marihuánánál nem ennyire egyszerű a helyzet, hiszen többfajta számítás létezik a növény minőségétől függően, totál THC-t, illetve tiszta hatóanyag-tartalmat másképp számolnak, így lehet akár 0,6 gramm, illetve 6 gramm is a határérték). De ez minden esetben a tiszta hatóanyagot jelenti, vagyis ha valakinél 1,5 gramm amfetamintartalmú kábítószert találnak, de az anyag 33 százalékos tisztaságú, még éppen a csekély érték felső határán lesz a hatóanyag-tartalom. A várható büntetési tétel szempontjából a következő lépcső a csekély mennyiség 20-szorosát jelentő jelentős, valamint a különösen jelentős mennyiség, amely a csekély mennyiség felső határának 200-szorosa.