Autó hvg.hu 2019. december. 24. 09:41

30-szor futotta meg egymás után a 400 km/h-s tempót a McLaren Speedtail

A hipersportautó a McLaren valaha épült leggyorsabb utcai autója.

Kenny Brack tesztpilótával a kormány mögött a McLaren Speedtail X2, az amerikai Kennedy-tesztközpont aszfaltján több mint kéttucatszor ment 402 km/h-s tempóval egymás után. Az egyenes, amelyen ezt a tempót el tudta érni 5 kilométer hosszú.

A McLaren eddig sebességrekordere egyébként a mára dollármilliókat érő 1994-ben bemutatott F1 típus, amellyel akkoriban hivatalosan 327 km/h-s sebességgel lehetett autózni.

A McLaren F1 tényleges szellemi örököse lett a Speedtail, mely az F1, a P1 és a Senna után a McLaren Ultimate Series negyedik képviselője. A kocsiból mindössze 106 példány készül és ezek mindegyike elkelt rögtön a hivatalos bejelentés pillanatában.

McLaren

A 4 literes biturbó V8-as benzinmotorra épülő hibrid hajtáslánc összteljesítménye eléri az 1050 lóerőt. Így aztán nem csoda, hogy a 0-300-as sprint ezzel a kocsival akár 12,8 másodperc alatt letudható (P1: 15,5 s), a végsebessége az említett 402 km/h. Kocsi tömege mindössze 1430 kilo, amellett, hogy hibrid hajtást kapott.

McLaren

Az első kerekei speciális, légellenállás-csökkentő felniket kaptak, illetve, az aktív hátsó szárnyak flexibilis karbonszálas anyagból lettek kialakítva. A szélvédő is igen egyedi, mert a felső része gombnyomásra elektronikusan sötétíthető, így nincs szükség hagyományos napellenzőkre. Külső visszapillantó tükröket sem találunk a karbonszálas autón, ezek helyét ugyanis nagyfelbontású kamerák és kijelzők vették át.

A kocsinak tulajdonképpen tényleges ára nincs is, ha valaki gyártásból rendelte, akkor 2 millió eurót kellett érte fizetni, de mostanra már a piac alakítja az árait, legutóbb az alapár duplájáért kelt el egy.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.

Hirdetés
Kult Köves Gábor 2025. január. 22. 20:00

Magasabbra a tetőt, Lazlo! - kritika A brutalista című filmről

Remekműnek lett kikiáltva, és már temérdek díjat besöpört az Amerikába szakadt fiktív magyar építész, a holokauszt-túlélő Tóth László története. De vajon fellelhetők-e a remekműre utaló jelek abban a 215 percben, amit a szépen szenvedő Adrien Brodyval töltünk?