Az aBS, vagyis a blokkolásgátló rendszer tökéletes kiegészítője lehet az úgynevezett elektronikus fékerő-elosztó rendszer, ami bizonyos helyzetekben életmentő is lehet.
Íratlan szabály az utakon, hogy nem az számít, kinek mennyire erős az autója, hanem az, hogy szükség esetén hogyan képes megállni vele a sofőr. Ehhez lehet kiváló segítség a blokkolásgátló rendszer (ABS), ami jóval biztonságosabb megállást tesz lehetővé, mintha állóra fékeznénk a kereket. Akinek viszont mindez önmagában nem lenne elegendő, az dönthet úgy, hogy tovább növeli a rendszer hatékonyságát.
Az ABS tökéletes kiegészítése lehet másik három betű: az EBD. Megijedni ettől a rövidítéstől sem kell, ez ugyanis az elektronikus fékerő-elosztót (electronic brakeforce distribution) takarja. A fejlesztésnek leginkább akkor láthatjuk igen komoly hasznát, ha olyan járművet vezetünk, aminek csomagtere rendesen meg van pakolva.
Mint minden más autós biztonsági rendszer, ennek a működése is a fizika szabályszerűségein alapul. Az árulkodó nevű EBD lényege, hogy fékezéskor képes szabályozni, hogy melyik tengelyre mekkora fékező erő hasson. Egy jól megpakolt kocsi esetében – például egy családi nyaraláskor – az autók első tengelyére nagyobb, míg a hátsóra kisebb függőleges erő hat. Ahhoz viszont, hogy a kocsi a lehető leghamarabb meg tudjon állni, közelíteni kell egymáshoz ezt a két arányt. a rendszer elosztja a tengelyek között a terhelést, így hozva létre rövidebb fékutat.
Mindez több szempontból is fontos. Egyrészt megakadályozza, hogy a hátós kerekekre ható esetlegesen túl nagy fékező erő miatt a kocsi kifaroljon, márészt pedig mindkét tengely esetében maximális fékezőerőt hoz létre.
A rendszer szorosan együttműködik az ABS-szel, így a kettő felváltva, ám egymást kiegészítve segít biztonságosabbá tenni az autózást. A modernebb kocsik esetében ráadásul már nemcsak a tengelyek között, de akár az egyes kerekek között is képes lehet az EBD szabályozni a fékerő elosztását.