Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A japán gyártó végletekig optimalizált új erőforrása egyesíti egymással a benzinnel, illetve gázolajjal működő motorok előnyeit. De vajon tényleg sima járású, pörgős, nyomatékos és keveset fogyaszt? Jövünk a válaszokkal.
Mostanság szinte még a csapból is a szigorodó környezetvédelmi normák és a különböző alternatív hajtásláncok folynak. Egymás követik a plugin hibrid és villanyautó bejelentések, de akad egy kisebb gyártó, amely jó szokásához híven ezúttal is más utat választott.
Igen, a Mazdáról van szó, mely úgy döntött, hogy először a belsőégésű motorjait optimalizálja a végletekig, és csak ezt követően jön majd ki a komolyabb villanymotorral szerelt hajtásláncokkal.
A japán gyártónál jelenleg minden értelemben a Skyactiv-X motor jelenti a csúcsot, mely a világ első félig benzines, félig dízel elven működő sorozatgyártású erőforrása. Az újdonságot a Mazda 3-asban volt szerencsénk kipróbálni, és a német menetpróbán a minden előzmény nélküli Mazda CX-30-at is vezethettük.
László FerencMit tankolunk bele?
Rögtön az elején nem árt tisztázni, hogy a Skyactiv-X alapvetően egy szívó benzinmotor, ami normál 95-ös oktánszámú benzinnel üzemel. Ennek megfelelően gyújtógyertya is van benne, de a dízelmotorokhoz hasonlóan képes öngyulladásos elven is üzemelni. És ez bizony elvileg rengeteg előnnyel jár, de miért kellett ennyit várni rá?
Homogén töltésű sűrítéses gyújtásos, illetve DiesOtto motorral egyes gyártók már 2007 magasságában előrukkoltak, de olyan nehézségekbe ütköztek, hogy végül egyik ilyen fejlesztés sem került sorozatgyártásba. Elsősorban amiatt, mert a gyertyagyújtás és a sűrítéses gyújtás között nem tudták megoldani a megbízható váltást.
A Mazda a gyertyavezérelt sűrítéses gyújtással oldotta meg a problémát. A Skyactiv-X mind a normál benzines, mind a dízelekéhez hasonló üzemmódban szikrával indítja el az égést. Hagyományos égési folyamat csak hideg motornál, illetve nagy terhelésnél van, minden más esetben a gyertya csak egy a közvetlen közelébe fecskendezett kis mennyiségű dús keverékmagot gyújt be. Ennek hatására megnő az égéstér belső nyomása és a gyertyától távolabbi extrém szegény keverék már önmagától gyullad be.
Az új motor normál hétköznapi felhasználás mellett körülbelül 80 százalékban működik öngyulladásos módban, amikor is jelentősen alacsonyabb a fogyasztás és a CO2, illetve NOx kibocsátás.
A gyakorlatban
Vezetés közben semmi különöset nem tapasztalunk, és ez pont így van jól. A Skyactiv-X kellemes benzinmotoros orgánummal rendelkezik, dízeles kerregésnek, illetve kopogásnak nyoma sincs. Az erőforrás nagy kedvvel veszi a fordulatszámot és tapasztalataink szerint szinte mindig sűrítéses gyújtással, vagyis dízeles módon működik.
Normál gyújtásra csak 4500-es fordulatszám felett és padlógázra vált át a rendszer, melynek aktuális működési állapota bármikor megtekinthető a középső kijelzőn. Ha világít a jobb oldali SPCCI (Spark Controlled Compression Ignition) felirat, akkor aktív a szuperhatékony sűrítéses gyújtás.
A 2 literes soros 4 hengeres motor mellett ugyan van egy szíjhajtású kompresszor, ezt az alacsony nyomású mechanikus feltöltőt azonban nem a teljesítmény növelése miatt alkalmazza a Mazda. Hanem amiatt, hogy a motor mindig éppen elegendő levegőt kapjon.
A 6000-es fordulatszámon ébredő 180 lóerős maximális teljesítmény, illetve a 3000-től lehívható 224 Nm-es nyomatékcsúcs korrektnek mondható egy alapvetően szívó működésű 2 literes motortól. Nem szabad azonban azt gondolni, hogy azonnal sportos hot hatché változik tőle a kis 3-as.
Az eddig elérhető 122 lóerős alapmotornál érezhetően komolyabb menetdinamikát kapunk, azonban egy kis lökettérfogatú turbós benzinesből átülve visszafogottnak érezhetjük a produkciót.
A 0-100-as sprint 8,2 másodperc alatt tudható le, a végsebesség 216 km/h. De mi a helyzet a fogyasztással? A gyártó 5,5 literes WLTP-fogyasztást ígér a kéziváltós és elsőkerekes 3-as esetében, amit nem meglepő módon nem sikerült hoznunk. Ellenben a vegyes felhasználás mellett mért 6,4 literes érték még így is kiválónak mondható és teljesen összhangban van a Mazda által ígért 20 százalékos fogyasztáscsökkenéssel.
A motor olyan tiszta járású, hogy hagyományos Otto részecskeszűrőt nem is kell rászerelni. Egy kisebb lágyhibrid rendszer gondoskodik a lassulás során felszabaduló energia visszanyeréséről, és ennek köszönhetően a motor hosszabb ideig leállhat használat közben, illetve a start/stop rendszer vajpuhán teszi a dolgát.
A G122-es alapmotortól eltérően hengerlekapcsolás nincs, ez ugyanis a különleges működési elv mellett szinte semmi hasznot sem hozna a konyhára.
A hatfokozatú kéziváltó etalon kategóriás, a váltókar rövid úton és kiválóan megvezetve mozgatható. Az automataváltó enyhén régi vágású a maga hat fokozatával és közepes sebességével, és mintegy 0,7 literrel növeli a fogyasztást. Az összkerékhajtás 0,5 literes fogyasztásnövekedést hoz magával.
CX-30
A Skyactiv-X elsőként a 3-as Mazdában érhető el, de nem sokkal később a CX-30-as testvérmodellbe is rendelhető lesz. Utóbbit mi egy 116 lóerős és 270 Nm-es 1,8 literes dízelmotorral fogtuk vallatóra, amivel a 3-aséval teljesen megegyező körülmények mellett 6,1 literes átlagfogyasztást mértünk.
Ez még akkor is komoly elismerést jelent az alig 3 decivel többet fogyasztó Skyactiv-X fejlesztőinek, ha a dízeles CX-30 magasabb felépítésű és esetünkben automataváltós kivitelű volt.
De mi is ez a CX-30? Nos egy újabb divatterepjáró, mely a CX-3 és a CX-5 közötti résbe érkezett. És azért kapott ilyen enyhén megtévesztő típusjelzést, mert a CX-4 nevet már korábban lefoglalta egy kínai piacos Mazda SUV. A CX-30 tulajdonképpen nem más, mint egy enyhén megemelt, 2,5 centiméterrel nagyobb hasmagasságú, illetve óvatosan terepes külsőt kapott 3-as Mazda.
A 3-as és a CX-30-as műszerfala között csak leheletnyi különbségeket lehet felfedezni, az első sorban ülők maximum a minimálisan magasabb üléspozíciót illetően fedezhetnek fel differenciát. Hátul nagyobb a különbség, elsősorban a CX-30 méretesebb fejtere miatt, ezenkívül pedig csak a CX-30 középkonzolának hátsó részében találhatók légbeömlők.
A lábtér sajnos semmivel sem lett nagyobb, a csomagtartó azonban igen. Örvendetes, hogy a CX-30-ba már 430 liternyi pakk fér, az viszont már kevésbé, hogy ezt csak úgy sikerült megvalósítani, hogy a hátsó ülések háttámlája némileg meredekebben áll, mint a 3-asban.
A finom járású dízelmotorral szerelt CX-30 alaphelyzetben 10,8 másodperc alatt gyorsul fel 0-ról 100-ra, de ha automataváltóval és összkerékhajtással rendeljük, akkor 13,5 másodpercre romlik a szintidő. A 122 lovas benzines CX-30 10,6 másodperc alatt tudja le a 0-100-at, fogyasztásának minimalizálásáról pedig lágyhibrid rendszer és hengerlekapcsolás gondoskodik.
A vezetési élmény meglepő módon szinte semmivel sem rosszabb, mint a 3-asban. A megemelt futómű miatt nem lett billegősebb a CX-30, tempós kanyarokban sem tapasztaltunk semmi bizonytalankodást.
Konklúzió, árak
Bár csak néhány órát töltöttünk el egy még sorozatgyártás előtti Skyactiv X motoros 3-assal, a Mazda új erőforrása mindenképpen pozitív benyomást tett ránk. Benzinesen szépen jár és jól pörgethető a 4 évig fejlesztett motor, ami dízelesen kevesen fogyaszt és alul is kellően nyomatékos. Kicsit talán lehetne erősebb, de ne gondoljuk, hogy a 180 lóerő a hétköznapokban ne lenne elég szinte mindenkinek.
Legolcsóbban 8,09 millió forint ellenében lehet "benzines-dízel" 3-as Mazdánk, vagyis a végletekig optimalizált és 58 lóerővel erősebb motor felára körülbelül 1 millió forint az alapmodellhez képest.
Szívünk szerint ezzel a motorral választanánk majd a CX-30-at is. Ez a crossover 7,67 millió forinttól indul a G122-es motorral, 8,3 millióba kerül a D116-os egységgel és 8,66 milliót fog kóstálni az X180-as csodamotorral. Összehasonlításképp, a G121-es CX-3 5,23 millió forinton nyit, a G165-ös CX-5 pedig minimum 8,22 millió forint kifizetését követően vezethető haza.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
