Öt éve minden Európában újonnan forgalomba hozott autóban kötelező a guminyomás-ellenőrző rendszer.
Bár a nyomást ellenőrző rendszert elsősorban biztonsági okokból tették kötelezővé, mert az alacsony guminyomás gyakran vezet defektekhez, de más előnyöket is biztosít a járműtulajdonosok számára. Egy amerikai statisztika szerint egy átlagos sofőr több mint 400 dollárt költ pluszban üzemanyagra, ha alig másfél tized barral alacsonyabb a guminyomás az autója abroncsaiban. A rossz légnyomásértéken használt abroncs tehát nem csak balesetveszélyes, de igen pazarló is: magyar fizetőeszközre – és üzemanyagárakra – átszámítva több százezer forint is elmehet rajta évente.
A tipikus TPMS (gumiabroncsnyomás-ellenőrző rendszer) a gumiabroncsok levegőnyomását a kerékre szerelt érzékelővel figyeli. A jellemző mintavételi ideje a szenzoroknak néhány perces, amelyet követően a gumiabroncs nyomását és a hőmérsékleti adatait továbbítja a jármű elektronikai vezérlőegysége felé.
A járműveknél jellemzően kétféle TPMS rendszert alkalmaznak. A direkt rendszernél az abroncs belsejében elhelyezett, vezeték nélküli, elemes szenzorok mérik a nyomást. Az elektronika minden egyes abroncs nyomását külön-külön elemzi, és figyelmeztet, ha eltérést érzékel. Az autós ennek révén még egy esetleges lassú defektről is az előtt értesülhet, hogy az abroncsot tönkretenné.
A másik ellenőrzési metódus az elterjedtebb indirekt rendszer. Ez az ABS szenzorból nyeri az adatokat. Itt az abroncsok belsejében nincsenek érzékelők, ezért ezt a rendszert kalibrálni kell például gumicsere után. Ezt a beállítást követően, ha a kerék a vártnál gyorsabban forog, vagyis laposabb, a számítógép kiszámítja a pontos légnyomásértéket, és figyelmezteti a vezetőt.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.