A végtelenbe és tovább – a Toy Story óta gyakran idézett mondathoz hasonló, szinte földöntúli fogyasztási adatokkal kecsegtetnek az ilyen konnektoros hibrid autók. Kár, hogy százezer kilométerekben mérhető, mire ledolgozzák árhátrányukat.
Szinte méterre pontosan tartja az 57 kilométert, amit elektromos meghajtással ígér, és csak ez után kapcsol be a Kia Niro plug-in hibridjének benzinmotorja. Nem rossz beköszönés – a napi bejárósok többségének ez már talán elég is. Mindezt júniusban, és bár a klímát visszafogottan használtuk, de akkor is. Lényegében ki is autóztuk így a konnektoros Kia Niro esszenciáját: városban emissziómentesen kocsikázunk, nem mellesleg üzemanyag szempontjából igencsak olcsón.
Alternatív királyság: hibrid, plug-in, EV
A Niro plug-in külsejéről sokat értekezni nem érdemes, leginkább olyan semmilyen. Tisztes munka, de mintha az egyedi dizájn fel sem merült volna szempontként az autó mérnökeiben. Mivel a gyártó egyik főtervezője a magyar Kovács Miklós, ezt külön sajnáljuk, főleg, hogy olyan SUV-ok is vannak a dél-koreai márka kínálatban, mint a Sportage vagy a Sorrento, amelyek sokkal stílusosabbak.
Maga a Kia Niro, amelyet a dél-koreaiak két éve mutattak be, továbbra sem túl gyakori része a hazai utcaképnek. Pedig van választék belőle, a Niro alternatív hajtású változataiból háromféle létezik már: a sima hibrid, a konnektoros és ugye bemutatták a teljesen elektromos változatot is, NiroEV néven, amely 380 kilométeres hatótávot tud egy töltéssel, elvileg. A legnagyobb fenyegetést pontosan ez jelenti a plug-inek számára. Ha sorra jönnek az ilyen, 400 kilométereket tudó tisztán villanyautók, akkor mi lesz a plug-inekkel, amelyek feleslegesen hurcolják magukkal a benzinmotort? Másfelől persze minek az extra és nagyon drága akkuteher, ha átlagban csak napi 50-80 kilométereket megyünk – és benzint még mindig könnyebb tankolni, mint áramot, ha messzire megyünk. Szóval, amíg a töltésgyorsaság és az infrastruktúra helyzete nem kielégítő, van némi keresni valója az ilyen plug-ineknek is.
A Niro plug-in hybrid electric vehicle (PHEV) egyébként méreteiben igazán kényelmes elöl és hátul is. Az eltérés a sima hibrid változatokhoz képest a csomagtartónál van, ahol a nagyobb akkumulátor miatt mindössze 324 liternyi hely áll rendelkezésünkre. A terhelhetősége is csak 400 kilogramm körüli, bár ezt a paramétert egy áltagos család ritkán teszi próbára.
Benzin, villany – két jó barát
A Niro PHEV hajtása tehát egy elektromos (60 LE) és egy 1.6 literes benzinmotorból áll, amit szerencsére turbóval már nem bonyolítottak tovább, így ennek esetleges rémségeitől nem kell tartania a tulajdonosnak. A benzinmotor 105 lóerős, ami nyugis autózáshoz elég is, a hangja is kulturált, legalábbis az alapfunkciót jelentő ECO-módban. Maga a rendszer csúcsteljesítménye egyébként 141 lóerő, amit SPORT-ba kapcsolva azonnal megtapasztalhatunk. Ilyenkor átvált a középső műszer fordulatszámjelzősre, ezzel együtt a hangja is igencsak megjön a Nirónak. Szerencsére egész komoly a dinamikája is, részben az elég ügyes duplakuplungos váltónak köszönhetően, amely a 265 Nm-es maximális nyomatékot ügyesen adagolja.
A Niro plug-in autópályán is komfortosan érzi magát, a 140-es tempót is erőlködés és hangoskodás nélkül futja meg. Összehasonlítva például egy Prius konstans nyomatékot biztosító, fokozatmentes váltójával, felüdülés a természetesebb viselkedésével. Attól pedig egyáltalán nem kell tartani, hogy álmatagsága miatt csak nagyon óvatos előzésekbe szabad belevágni. Kiegyensúlyozott a rendszer, minden szélsőségtől mentes. A Niróban a fékenergia visszanyerés sem olyan „látványos”, mint mondjuk egy BMW i3-ban, amelynél szinte megtorpan a kocsi a „gyorsító” pedálról lelépve. Az is érdekes, hogy hibrid módba nem kezdi el raktározni a fékenergiát, így láthatóan nem lehet feltölteni az akksit.
A nagy kérdések
Hivatalos adatai szerint akár 1.3 liter benzinnel is eljárkálhat a Niro száz kilométert, amihez azért eléggé össze kellene szokni a kocsival. Tesztelésünk alatt hibrid módban a legjobb napi átlagértékeink 2.6 literes benzinfogyasztással alakultak, míg autópályázás mellett 6.0 liter körül fogyasztott a Niro. De ha kicsit lépni kell vele, máris inkább 8 liter körül volt az átlag. Egyhetes tesztünk alatt mi 3.8 literes átlagfogyasztásra jöttünk ki végül, ezzel tulajdonképpen elégedettek lehetnénk, ha itt nem a megtérülés lenne talán a legfontosabb szempont.
Az elektromos fogyasztásunk átlaga kis kerekítéssel 15 kWh-ra jött ki 100 kilométerenként, ami nagyjából 600 forint otthoni nappali áranak felel meg. Az előbb is említett 3.8 literes benzinfogyasztás pedig 1510 forint költséget jelent 100 kilométerenként, 400 forintos benzinárnál. A gond csak az, hogy a konnektoros Niro 2,5 millió forinttal drágább, mint a sima hibrid változat, és csak ez az árkülönbség elég 125 ezer kilométernyi benzinre - még akkor is, ha a sima hibrid, mondjuk 5.0 litert fogyaszt százon. (Igaz, a zöld rendszám adta további előnyök révén a valós különbség azért csekélyebb ennél.)
A Niro plug-in amúgy minden segítséget megad a spóroláshoz, a műszerfalon látni, hogy milyen százalékban vezetünk eco, normál vagy „vad” módban. Sőt, még egy jókora lombkoronás virtuális fát is nevelgethetünk ügyesen autózva, de igazán csak az autóval együttélve lehet kitapasztalni, hogyan lehet némán tartani a benzinmotort. Vélhetően a fűtés és klíma okos használata az egyik kulcs hozzá.
A plug-in Nirót a 8.9 kWh-s kapacitású akkumulátora miatt egyébiránt nem kell kétségbeejtően hosszú ideig tölteni. Az otthoni töltővel 4 óra alatt tele van „tank”. Ebből túl sok időt a gyorstöltővel sem lehet lefaragni, ez a plug-inek sajátsága. De mivel a tapasztalatok azt mutatják, 80 százalék leginkább csak otthon tölti autóját, így talán ez a kérdés sem kardinális.
Konklúzió, árak
A Niro plug-in nagy extrája egyelőre a zöld rendszám, ami az ingyenes parkolás mellett, sok cégnél egyfajta reklámértékkel is bír kifelé. Mutatják, milyen értékek mellett köteleződik el a vállalat. Mindezzel együtt a konnektoros Niro a maga 9,7 millió forintos árcédulájával még így is átbillenhet a népszerűség határán. Persze mindenki a maga használati szempontjai alapján mérlegel – lehet spórolni például a cégautóadón, ami szintén jár a zöld rendszámhoz.
Összességében a Kia Niro Plug-in Hybrid azért azt adja, amit ígér: jó komfortot, igényes minőséget, magas technológiai színvonalat, vélhetően jó értéktartást, és nem csak a 7 év garancia miatt. Még ha nem is olyan szexi, mint egy Mini Countryman, de erejét korántsem szabad lebecsülni. Egyébként is, a célcsoportot tekintve a Kia Niro inkább Toyota Auris hibridje ellen indul harcba.