Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Zászló a kézbe, átsétálás a zebrán, zászló vissza a tartóba. Pofonegyszerű megoldás, ami sokat javíthat a gyalogosok biztonságán. Utánajártunk a hazai KRESZ által egyelőre nem ismert rendszerrel kapcsolatban felmerülő kérdéseknek és gyakorlati tippeket is adunk.
Magyarországon 2015-ben 882 gyalogost, 2016-ban pedig már 940 gyalogost gázoltak el kijelölt gyalogátkelőhelyen. Ez ellen valamit tenni kellene.
Sokak szerint elsősorban az autósok fejében kellene rendet tenni, és valahogy tudatosítani bennük, hogy a közutak nem versenypályaszakaszok, és a zebrák közelébe érve fokozott óvatossággal kell kezelni a pedálokat. A jelzőlámpás átkelőhelyeknél viszonylag biztonságban érezhetik magukat a gyalogosok, de ahol nincs ilyen megoldás, ott illik kétszer is meggondolni az úttesten átkelést. Mert az autósok gyakran nem állnak meg: mert nem akarnak, vagy mert esetleg nem látják jól a járókelőket.
Ezeket a helyzeteket a zebrák közelébe helyezett traffipaxokkal, illetve a közvilágítás fejlesztésével lehetne elkerülni, ez utóbbi azonban általában nem két filléres beruházás és önkormányzati döntéshozatalra volna szükség hozzá. Ugyancsak gyógyír lehet a problémára az úgynevezett okoszebra, amit Debrecen és Zalaegerszeg után hamarosan Kecskeméten is ki fognak próbálni. A rendszer működése egyszerű: ha az útszéli oszlopokba szerelt szenzorok gyalogost érzékelnek, az úttestbe integrált LED-jelzőfények lassításra és megállásra ösztönzik az autósokat.
Létezik azonban egy ennél is egyszerűbb és nem utolsósorban olcsóbb megoldás, a zászlós zebra. A gyalogosnak az út egyik oldalán meg kell ragadnia egy jól látható zászlót, meg kell várnia, míg megállnak az autók, majd pedig a zászlóval a kezében biztonságosan átkelhet az úton. Végül pedig az út másik oldalán vissza kell tenni a helyére a zászlót. Ennyi az egész.
Az új biztonságnövelő megoldást több önszerveződő helyi csoport és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is komolyan támogatja.
Mennyire olcsó és hogyan készíthető el?
A zászlós rendszert érintő gyakorlati kérdésekre Füle Sándortól, a hazai kezdeményezés egyik motorjától, független aktivistától kértünk válaszokat. Ők tavaly év végén Gödöllőn önszerveződő módon kezdtek bele a zebrazászlózásba, az ehhez szükséges pénzt pedig egy helyi butikban kirakott perselyben, illetve egy bankszámlán kezdték gyűjteni. Gyorsan össze is jött 45 ezer forint.
Egy zászlótartó anyagköltsége körülbelül 1500 forint, egy zászló pedig mintegy 800 forintba kerül. A tapasztalatok szerint egy helyszínen elegendő lehet négy zászló és logikusan két tartó az út egy-egy oldalára. Vagyis egy zebrát hozzávetőlegesen 6200 forintból lehet ily módon biztonságosabbá tenni. Jelenleg nem létezik szabványos zászló és zászlótartó, azokat minden településen a kezdeményezés mögött állók maguk tervezik meg és készítik el.
A zászlótartó a legegyszerűbben 110-es PVC csőből készíthető el, amit méretre kell vágni és az aljára rá kell ragasztani a hozzávaló kupakot. Érdemes két lyukat fúrni az aljára, hogy az esővíz kifolyhasson. Fontos, hogy a tartókat roncsolásmentes és könnyen oldható módon, lehetőleg gyorsbilinccsel rögzítsék az oszlopokon. A zászlóhoz szükséges szövet és fényvisszaverő szalag legegyszerűbben munkavédelmi boltokban szerezhető be. Ezenkívül barkácsboltban 10 milliméteres tiplirudat ajánlott még vásárolni: egy 1 méteres rúdból két eszköz készíthető.
Sajnos a zászlók számát időről időre megritkítják, elsősorban a gyerekek és a rongáló kedvű fiatalok: Gödöllőn egy hónap alatt 30 zászlót loptak el, amelyeket folyamatosan pótolnak, és ha elfogy a pénz, újbóli adományokat várnak. A gyűjtésbe szigorúan csak magánszemélyeket vonnak be, és tudni lehet, hogy magánemberként a gödöllői önkormányzat több képviselője és a polgármester is adott már pénzt a nemes célra.
Jó hír, hogy a lopási kedv alábbhagyni látszik, mostanság már kevesebb zászló fogy, mint akár csak néhány héttel korábban.
Mennyire terjedt el?
A legfrissebb információk szerint – cikkünk írásának időpontjában – 15 településen, 33 gyalogos-átkelőhelyen használnak zászlós rendszert. Nemrégiben indult el ilyen kezdeményezés a már említett Gödöllő mellett többek közt Vácott, Pomázon, Budakalászon, Pátyon, Tárnokon, Kartalon, Diósdon, Érden, Bagon, illetve Szentendrén.
Utóbbi két helyszín olyan szempontból kilóg a sorból, hogy míg Bagon önkormányzati támogatással jött létre a projekt, addig Szentendrén a Magyar Közút ellenőrei néhány napnyi üzemelést követően leszerelték a zászlótartókat az oszlopokról. A szentendrei tartókat és zászlókat a Magyar Kétfarkú Kutya Párt aktivistái helyezték el, és a média tulajdonképpen azt követően kapta fel a zászlós zebrás témát, hogy az említett leszerelésre sor került.
Füle Sándor és csapata egyébként már hetekkel az MKKP szentendrei akciója előtt és attól teljesen függetlenül helyezte ki az első gödöllői zászlókat. Valamint létrehoztak egy nyilvános Facebook-csoportot, mely mindenben segíteni igyekszik a különböző települések zászlós zebra projektjeinek a gyakorlati megvalósítását.
A szabályosság kérdése
A Magyar Közúttól megtudtuk, hogy a zászlós rendszer üzembe helyezéséhez szükség van a közútkezelői hozzájárulásra. Ilyen hozzájárulást eddig csak Vác kapott, Szentendrén pedig azért szerelték le az engedély nélküli tartókat, mert úgy ítélték meg, hogy sem a tartószerkezetek, sem a bennük lévő zászlók rögzítése nem volt megfelelő. A közútkezelő a többi település esetében felszólította az érintetteket a szükséges hozzájárulás beszerzésére. Utóbbi folyamat Szentendrén már meg is kezdődött, és ennek végeztével várhatóan újra kikerülhetnek majd a zászlók a városban.
A közútkezelői hozzájárulást magánszemélyek és szervezetek egyaránt kérhetik, annak elbírálása legfeljebb 21 napig tarthat. A dokumentum ingyenes, fizetni csak akkor kellene érte, ha az útburkolaton szükség lenne munkavégzésre, erre azonban jelen esetekben nem kerül sor. A kérelemnek tartalmaznia kell egy rövid leírást a tervezett zászlóról és a tartószerkezetről, továbbá annak elhelyezésének pontos helyét egyszerűsített helyszínrajzon, módját és méreteit részletrajzon kell ábrázolni.
Egyszerűbb esetekben az útellenőrök hozzák meg a szakmai döntéseket, összetettebb helyzetben pedig mérnökök is megvizsgálják a helyszínt. Az üzembe helyezést követően az útellenőrök ellenőrzik, hogy a tartók szabályosan kerültek-e ki.
Ez a megoldás?
Mivel viszonylag friss kezdeményezésről van szó, egyelőre sem hazai, sem nemzetközi tapasztalat nincs a zászlós gyalogos-átkelőhelyek hasznosságát illetően. A Magyar Közút emiatt saját hatáskörben nem tervezi zászlós zebrák üzembe helyezését, vagyis a feladat továbbra is az ötletben fantáziát látó magánszemélyekre és szervezetekre hárul.
Füle Sándor szerint a zászlós megoldás csupán egy láthatóságnövelő kis eszköz, és semmiképpen nem végleges megoldás a kialakult magyar helyzetre. Sándor szerint az évente közel ezer, zebrán történő gyalogosgázolásra önmagában sem a megvilágítás javítása, sem az okos zebra, sem pedig a zászlózás nem jelent gyógyírt. Ugyanis a gázolások nagy része fényes nappal történik.
Az igazi megoldás a közlekedési szabályok szigorú betartatása és a forgalomtechnika ezzel párhuzamos fejlesztése lenne. De már az is valami, hogy legalább a közbeszédben mostanság aktívan felbukkan a téma.
Mit gondolnak olvasóink?
Korábbi cikkünkben arról kérdeztük olvasóinkat, hogy hasznosnak találják-e a zászlós rendszert. Jelen cikkünk keltezéséig közel 1300 voks érkezett a nem reprezentatív felmérésben, és a válaszadók 68,1 százaléka minden formájában maximálisan támogatja a kezdeményezést. 17,4 százalék szerint inkább az autósok fejében kellene rendet tenni, 14,5 százalék pedig úgy vélekedik, hogy remek ötlet a zászlós megoldás, de azt összhangba kellene hozni a KRESZ előírásaival.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
