A köznevelési törvény módosítójában köteleznék a szülőket vagy az iskolát, hogy kössenek személyre szóló felelősségbiztosítást, és csökkentik az intézményre háruló felelősséget. Az átírt törvény legkülönösebb eleme, hogy kötelező lenne nyilvántartani minden diáknál, járt-e már a külhoni magyarság lakta területeken.
Elkészítette az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt a törvénymódosítást, amely a külföldi iskolai buszos kirándulások területét szabályozza újra. A 17 halálos áldozatot követelő veronai buszbaleset után elkészült új jogszabályt a 24.hu ismertette.
Mint írták, a jogszabály elsődleges célja bevallottan az, hogy
korlátozza az iskolák és az azokat fenntartó Klik anyagi felelősségét baleset esetén.
Kötelezni fogják a szülőket vagy az iskolát, hogy személyre szóló balesetbiztosítást kössenek, de csak ha nem a környező országokba utaznak. A módosítás egyik legkülönösebb eleme, hogy
kötelező lesz nyilvántartani minden diáknál, járt-e már a külhoni magyarság lakta területeken.
A módosítás indoklása szerint a javaslat az intézmény objektív kártérítési felelősségét azokra a káreseményekre korlátozza, amelyek elhárítására az intézménynek egyáltalán lehetősége van.
A köznevelési törvény jelenleg úgy rendelkezik, hogy az oktatási intézmények a vétkességre való tekintet nélkül, teljes mértékben felel az óvodai elhelyezéssel, a tanulói jogviszonnyal összefüggésben okozott károkért. Az intézmény csak akkor mentesül ez alól, hogy bizonyítja, hogy működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok idézte elő a kárt.
Ezt egészítik ki azzal, hogy a tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetén az intézmény "a kártérítési felelősség általános szabályai szerint" felelős. Emiatt kell a többnapos kirándulások előtt felelősségbiztosítást kötniük a szülőknek.
A második Orbán-kormány nem sokkal az után, hogy megszerezte a hatalmat, kötelezte az iskolákat, hogy a határon túli magyarlakta területekre szervezzenek kirándulásokat. Az Emmi az új passzusban meghatározta, hogy mit jelent a külföldi kirándulás, és kivette ennek definíciójából a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényben megjelölt államokat: Romániát, Horvátországot, Szerbiát, Szlovákiát, Szlovéniát és Ukrajnát. Az Ausztriába tett túrák tehát külföldi kirándulásnak minősülnek, de például a székelyföldi osztálykirándulás nem.
A javaslat, amelyet csak a húsvéti szünet idején lehetett véleményezni, arról is rendelkezik, hogy kötelezően vegyék nyilvántartásba, jártak-e az egyes diákok valamelyik magyarlakta területen. Ha a módosítást megszavazza a parlamenti többség, a határon túlra tett kirándulások bekerülnek a diákok személyi adatai közé a központi nyilvántartásban és az iskolai dokumentációban is.