Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Milyen lesz 2030-ban egy versenyautó a világ leghíresebb hosszú távú autóversenyén a Le Mans-i 24-órás autóverseny? Két magyar srác is benevezett egy világméretű dizánjner kihívásra és nagyon komoly munkákat tettek le a zsűri elé.
A napokban számoltunk be az idei Michelin Challenge Design-ről, amelyet majdnem minden évben kiírnak. A feladat idén az volt, hogy tervezzenek kocsikat a leghíresebb 24-órás verseny számára. 2030-ban – vagyis alig 14 év múlva – milyen járművek versenyeznének egymással? Persze nagyon vadnak tűnnek az elképzelések, de hát ilyen dizájnversenyeknek mi más is lenne a feladata, mint az egyébként is elég látványos LMP1-es kategóriájú versenyautókat még futurisztikusabbra rajzolni.
A verseny győzteseit itt lehet megnézni, mi a magyar résztvevőkkel foglalkozunk most inkább, ugyanis a hír megjelenése után megkerestek minket és mi szívesen bemutatjuk alkotásaikat. Az idei designchallengen két fiatal, Hajdú Norbert és Kiss Csaba vettek részt.
Hajdú Norbert, harminc éves és Londonban lakik. Nem mellékesen a legkevésbé amatőr, mert 3D-s forma tervezési diplomával bír, többek közt autóformatervezést is tanult a Coventry University-n. Amit a projektjéről elmondott, hogy 2-3 hónap alatt készült részben kezi rajz, kézi festés, rendering, valamint Photoshop színezéssel, természetes CAD-programok segítségével.
Az ötlete az Aurora Concept nevű projektjéhez az volt, hogy létrehozzon egy dinamikus, áramvonalas jövőbeli autót. Leginkább a katonai repülés és az ehhez kapcsolódó gépek befolyásolják a dizájnt, kombinálva egy kis földönkívüli valamint űrbéli esztétikai elemekkel. Az Aurora egy áramvonalas jövőbeli versenyautó, melynek célja, hogy összehozza a korábban említett elemeket és mindezt kombinálja egy erős Nissan DNS-el.
Az autó persze főleg a teljesítményre koncentrál, áramvonalas, sima, egyszerű, áramvonalas karosszériával. A gépben egy sugárhajtású turbina motor lenne, amelyet egy hűtő-légcsatorna és egy hőálló fal választ el a pilóta fülkétől. Négy állítható csűrőkormánnyal irányítható a kipufogó áramlás ezzel befolyásolható a légáramlás, illetve meghajtási irány és leszorító erő is.
Újabb érdekesség, hogy a tervező szerint miközben a turbina pörög, a szokásos meghajtáson kívül további energiát is termelne elektromosság formában, ez akkumulátort tölt, ez hajtja lényegében az autót. Ráadásul a kerékagyakban is külön elektromos motor van, ami pörgeti, és gyorsítja a fordulatokat, valamint elektromágnes segítségével fékeznek a kerekek, tehát a hagyományos fék rendszert fölöslegessé tenné.
A formáját tekintve az autó elején behatol, a légáramlás a pilóta fülkén körbe van csatornázva, és szintén be a turbina felé, majd tovább áramlik a karosszéria oldalára, körbe a kerékaknák, és a hátsó diffúzor felé. Az autó elején szintén van egy egyenes levegő csatorna, ami egyből és érintetlenül a hátsó diffúzor felé hajt, ugyanúgy eközben az akkumlátort is hűti, és a hátsó alsó szárny és csűrőkormányok felé vezet. A középső függőleges vezérsík, és függőleges a szárnyak segítik az autót stabilan tartani.
Az autó pilótafülkéje is modern technológiákkal van kifejlesztve. A ki-és be szállás úgy működik, mint egy vadászgépen. A fülketető előre bukik és a pilóta be tud ülni a vezérlethez. Belül a fülkében, szem elé vetitett (HUD) kijelzőket használ, ami fontos információkat ad a pilótának.
A másik magyar nevező Kiss Csaba, aki 28 éves és Hódmezővásárhelyen lakik és dolgozik, mint szabadúszó 3D-grafikus. Mint nekünk írta, sosem tanulta a formatervezést. Illusztrációkat, animációkat készít különböző termékekhez, valamint csomagolásokhoz, hirdetésekhez, web-re, nyomdai anyagokra vagy TV-be. Az ő autója nagyjából 100-120 munkaórát vett igénybe, de ez 4-5 hónapra oszlott szét. Azt mondja a Michelin Challenge Design-ról, valahogy mindig későn értesült róla, idén végre nem. Pont a kihívás miatt most rászánta az időt, hogy megmutassa mit tud.
Ő inkább egy hihető, konzervatív formavilágú autót képzelt el a 2030-as verseny győzteseként, hiszen csak 14 év telik el addig, és ismerve az FIA szabály változtatásait, nem tartja valószínűnek, hogy sok minden változna ennyi idő alatt.
Ő az 56-os garázsból indulva, ahol már megengedett a kísérleti technológiák alkalmazása is nyerne versenyt. Ehhez a Quant autógyártót társította a Michelin-nel karöltve. A Quant idén mutatta be a NanoFlowcell technológiáját, ahol elektromos oldatot lehet tankolni az autóba és abból nyernék az elektromosságot a kerekenkénti villanymotorok. Így megmaradna a tankolás folyamata is a gyorstöltés vagy akku cserék helyett. A Michelin pedig egy aktív, két komponensű gumit készítene az autóhoz, amely segítségével hosszabbítani lehetne a gumik élettartamát. Ez annyiból állna, hogy 3 részre lenne osztva a gumi, ahol a két szélső rész lágy keverékű, míg a középső keményebb keverékű lehetne és sebességtől függően változna a gumi profilja, hogy éppen melyik érintkezik az aszfalttal.
Fékezéskor, gyorsításkor, kanyarodáskor elsősorban a lágy rész emelkedne ki, hogy minél nagyobb lehessen a tapadás, míg az egyenesekben a középső, vékonyabb rész, hogy kisebb legyen a súrlódás, hogy feleslegesen ne kopjon a lágy keverék. Hasonlóan aktív része lehetne az autónak a mozgó légterelő elemek. Jelenleg néhány sorozatban engedélyezik az állítható hátsó szárnyat, de a flexibilis elemeket, ha jól tudom, minden sorozatban tiltják. Viszont ez véleménye szerint a jövőben változni fog, hiszen több utcai szuperautó is képes már lezárni akár a légbeömlőit nagyobb sebességnél, hogy javuljon az aerodinamikája. Ennek óriási hatása lehetne a teljesítményre és a fogyasztásra is.
Az autó egyik fontos éke lenne, hogy több karosszéria elem is hajlított kijelzővel lenne ellátva, ahol mozgó hirdetéseket is lehetne megjeleníteni. Ezeket olyan helyekre rakta, ahol nem zavarnák a kilátásban a versenyzőt és a hátul jövőt sem vakítanák el vagy zavarnák össze az akár villódzó hirdetések. Ráadásul éjszaka egészen jól mutatna.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
