Gordon Murray az egyik legjobb autótervező a világon, az ő nevéhez fűződik például a McLaren F1 szupersportautó. Most azonban valami korántsem ilyen szexis autót tervezett, viszont, hogy ez is különleges, az nem is kérdés.
A végtelen praktikusság volt a cél az OX nevű jármű megalkotásánál. Minél olcsóbban és minél egyszerűbben megoldani a teher- vagy személyszállítást rossz feltételek közt is. A feladat másik lényege pedig az, hogy mindezt egy olyan járművel tehessék, amelyet három ember segítségével, pár óra alatt össze lehet rakni. A jármű összerakásához nem kell egy üzem, azt "dobozból" lehet összelegózni.
Ennek megfelelően a dizánjára a legmegfelelőbb szó talán, hogy nincs neki, vagyis ami van, az is teljesen célirányos. Az OX-ban egy 2.2 literes dízel van, egy Ford Transitból, amely 99 lóerős és a nyomatéka 310 Nm.
Murray meglehetősen büszke a járműve tulajdonságira, amely szerinte meglepően jól mozog, és nem gyötrelmes vezetni sem. A részletekre is figyeltek, így például az oldalt kivezetett kipufogó védve van, akárcsak a szívócső, a gázlómélysége pedig 1300 milliméter, amellyel elég komoly mocsaraknak is neki lehet vágni.
A McLaren F1-re azért egy dologban hasonlít az OX, a pilóta ebben is középen ül.
Az egyszerűség érdekében a felfüggesztés elemei is kétoldalasak, nincs külön jobb vagy bal oldali, akárcsak a karosszéria-elemekből, bármelyik megfordítható. A csomagtérajó rámpa egyben, a hátsó ülés kettős funkciójú, megfordítva a homokban a kerekek alá téve segíti kikaparni magát az autónak. A plató feletti vászonból pedig szükség esetén gyorsan sátrat lehet készíteni. Arról nem is beszélve, hogy a hajtott kerekek külön is blokkolhatók, így bármelyikre egy kiegészítőt szerelve generátor meghajtójaként vagy szivattyúmotorként is tudják használni.
Bár a kocsi tömege nem csekély, 1700 kilogramm, ám 1800 kilogramm tömeggel lehet megpakolni, ami lényegesen több, mint a szokásos 1 tonna terhelhetőségű átlagos pickupoké.
A járművet a Global Vehicle Trust nevű jótékonysági szervezet számára készítették. A projekt sikeressége azért kérdéses, még akkor is, hogy olvasva, azt gondolnánk a harmadik világ országaiban lehet, hogy volna igény hasonlóan egyszerű, de strapabíró járművekre.
Az érdekessége még, hogy a fejlesztésére mintegy 3 millió fontot költöttek, és ha valóban gyártani kezdik, akkor 10-15 ezer fontért kívánják majd árusítani.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.