Az átalakítással élhetőbbé válik a belváros, és az érintett városrész - mondta Puskás András, a Belváros-Lipótváros alpolgármestere a köztévé Az Este című műsorában.

Hozzátette, olyan beruházásról van szó, mely a belváros szűk utcáiból próbálja az átmenő autós forgalmat nagy kapacitású utakra terelni. Ennek egyik Achilles-sarka a Március 15. tér rendbetétele, illetve az a forgalmirend-változás, mely szerint két sávban fel lehet majd kanyarodni a hídra Buda irányába, így az ipszilon alakú aluljárót autós szempontból „be lehet temetni”, és a felszínen több gyalogos-átkelőhelyet lehet létesíteni.

Szerinte a rendszer autós áteresztő képessége változatlan marad, az autósok helyzete nem romlik, hiszen ugyanúgy kétszer két sávban közlekedhetnek, ahogyan eddig. Hozzátette, egy plusz lámpa kerül a Március 15. tér vonalába a lehajtóhoz, de szerinte eddig is sokszor beállt a Kossuth Lajos utcában a dugó, az átalakítás után pedig nem ott, hanem a hídon fog állni. Ez ugyan szerinte nem oldja meg a kapacitásproblémát, de nem is ront a helyzeten.

Bögös Sándor, az Autósok Szövetségének vezetője azt mondta, lehet működőképes a terv, ha jól megszervezik. Azonban szerinte ha plusz környezetterhelést hárítanak át egy-egy adott szakaszra, annak nem biztos, hogy például az ott lakók örülnek.

Bögös szerint amennyiben növelik a szintbeli kereszteződések számát, akkor az adott útszakaszon nő a környezetterhelés mértéke, mivel lényegesen többször kell majd megállni az autóknak. Ám ha megmaradnak a meglévő sávok, akkor ez az elképzelés működhet - tette hozzá. A sávok csökkentése azonban Bögös Sándor szerint nagy hiba lenne.

Értelmetlen megoldásnak tartja azt az elképzelést, miszerint a busz bekerülne a középső sávba, hiszen ez járdaszigetek kiépítését követelné meg, és így a gyalogos forgalom az út közepéről indulna kifelé.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke szerint az eddigi tapasztalatok szerint minden olyan esetben, amikor szűkítették a kapacitást, vagy szűkítették az utakat, az egész térségből eltűnt , „elpárolgott” a forgalom egy része, és az emberek vagy a tömegközlekedést vették igénybe, vagy más időpontot választottak, tehát napok alatt változott a helyzet.

Arra a felvetésre, hogy a változtatások egyik következménye lehet, hogy sokan elköltöznek az adott környékről, Puskás András alpolgármester azt mondta, a Március 15. tér környékére több parkolóhelyet fognak építeni, mint amennyi jelenleg van azon a területen. Hozzátette, a fejlesztéssel olyan élhető belvárost kívánnak teremteni, amely sokkal kisebb környezeti károsodással jár, mint jelen pillanatban. Mint mondta, kisebb lesz a zajterhelés is.

Az alpolgármester szerint nem csökken az autós kapacitás, csak a kisebb utcákban lesz kevesebb autó, így például az Irányi utca, a Ferenciek tere utcái, vagy a Molnár utca területén. Szerinte az első ütem részeként elkészült az első süllyedő oszlop az Egyetem téren, ott az Üllői útról érkező, a Kecskeméti utcán átzúduló átmenő forgalmat már megszűrték.

Lukács András előrelépésnek minősítette ugyan ezeket az eredményeket, ám hozzátette, katasztrófa, ami jelenleg például a Rákóczi úton, vagy a Kossuth Lajos utcán van. Annak a véleményének adott hangot, hogy szerinte minden európai város arra törekszik, hogy a gyalogosok, kerékpárosok, a tömegközlekedés vegyék át a helyet.

Azt, hogy egy útszűkítés milyen mértékben okoz dugókat, Bögös szerint jól példázza a Margit híd, Thököly út, a Bartók Béla út, vagy épp az Andrássy út lezárása, szerinte soha nem keletkezett nagyobb dugó annál, mint ami korábban is volt. Bögös mindehhez hozzátette, ha a kis utcákból kitiltják a forgalmat, azt valahogyan jelezni kell a jövőben. Szerinte fontos, hogy az autósokat bevonják egy civil egyeztetésbe.