MTI

Koppenhágában, Brüsszelben, Madridban, Lisszabonban és Zágrábban vagy nincs is P+R- rendszer vagy a beérkezett adatok ellentmondásosak voltak. Brüsszelben például eddig teljesen hiányzott a város és a régió közös politikai akarata az ilyen jellegű parkoló rendszerek létrehozására. Madridban és Lisszabonban inkább a P+R létesítményekhez szükséges egységes felfogás és kivitelezés az akadály.

A többi város is nagyon változatos képet mutat: egyik sarkalatos kérdés a parkolók távolsága a tömegközlekedési megállóktól. A megvizsgált városok több mint a felében a parkolók és a tömegközlekedési megállók közötti távolság nem nagyobb 300 méternél. Köln különösen rövid elérési utakkal rendelkezik: 100 és 200 méter között van a távolság. Berlinben akár 800 méter gyaloglásra is fel kell készülniük a P+R ügyfeleknek. A górcső alá vett városokban a válaszadók 35, illetve 45 százaléka fontos biztonsági kritériumként jelölte meg a P+R létesítmények talajborítási adottságait és a világítást.

A parkolóhelyek kapacitásában mért különbségek sem hagyhatók figyelmen kívül. Miközben Ljubljana pillanatnyilag egyetlen 217 férőhelyes létesítménnyel rendelkezik, addig Rómában az autósoknak 31 létesítményben összesen közel 13 ezer parkolóhely áll rendelkezésre. Ha figyelembe vesszük a tágabb környéket, Párizs Európa éllovasának számít: Île-de-France-ban autósként 547 létesítmény 100 ezer parkolóhely kínálata közül választhatunk. Ha figyelembe vesszük a városok parkolóhely ajánlatát a lakosság számára nézve, Luxemburg vezeti a listát, ahol nem egészen 50 férőhely jut ezer lakosra, ezt követi Genf 26 parkolóhellyel. Az összes többi városban a színvonal még alacsonyabb, néhol az ezer lakosra jutó parkolók száma épphogy eléri a hatot. A felmérés pozitívuma, hogy a vizsgált városok 80 százalékában úgy nyilatkoztak, hogy bővíteni kívánják a parkolóhely kapacitását, több mint 70 százalékuk pedig ezen felül további létesítmények építését tervezi.

Azonban nem csak a kapacitás változik jelentősen, hanem az árképzésben is jelentős ingadozást lehet megállapítani. Amíg a P+R helyek használata Luxemburgban, Berlinben, Hamburgban és Kölnben alapvetően ingyenes, addig Genfben, Prágában, Stockholmban és Bécsben minden P+R létesítmény használata pénzbe kerül. A két véglet mellett létezik még jó néhány köztes megoldás. Helsinkiben, Budapesten és Oslóban a parkolóhelyek 75 százaléka ingyenes, Münchenben és Rómában ez pont fordítva van. Itt az autósnak a P+R létesítmények több mint 80 százalékáért fizetnie kell.

Genfben a legmagasabbak a P+R költségek európai viszonylatban. A Parc Relais Étoile téren található parkolóházban kell a legtöbbet fizetni: 24 óra parkolás 37 euróba kerül. Ehhez jön még a fejenkénti 2 eurós tömegközlekedési vonaljegy, amivel bejutunk a belvárosba. Másként van ez Ljubljanaban: napijegy egy euró, itt lehet a legolcsóbban parkolni – a belváros és a parkoló közötti szakaszra érvényes buszjegy az árban benne foglaltatik.

Jól körvonalazódik az árképzés és az üzemeltetési struktúra közötti összefüggés. A privát üzemeltetők alapvetően térítést kérnek, míg a városi létesítmények ingyenesek, vagy sokkal olcsóbbak. Gyakran előfordul, de nem mindig jellemző, hogy annál drágább a parkolás, minél közelebb esik a létesítmény a centrumhoz, kivételt képez Prága és Amsterdam, ahol a parkolási díj az egész város területén egységes.

A P+R létesítményekhez vezető utak kitáblázása egyáltalán nem egységes. A megvizsgált városok 35 százalékában a P+R létesítményeket legfeljebb a főbb bevezető utakon táblázták ki, nem egészen 20 százalékuk csak a létesítmények közvetlen közelében helyezett el táblát. A táblákat előszeretettel hanyagolók közé tartozik Róma, ahol a legtöbb P+R parkolóhely van.

A P+R helyek nemzetközi jelölésére is érdemes egy pillantást vetni. Aki Finnországban egy P+R létesítmény után érdeklődik, egészen egyszerűen kérdezzen rá a „Liityntäpysäköinti“ kifejezésre. Aki autóval érkezik Norvégiába és Svédországba, annak egy picivel könnyebb a dolga: P+R itt „Infartsparkering“ illetve „Innfartsparkering“. Franciaországban és Svájcban a „Parc Relais“, „Parking Relais“ és „Parking d’échange” kiírásokat érdemes keresni. Dél felé haladva, Olaszországban „Parcheggio di scambio“ a keresendő kifejezés. Hollandiában ugyancsak a P+R szinonimáját használják: itt a „Transferium”-ban parkírozhatjuk le  autónkat. A fennmaradó, vizsgált városokban, és ez azért még mindig több mint 50 százalék, egységesen a „Park and Ride” kifejezést használják, aminek a rövidítése gyakran „P+R”-ként tűnik fel. Legalább itt tükröződik vissza az európai egység. 

Hogyan vizsgált az ADAC?

Az autóval elmegyünk a város széléig, leparkoljuk, átszállunk a tömegközlekedésre és irány a belváros. Így működik a P+R – praktikus ajánlat autósoknak. A P+R létesítmények feladata az lenne, hogy tehermentesítsék a várost a forgalomtól, és az autósoknak segítsenek időt és pénzt megtakarítani. De ahogy az lenni szokott, Európában az ilyen kínálat országról-országra másképp néz ki: Jelölés, kitáblázás és az árképzés jelentős különbséget mutatnak. ADAC az Euro-Test Program keretein belül 17 európai partnerklubbal, valamint a cseh és a magyar autóklubbal közösen részletesebben megvizsgálta a P+R létesítményeket.

Elsősorban partnerklubok országainak a fővárosait vizsgálták. Kivételt képezett Nagy-Britannia és Svájc. Ebben a két országban nem a fővárosra, hanem Sheffieldre és Genfre esett a választás.  Londont nem lehetett figyelembe venni, többek között azért, mert ott P+R kínálat csak London nagytérségében van, de nincs a belvároshoz közelebb eső területeken. Svájcban Bern helyett Genfre esett a választás, mert itt találhatók a nemzetközi szervezetek székhelyei továbbá sok a francia ingázó. Németországban a fővároson kívül három további várost vizsgáltak. Összességében a következő városok szerepeltek a vizsgálatban: Amsterdam (Hollandia), Berlin, Hamburg, Köln és München (Németország), Bécs (Ausztria), Brüsszel(Belgium), Budapest (Magyarország), Genf (Svájc), Helsinki (Finnország), Koppenhága (Dánia), Lisszabon (Portugália), Ljubljana (Szlovénia), Luxemburg (Luxemburg), Madrid (Spanyolország), Oslo (Norvégia), Párizs (Franciaország), Prága (Csehország), Róma (Olaszország), Sheffield (Nagy-Britannia), Stockholm (Svédország), Zágráb (Horvátország). A városok összesen csaknem 80 ezer P+R parkolóhelyet kínálnak a belvároshoz közeli részeken, ahonnan az autósok tömegközlekedéssel utazhatnak a városcentrumba.

A vizsgálatot két részre osztották: a P+R létesítmények nagysága és jellemzői, illetve azok összekötése a tömegközlekedéssel. Súlypont volt a P+R létesítmények kapacitása, azok nemzetközi megjelölése, a kitáblázás illetve az árképzés. A P+R-re vonatkozó bővítési tervek is legalább annyit nyomtak a latban, mint az ilyen jellegű létesítmények létrehozására irányuló követelmények.

Az ADAC az Erfurt-i IMK-t (piackutatási és tanácsadási intézet Erfurtban) bízta meg a vizsgálat kiértékelésével. Az adatgyűjtéshez a városi közigazgatás illetékes szakembereit továbbá a helyi tömegközlekedési társaságokat írásban kérdezték meg. A vizsgálat kiegészült még a partnerklubokkal közösen végzett pótkutatásokkal továbbá az internetes keresésekkel. A P+R parkolók minősége nem volt tárgya a vizsgálatnak.