Átfogó kutatás készült a hazai mikro- és kisvállalkozások működési módszereiről és arról, mennyire tartják szem előtt a környezet védelmét.
Könnyen elérhető és használható zöld megoldások, amelyek a költségek optimalizálásában segítenek, a versenyképességet segítő digitalizáció és energiatakarékosság – nagyjából ezek a legfontosabb szempontok a hazai mikro- és kisvállalkozások számára, ha a fenntarthatóságról van szó. Röviden így lehetne összefoglalni a Mastercard legfrissebb kutatását, amely során azt vizsgálták, a cégvezetők számára mennyire fontos a fenntartható vállalati működés.
A Mastercard megbízásából a Kantar Hoffmann kutatócég által készített reprezentatív felmérés rámutatott, hogy a hazai kisvállalkozások jelentős többsége (bő négyötöde) számára fontos a fenntartható működés, ennek érdekében pedig igyekeznek megragadni a környezetbarát és/vagy digitális lehetőségeket, amelyek segítségével csökkenthetik saját környezeti terhelésüket.
A kutatás során kérdezték őket arról, hogy milyen napi szintű tevékenységekkel igyekeznek csökkenteni saját környezeti lábnyomukat. A mikro- és kisvállalkozásoknál elsöprő többséggel a digitális fizetési megoldások végeztek az élen, amelyeket 93 százalékuk biztosít az ügyfeleinek. Hasonlóan népszerű az elektronikus számlázás, ami a megkérdezettek 90 százalékánál érhető el, 74 százalék pedig online vásárlási felületet – webshopot – is üzemeltet, hogy ezzel is csökkentse a környezeti terhelését. Az ennél kisebb, mikrovállalkozásnak minősülő cégek 88,7 százaléka használ elektronikus számlázást, 87,4 százalékuk teszi lehetővé a digitális fizetést, míg online jelenléte 55,8 százalékuknak van.
A magyar mikro- és kisvállalkozások többek között az energiával spórolva igyekeznek tenni a fenntarthatóságért, egyben saját költségeik csökkentéséért is: lekapcsolják a lámpákat, ha nincs rá szükség, emellett energiatakarékos megoldásokkal oldják meg a helyiségeik világítását. A hulladék szelektív gyűjtése is hasonlóan elterjedt gyakorlat, amit azzal egészítenek ki, hogy igyekeznek kerülni a felesleges papírhasználatot – a fentebb említett – elektronikus számlázással és digitális fizetési lehetőségek biztosításával.
A jövő szempontjából reménykeltő, hogy a megkérdezett cégek 80 százalékánál ez nem holmi divathullám eredményeként, hanem belső indíttatásból került a cégvezetés látóterébe. A második legfontosabb szempont a valós környezeti kockázatok csökkentésének szándéka, ami a részt vevő vállalkozások 32 százalékánál tekinthető fontos célkitűzésnek. A kötelező szabályozásnak való megfelelés miatt 16, míg a vevők, ügyfelek elvárásai miatt szintén 16 százalék szeretné zöldebbé tenni a működését. A cégek 14 százaléka saját arculatának, megítélésének pozitív változását is várja a hasonló lépésektől. A fenntarthatósági törekvésekről a legtöbb vállalkozás a közösségi oldalakon, a saját weboldalán, az üzlethelyiségeiben, illetve termékei csomagolásán igyekszik tájékoztatni a vásárlókat.
A Mastercard kutatása egy, a hazai viszonyokat is érintő tényre is rávilágított: a cégeket főként az tartja vissza a további fenntarthatósági célok megfogalmazásától és azok megvalósításától, hogy nem kapnak megfelelő külső támogatást, sem a kormányzattól, sem a különféle szakmai szervezetek részéről. Sőt, a kormányzati beavatkozások – amelyek alatt főként a szabályozói környezetet kell érteni – általában nehezen követhetőek, gyakran módosulnak, ráadásul azok betartására kevés ösztönző tényezőt kapnak a cégek. Ennek fényében nem meglepő, hogy főként a nagyobb vállalatoknál van lehetőség kifejezetten fenntarthatósági célú befektetésekre, fejlesztésekre, mint ahogy ezek a szervezetek engedhetik meg maguknak, hogy munkaerőt és -időt delegáljanak a támogatási pályázatokon való részvételre.
Érdekesség, hogy bár a hazai mikro- és kisvállalkozások, ahogy látható, elsősorban saját indíttatásból, értékalapon foglalkoznak a fenntarthatóság kérdésével, ennek ellenére főként olyan lépéseket tesznek a céljaik elérése érdekében, amelyek könnyen, egyszerűen megvalósíthatóak és egyértelmű a pozitív gazdasági, pénzügyi hatásuk is a cég működését tekintve. Ilyenek a digitális fizetési megoldások, valamint a digitális „érettség”, azaz, az elektronikus és online eszközök megoldások magától értetődő használata, amely áramvonalasabbá teszi a cég működését. Tehát a hatékonyságon keresztül teszi lehetővé, hogy a vállalkozás fenntarthatóbban, és mint ilyen, költségkímélőbb módon működjön, ugyanakkor a versenyképesség és a konkurencia szempontjából is fontos eszköznek számít, amely adott esetben kritikus szempont lehet egy vásárlói döntéshozatali folyamat során.
A kutatáson túl a Mastercard tájékoztató kampánnyal támogatja a hazai kkv-k és mikrovállalkozások fenntarthatósági törekvéseit. A cég Készpénzmentes Zóna elnevezésű weboldalán és Facebook-oldalán ZöldZóna címmel egy hónapig tartó akció keretében szeretné elismerni a fenntarthatóan működő magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat, amelyek igyekeznek tenni környezeti lábnyomuk csökkentéséért, ugyanakkor fontosnak tartják ösztönözni, inspirálni azokat a cégeket, amelyek még nem léptek a fenntarthatóság útjára, de nyitottak és kíváncsiak a környezetkímélő, egyben a versenyképességüket serkentő megoldásokra.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Mastercard megbízásából jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.