Az, hogy egy munkavállaló mitől érzi magát jól és biztonságban a munkahelyén, számos szempont összessége. Fontos részét képezik ennek az egyes béren kívüli juttatások, amelyek hosszú távon nemcsak a munkavállalók, de a munkáltatók számára is megtérülnek. A gondoskodó munkahelyekről, az öngondoskodás fontosságáról, az ehhez kapcsolódó edukációról „Az Év Gondoskodó Munkahelye Díj” kapcsán Pataki Tímea zsűrielnökkel, a Prémium Egészségpénztár ügyvezetőjével beszélgettünk.
Mikor nevezhetünk valóban gondoskodónak egy munkahelyet?
Alapvetően azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok munkahely már akkor gondoskodónak hívja magát, amikor kialakít egy cafeteria-rendszert, és ezen belül a rendelkezésre álló maximális cafeteria-elemet biztosítja a munkavállalói számára – munkáltatóként a legjobb adózási feltételek szerint. Persze ez is fontos része a gondoskodásnak, ugyanakkor az ilyen béren kívüli juttatásokon kívül is számos olyan elem beépíthető, amely a munkavállaló jóllétét szolgálja. Valójában ez utóbbi megléte kapcsán nevezhetünk igazán gondoskodónak egy munkahelyet: olyan programok és jutatatások tartoznak ide, amelyek túlmutatnak a munkahelyen és elsősorban az egészségmegőrzésre és a hosszú távú megtakarításra koncentrálnak, hiszen nagyon fontos, hogy ne csak a munkahelyen érezze jól magát a munkavállaló, hanem azon kívül is.
Milyen céllal született meg Az Év Gondoskodó Munkahelye Díj?
Nagyon sokszor rejtve maradnak azok a munkahelyek, ahol több olyan program, kezdeményezés és juttatás is megvalósul, amelyek kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy a munkavállalók minél jobb általános állapotban legyenek.
Ezzel a díjjal nemcsak azt értékeljük, hogy egy munkáltató ad-e bármiféle egészségmegőrző vagy nyugdíjmegtakarítási célra juttatást a munkavállalói számára, hanem azt is, hogy vajon elülteti-e a gondolatot a munkavállalóinak fejében azzal kapcsolatban, hogy ez mennyire fontos a számukra is. Tehát az edukáció éppen olyan fontos, mint maguk a kezdeményezések vagy az egyes juttatások: vajon tényleg képes-e egy cég megmutatni a munkavállalóinak, hogy ebből ők profitálnak, támogatja-e a munkavállalóit abban, hogy figyeljenek az egészségükre, vegyenek részt szűrővizsgálatokon, gondoljanak a hosszú távú megtakarításra vagy épp járjanak el rendszeresen mozogni.
Tulajdonképpen minden olyan dolog a gondoskodáshoz tartozik, ami túlmutat a jogszabályok szerinti, kedvező adózási feltételek mellett nyújtható elemeken, és minden olyan dolog, amely független a munkahelyi környezettől és ledolgozandó napi 8 órától. Tehát akkor is gondoskodó egy munkahely, ha például óvodát nyit a munkavállalói gyerekei számára, de ide tartozik a home office vagy a rugalmas munkabeosztás is. Arra is fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy fontos a hosszú távú gondolkodás: ha egészséges, és a jövőjük miatt nem folyamatosan aggódó kollégák dolgoznak együtt, akkor a vállalatok folyamatos, biztonságos működése és a profit is biztosított. A díj arra is szolgál, hogy a láthatóságon túl példát mutasson: megmutassa azokat a jó gyakorlatok, amelyeket ezek a gondoskodó munkahelyek nyújtanak a munkavállalóiknak. Nem utolsó sorban pedig azt szeretnénk, hogy kitüntetett gondoskodó munkahelyként büszkévé tegye a díj birtokosát.
Olyan vállalatok nevezését várják, ahol a vállalati kultúra és a működési gyakorlat része az egészség- és/vagy nyugdíjcélú gondoskodás, illetve az öngondoskodásra buzdító edukáció.
A pályázat célja, hogy a legjobb gyakorlatok bemutatásával és díjazásával követendő példát állítsanak a munkáltatók elé. A díjazott gondoskodó munkahelyek láthatóvá tételéhez, ismertségének növeléséhez kommunikációs teret is biztosítanak az elismeréseken felül.
A jelentkezéseket 2024. október 31-ig várják ezen a felületen.
Milyen típusú cégek jelentkezését várják?
Nincs iparági megkötés, a három különböző kategória, ahová október 31-ig várjuk a jelentkezéseket, az a kis- és középvállalatok, tehát a 20-250 közötti munkavállalói létszámmal rendelkező cégek, nagyvállalatok első kategóriája, 250 és 1000 fő munkavállaló között, illetve a második kategória, az 1000 fő feletti, tulajdonképpen multivállalatok. Azért fontos ez a három különböző kategória, mert mások a lehetőségek egy kisvállalatnál és mások egy több ezer főt foglalkoztató cégnél.
Kicsit távolabbról szemlélve a hazai munkáltatókat, mennyire része, ha része ez az itthoni vállalati kultúrának?
Számszerű, pontos statisztikai adatokat nem tudok mondani. Ahogy korábban is említettem, és amennyire rálátok erre a területre, a cafeteria-rendszer sok helyen elérhető, ám azt követően, hogy az egészségbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékosság támogatása kikerült a kedvező adózás alól, sokkal kevesebb helyen állnak ezek a munkavállalók rendelkezésére.
Vannak olyan munkáltatók, akik kifejezetten törekednek arra, hogy támogassák a munkavállalóik egészségmegőrzését, sokan keresnek meg minket olyan kéréssel, hogy segítsünk egy szűrőprogram megszervezésében és megvalósításában. Fontos azt is megemlíteni, hogy a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálatot ez év szeptemberétől kivezették, az viszont, hogy ez már nem kötelező, nem jelenti azt, hogy bizonyos munkakörökben dolgozó munkavállalóknak nem ajánlott évente legalább egyszer különböző orvosi vizsgálatokon vagy szűréseken részt venni.
Ebben a hosszú távú, különböző formájú megtérülést kell látni: a munkavállalók lojalitását növelhetik ezzel, ugyanakkor költséghatékonyabban is tudnak működni, hiszen ha egészségesek a munkavállalók, akkor nem esnek ki a munkából, nem mennek betegszabadságra, nem kell plusz költségen biztosítani a helyettesítésüket. Ezek pedig egy szélesebb spektrumon nézve, össztársadalmi és államháztartási szempontból is csak haszonnal járnak.
Visszatérve a díjra, melyek azok a legfőbb szempontok, amelyek fontos szerepet játszanak a pályázatok elbírálásakor?
A pályázatra online lehet jelentkezni, maga a jelentkezés két részből áll. Az első egy számszaki rész, itt arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen béren kívüli juttatások érhetők el az adott cég munkavállalói számára, mindez mekkora részét képezi a bérköltségnek, de arra is, hogy milyen terveik vannak ezzel kapcsolatban a jövőre nézve.
A második részt nevezhetjük kifejtősnek is: itt egy öt kérdésből álló kérdéssort kell megválaszolni, amely kifejezetten az egészségmegőrzésre, az ezzel kapcsolatos programokra és a nyugdíjprogramra fókuszál, fontos ugyanakkor kiemelni azt, hogy ezek nemléte nem kizáró ok. Rákérdezünk az edukációra is, illetve arra, hogy az adott cég miért tartja fontosnak mindezt, akár illusztrálhatja is saját programjait, kezdeményezéseit fotókkal vagy egy ppt-vel. Tehát egy egyszerűen kitölthető felületről beszélünk, így arra buzdítok mindenkit, hogy jelentkezzen!
Ha néhány évvel előre tekint, akkor hogy látja ezt a díjat, milyen szerepe lesz a jövőben?
Személy szerint nekem fontos része az, hogy az, aki megkapja, büszke legyen rá, büszkén tudja felmutatni és példaként elöl járni vele. Ezen túl pedig – habár minden munkahelynek a költségoptimalizálás az elsődleges –, ha hosszabb távra lesznek képesek előre tekinteni emiatt a cégek, és ezek alapján átgondolni a költségeiket, az egy valóban meghatározó szerep és eredmény lenne.
A tartalom a HVG BrandLab produkciójában, Az Év gondoskodó munkahelye 2024 díj a Pénztári Öngondoskodásért Alapítvány megbízásából készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.