Az egyetemi tanulmányok vagy az önálló élet kezdetén sokaknak új kihívás a lakhatási, tanulmányi és megélhetési költségek, így például a digitális rezsi előteremtése. A tanulmányokat folytató – és emiatt még alacsony jövedelmű – fiatalok egyre rutinosabban kezelik az ilyen kiadásokat. Segítségként összegyűjtöttük, hogyan találjuk meg a kedvező ár-érték arányú, minőségi szolgáltatásokat, termékeket.
Az átlagos budapesti lakbér 2024 júniusában elérte a 250 ezer forintot, míg Szegeden és Pécsett 140 ezer, Győrben pedig 185 ezer forint körül alakulnak a havi bérleti díjak – ez pedig már önmagában is tekintélyes kiadás. Az albérletárakat az egyetemisták érzik talán a legjobban a bőrükön, hiszen sokuknak nem elég a szülői támogatásra és az ösztöndíjakra támaszkodniuk. Ugyan a kollégiumi szobákban csupán néhány tízezer forintért lehet lakni havonta, a helyek kiosztásakor azonban a vidékről és a nehezebb anyagi körülmények közül érkező hallgatókat részesítik előnyben.
Sok hallgató tanulmányai mellett alkalmi vagy akár állandó munkát is vállal, az ebből származó bevétel 25 éves kor alatt személyi jövedelemadó-mentes havonta bruttó 576 601 forintos jövedelemig. Diákszövetkezeten keresztül átlagosan 2 ezer forintos órabérrel kalkulálhatnak a tanulók, a szakmai munkákkal ennél lényegesen többet is lehet egyetemi hallgatóként keresni – területtől függően. A diákként megszerzett munkatapasztalatok ráadásul – a konkrét bevételen felül – a későbbi karrier során is előnyt jelenthetnek.
Nem csak a lakhatás kihívás
Ha sikerül találni egy megfizethető albérletet, a kiadások ott nem állnak meg, a fiatal életkezdők az alapvető szükségletek mellett digitális rezsire is költenek.
A tanuláshoz, szórakozáshoz és a mindennapi kapcsolattartáshoz szükséges stabil otthoni kábeles internet, a mobilinternet és a digitális előfizetések már jóideje a vezetékes vízszolgáltatáshoz hasonló alapvetésnek számítanak. A kollégiumi környezetben élő egyetemisták kevesebbet költenek lakhatásra, de más területeken, például szórakozásra és digitális szolgáltatásokra többet. Zita például a Spotify-ra és a Maxra fizet elő: „Az internet és a streaming szolgáltatások nélkül nehezen tudnék működni a hétköznapokban, hiszen a tanuláshoz és a pihenéshez is ezeket használom, de csak olyan előfizetéseket tartok meg, amiket tényleg használok.”
A digitális rezsi az egyetemisták körében elkerülhetetlennek tűnő tétel a havi kiadások között. A gazdasági informatika szakos Máté, aki saját lakásban él, szintén nagy hangsúlyt fektet az online szolgáltatásokra. „A digitális rezsim felér a lakás fenntartási költségeivel” – összegzi Máté. Korlátlan mobilinternet-csomagot használ, ami havi szinten számottevő kiadás, adatai védelmében fizetős tárolóhelyet használ, emellett Netflixre és az Apple Musicra is előfizet. Számára ezek egytől egyig szükségesek, de mindig mérlegeli, hogy mire érdemes költeni. Csakúgy, mint Gábor, aki az albérlet mellett mobil előfizetésre 8000 forintot, Netflixre 1000 forintot, Spotify-ra 500 forintot, iCloud tárhelyre szintén 500 forintot költ a szolgáltatóknál minden hónapban.
Hol fáj a legkevésbé, ha szorít a nadrágszíj?
Ahogy arról a diákok is beszámolnak, az alapvető szükségleteken – és ma már ide tartozik az internet is –, nem tudnak spórolni, így a szórakozáson és egyéb extra kiadásokon próbálják megfogni a forintokat.
2. Közös albérlet: Ha több lakótárssal osztozunk az albérleten, a lakhatási és rezsiköltségek lényegesen csökkenthetők.
3. Digitális szolgáltatások optimalizálása: Fontos, hogy csak azokat a streaming- és felhőszolgáltatásokat tartsuk meg, amelyeket valóban használunk.
4. Internetes ajánlatok összehasonlítása: mindig érdemes összehasonlítani a vezetékes internetre vonatkozó kondíciókat, szintén jelentős megtakarítást érhetünk el, ha a szolgáltatókkal például az akciós ajánlatokra kötünk szerződést.
5. Közlekedés: A hallgatói bérletek sokkal költséghatékonyabbak, mint a napijegyek, így érdemes előre tervezni az utazásokat. Biciklizni pedig nem csak takarékos, de egészséges is.
+1. Szemléletmód: Lépj túl a „minél drágább, annál jobb” évszázados félreértésen. Törekedj a bankszámládnak megfelelő legjobb ár-érték arányú ajánlatok felkutatására az élet minden területén.
Felkészültek az internetszolgáltatók
A tavaszi és őszi egyetemi félévek kezdete kiemelkedően fontos időszak: érzékelhetően növekszik ilyenkor az internetszolgáltatások iránti kereslet. Ezekben a hónapokban sok diák és család rendezkedik be új lakóhelyén, és kötteti be a mindennapi élethez szükséges internetelérést.
„Napjaink otthonaiban már az egyik elvárt, alapinfrastruktúra szolgáltatás a stabil és gyors vezetékes internet. A DIGI már több mint tíz éve dolgozik a megbízható, nagysebességű internet lehető legtöbb előfizetőhöz történő eljuttatásán, ennek köszönhetően egyszerre több eszközről problémamentesen használhatók a népszerű és mindennapjainkhoz szükséges online alkalmazások és platformok – mondta a HVG BrandLabnek Mihályi Gábor, a DIGI műszaki szolgáltatások területének vezetője.
A DIGI szakértője felhívta a figyelmet, hogy a felhasználók elsősorban a náluk elérhető sávszélesség alapján választanak internetdíjcsomagot, másodsorban pedig a szolgáltatás havidíja a döntő szempont. A megbízható vezetékes internethozzáférés nemcsak az infokommunikációs eszközök, hanem a háztartási gépek egyre növekvő internet képessége miatt is szükségessé teszi az otthoni Wi-Fi kapcsolat megerősítését. A WiFi6 szabvány eszközök például növelik a lakáson belüli internetelérés hatékonyságát, ami nagyobb, tagoltabb beltérben hasznos, különösen, ha többen, több eszközt használnak egy helyen.
„A DIGI a jövőben is igyekszik kedvező ár-érték arányú csomagokkal, naprakész technológiával segíteni ügyfeleit az online infrastruktúra használatában.” – húzta alá a beszélgetés zárásaként Mihályi Gábor.
A tájékoztatás nem teljes körű, a részletekért kattints!
A tartalom a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült, létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.