A villanyhajtás terjedésének köszönhetően előbb-utóbb mindenkinek meg kell majd ismerkednie az elektromos autók jellegzetességeivel, a vezetési sajátosságoktól a különféle kényelmi extrákig. Lássuk, mire érdemes figyelni!
Az elektromos autók ma már külsőre gyakran semmiben sem különböznek a belsőégésű motorral szerelt társaiktól, legfeljebb egy-egy apró e betűből lehet sejteni, hogy villanyos modellel van dolgunk. Korábban ez máshogy volt, a gyártók különleges formavilággal, a hagyományostól eltérő színekkel és hasonló megoldásokkal igyekeztek a világ tudtára adni, hogy itt valami újdonságról van szó.
Ahogy azonban a villanyhajtás szélesebb körben is terjedni kezdett, megjelentek azok a modellek, amelyeket már nem akarják a gyártók megkülönböztetni a többi típusuktól, ezzel is jelezve, hogy az elektromos autók ma már szerves részét képezik a kínálatnak.
Ettől függetlenül azért még szükség lesz pár évre, mire az e-autók (azaz EV-k) többségbe kerülnek az utakon, addig pedig sok jogosítványtulajdonosnak kell majd megismerkednie azokkal a különbségekkel, amelyek egy elektromos autóra jellemzőek. Gyűjtésünket több kategóriára bontottuk, a vezetéstől a szoftveres megoldásokig.
Az azonnali nyomaték csodája
Aki életében először vezet elektromos autót, alaposan el fog csodálkozni, hogy egy benzineshez vagy dízelhez képest mennyivel jobban húz a villanyhajtású jármű. Ennek az az oka, hogy az elektromos motor esetén a teljes nyomaték azonnal rendelkezésre áll, míg egy belsőégésű motornál a nyomatéknak „fel kell épülnie”, ezért van, hogy egy benzines vagy dízel autó általában lassabban éri el ugyanazt a tempót.
Ráadásul az elektromos autókban nincs hagyományos értelemben vett váltó. Ennek az a magyarázata, hogy a villanymotor jelentősen eltérően épül fel, mint egy benzines vagy dízel erőforrás. Emiatt nincsenek sebességfokozatok, vagyis nem kell folyamatosan a sebességváltóval foglalatoskodni. Szaknyelven nem is sebességváltónak, hanem előválasztónak hívják az elektromos autókban ezt az eszközt, ami az esetek többségében már nem is a sebváltóra emlékeztető kar, hanem általában valamilyen tárcsa, vagy gomb.
Vezetés közben
Az elektromos járművek egyik legnagyobb előnye a belsőégésű motoros társakhoz képest az energiavisszanyerés. Egy benzines vagy dízel autónál ugyanis amikor felgyorsítjuk a járművet, az üzemanyag elégetésével felszabaduló energiát alakítjuk mozgási energiává. Azonban, ha gyorsítás után le kell fékeznünk, ez az energia a fékbetétek felmelegedésére fordítódik, azaz elvész, azt már nem kaphatjuk vissza, így az újabb gyorsításhoz további üzemanyag elégetésére van szükség.
Az elektromos autókban azonban ott az akkumulátor, aminek köszönhetően lehetővé válik a mozgási energia visszaalakítása elektromos árammá. Ez a rendszer hasonlóan működik, mint a biciklik dinamója: a kerekek forgása egy generátort is meghajt, ami visszatölti az akkumulátorba a mozgási energia egy részét. Természetesen – hiszen örökmozgó nem létezik – nem tudjuk megmenteni az összes energiát, de az energiavisszanyerési folyamat – szaknyelven rekuperáció – segítségével jó pár kilométerrel tudjuk növelni az autónk hatótávját.
A fentiekből következik, hogy míg a belsőégésű motoros autóknál az úgynevezett motorfék segítségével is lassíthatjuk az autót fék helyett, egy elektromos autónál ezt a rekuperációnak köszönhetően tudjuk megtenni. Nem mindegy azonban, hogy az energiavisszanyerés milyen hatékonysággal történik. Egy elektromos autónál általában állítható a visszanyerés mértéke: ha alacsony fokozatban használjuk, a motorfékhez hasonló lassító hatás is kevésbé jelentkezik, ha azonban több energiát nyerünk vissza, a lassítás is hatékonyabb lesz.
Három helyett elég egy is
Ez teszi lehetővé az e-autók egy további előnyös funkciójának használatát, az „egypedálos” fékezést. Ennek a lényege, hogy a gázpedál lenyomásával gyorsítjuk az autót, azonban ha elkezdjük a pedált felengedni, előbb az akkumulátorból érkezik kevesebb energia, idővel azonban a rekuperáció is elindul. Ilyenkor a fékbetétek, féktárcsák még nem dolgoznak, de az autó a rekuperáció miatt ilyenkor is lassulni fog. Az elektromos autókban éppen ezért lehetőség van rá, hogy kizárólag a gázpedál használatával közlekedjünk. Ez elsőre szokatlan lehet egy gáz-fék-kuplung szentháromsághoz szokott sofőr számára, azonban a rendszer működését pillanatok alatt meg lehet szokni, de azt is fontos megemlíteni, hogy az egypedálos módban természetesen a fékpedál nem válik funkciótlanná, az továbbra is ellátja a feladatát, így, ha hirtelen kell befékezni, nyugodtan rá lehet taposni a pedálra. Az egypedálos üzemmódnál pedig a gázpedál felengedése ugyanúgy bekapcsolja a féklámpát, mint „sima” módban a fékezés, így amiatt sem kell aggódni, hogy belénk jön a mögöttünk érkező autó.
Szerviz? Az micsoda?
Az elektromos autókban jóval kevesebb a forgó, kopó, kenést igénylő alkatrész, illetve maga a villanymotor is jóval egyszerűbb szerkezet egy benzines vagy dízel erőforrásnál, függetlenül attól, hogy mekkora teljesítményre képes. Ennek hatalmas előnye, hogy kevesebbet kell foglalkozni az autó karbantartásával, szervizelésével, ami természetesen együtt jár az ilyen jellegű költségek csökkenésével is.
Hatótáv, töltés, hideg-meleg
Az elektromos autókkal kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés, hogy mekkora távot tudnak megtenni egy feltöltéssel. Napjainkban a modern villanyautók átlagos hatótávja 350-400 kilométer körül alakul – igaz, már létezik 800, de 1000 kilométeres hatótávú jármű is – ami elősre kevésnek tűnhet a belsőégésű motoros autókhoz képest. Ennek ellenére, számos kutatás igazolta, hogy az elektromos autók hatótávja – még a jóval csekélyebb teljesítményű első generációs modelleké is – bőven elegendő a napi használathoz, de a hosszabb távoktól sem kell visszariadni, megfelelő tervezéssel gyakorlatilag azonos idő alatt megtehető akár egy több száz kilométeres út is.
Az akkumulátorokkal kapcsolatos előzetes félelmek, amelyek szerint az aksik hatótávja pár éven belül jelentősen lecsökken, nem bizonyult megalapozottnak: ma már tudjuk, hogy egy elektromos autó akkumulátora akár 15-20 évet is kibír jelentősebb kapacitáscsökkenés nélkül, azaz praktikusan túlélheti az autót, amelybe beépítették.
Ehhez azonban szükség van a megfelelő akkumulátormenedzsmentre is, mivel a szélsőségesen meleg vagy hideg idő nem kedvez az energiatárolók működésének. Azonban a mai modern elektromos autókban már megtalálható az akkumulátorok előfűtésére szolgáló funkció, ami sok esetben teljesen automatikus, azaz, a tulajdonosnak egyáltalán nem kell ezzel foglalkoznia, csak élvezni a suhanást.
Okostelefonhoz okosautó
Az elektromos autók fedélzeti számítógépében ma már különféle hálózati megoldásokat – például wifi-csatlakozást – is találni, így semmi akadálya, hogy az autónk kommunikáljon például az okostelefonunkkal is.
Ennek számtalan előnye van, például akár egy telefonos applikáció segíthet megtalálni az autónkat egy hipermarket vagy bevásárlóközpont parkolójában. Emellett a telefon kijelzőjén láthatjuk, hogy áll épp az akkumulátor töltése, de akár azt is beállíthatjuk a segítségével, hogy minden reggel, a munkába indulás előtt pár perccel automatikusan kapcsoljon be a fűtés, így már a kellemesen meleg utastérbe szállhatunk be, a didergés helyett.
Az említett fedélzeti számítógép pedig olyan további fontos funkciókat is képes ellátni, mint a különféle vezetőtámogató rendszerek – sávtartó asszisztens, adaptív tempomat, parkolási segéd, holttérfigyelő – működtetése, amelyek segítségével biztonságosabban és kényelmesebben érhetjük el az úti célunkat.
Volvo C40 Recharge: rengeteg élmény, kompakt csomagban
A svéd gyártó első tisztán elektromos modellje egy remekül sikerült formatervű kompakt crossover SUV, ami azt jelenti, hogy nem kell aggodalmaskodva bekanyarodni a szűkebb utcákba sem, el fogunk vele férni, azonban még a hátsó üléseken ülők is kényelmes, tágas helyeken utazhatnak, illetve a 413 literes csomagtér sem csak egy-egy bevásárlószatyor befogadására alkalmas.
A két darab, összesen 408 lóerős villanymotor 660 Nm nyomatékának köszönhetően támogatja a dinamikus vezetést – álló helyből 4,7 másodperc alatt éri el a 100 km/h tempót – de alapvetően a nyugodt közlekedésre való. A gyári adat szerint egy feltöltéssel 440 kilométert lehet vele megtenni, amiben nagy segítség, hogy a fedélzeti navigáció (Google Maps) már azt is kijelzi, hogy hány százalékos töltöttséggel érjük el az úti célunkat.
Hogy boldogul Till Attila egy ilyen autóval? A videóból kiderül!
A tartalom a Volvo megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.