A képernyő hatalmas csábítás jelent a mindennapokban a szülőknek: egy pillanat alatt oldhat meg olyan embert próbáló helyzeteket, mint az öltöztetés, beszállás az autóba, vagy egy hosszabb autóút, esetleg bevásárlás. Egészen elképesztő látni, hogy milyen gyorsan tanulják meg az érintőképernyők használatát a legkisebbek is, és szokják meg a digitális világ tempóját. Ám a véletlenszerűen kiválasztott, életkornak nem megfelelő műsorok, valamint a túlzásba vitt képernyőidő sokat árthat a gyermek fejlődésének. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a szülő pontosan tudja, mit néz a gyermek. De milyen a jó tartalom, és mik azok a készségek, amik a megfelelő műsorokkal fejleszthetőek?

Lassú tempó, inspiráló hősök

Az első legfontosabb tanács, amit megfogadhatunk, hogy mindig a gyerek életkorának megfelelő tartalmat válasszunk. Ahogy azt Hajdu Orsolya Boglárka drámapedagógus, a JimJam csatorna menedzsere elmondta: „A kisgyermekek, óvodás korosztály számára készült tartalmak az egyik nagyon fontos ismérve a lassú tempó. Semmiképpen ne legyen gyors, vibráló a képi világ, mert a villámgyors mozgások, a túl sűrű cselekmény felizgatják a kicsiket. Természetesen az erőszak bármilyen megjelenési formája elfogadhatatlan. A jó mese története lassan, finoman vezeti a nézőt, cselekménye pedig egy problémás helyzetre nyújt megoldást és feloldást.

A megfelelő gyermekműsorok szociális és érzelmi leckéket nyújtanak a kis nézőknek, és rávilágítanak a kíváncsiság fontosságára a környezetünkkel való interakció során – emelte ki a JimJam csatorna munkatársa. A meséket néző óvodások a kedvenc rajzfilmkarakter szemével látják, tapasztalják a világot, azok viselkedése mintául szolgál nekik. Ezért fontos, hogy a hősök inspiráló, pozitív figurák legyenek, akik képesek a gyermeket a saját szintjén nevelni, ismereteket átadni neki mind szociális, verbális, de fizikai szinten is.

Aktivitásra ösztönző mesék

Hajdu Orsolya szerint a szociális, kommunikációs készségek fejlesztésére nagyszerű eszköz az, ha olyan műsort néz a gyermek, amiben a figurák, hősök „kiszolnak” hozzájuk, kérdéseket tesznek fel nekik. Ezek a kérdések lehetnek olyanok, amire a választ már meglévő, saját tapasztalataik alapján adhatják, vagy olyan, amelyet a látott mese során tanultak meg. És ha a képernyő elé valamelyik szülő is csatlakozott, akkor érdemes egy-egy rajzfilmepizód után arról kifaggatni a gyerkőcöket, hogy mit láttak, mi tetszett nekik a legjobban, ki a kedvenc szereplőjük, vagy, hogy szerintük hogyan folytatódhat a történet. Így létrejön egy valós interakció is, ami a passzívitást aktív cselekvéssé formálja, valamint ezzel az egyszerű gyakorlattal nemcsak a verbális készségeiket, de a képzelőerejüket is fejleszthetjük – mondta a szakember.

Az általános ismeretek bővítésére a JimJam csatorna számtalan saját fejlesztésű, rövid formátumú, edukatív tartalmat készít. Ezekben a kicsik kedvenc rajzfilmhősük segítségével ismerkedhetnek meg például a közlekedés szabályaival, vagy azzal, hogy miért is fontosak a barátok, de számos hasznos, új információt is gyűjthetnek a környezetvédelemről, az állatokról, közlekedési eszközökről, épületekről, sütésről stb is. A filmek végén kérdéseket tesz fel a rövidfilm narrátora, a gyerekek pedig maguk választhatnak három lehetséges válasz közül – teszi hozzá Orsolya.

A jó gyermekműsor a képernyő előtti, fizikai passzivitásban töltött időt képes aktív, a mozgásfejlődést is segítő, aktív tevékenységgé változtatni. A mesék karakterei különböző gyakorlatok, mozgásformák elvégzésére, utánzására buzdítják a kis nézőket, együtt tornáznak, táncolnak velük.

A finommotorika fejlesztésére pedig érdemes olyan tartalmakat választani, ami a gyermeket kreatív alkotásra sarkallja. A „Találd ki, mit rajzol Doodleboo” sorozat kedves gyurmafigurája például arra kéri a nézőket, hogy ragadjanak ceruzát, zsírkrétát, és készítsenek közösen valamit. A rövid történet úgy van felépítve, hogy a mesében szereplő kismadárral együtt találgathatnak a gyerekek, hogy mit rajzol a főszereplő: lassítva, lépésenként mutatja be egy-egy rajz elkészültét. Közben a gyerekek tippelhetnek, hogy vajon mit fog ábrázolni a mű, illetve arra bátorítja őket, hogy maguk is elkészítsék a rajzot.

Napirendbe illesztve, tudatosan

Ha már a képernyő jelen van az életünkben, használjuk fel azt a lehető legjobban! – mondja Orsolya. A mi célunk, missziónk az, hogy a gyerekek életkorának megfelelő, lassú, kedves, tanító jellegű meséket kínáljunk a szülőknek, akik aztán eldönthetik, azokból mit, mennyi ideig és hogyan engedik a képernyő elé az apróságokat. Ami biztos, a csatorna óvodásoknak szóló programjai között mindig olyan tartalmat fognak látni a gyerekek, ami biztosan nekik való, fejlődésüket, épülésüket szolgálja. Mivel a kicsik szeretik a kiszámíthatóságot, fontos nekik, hogy mindig ugyanakkor találkozzanak kedvenc hőseikkel – zárta gondolatait a szakember. Illesszük be a képernyőidőt a napirendjük egy bizonyos pontjára, hogy tudják, mikor ülhetnek le a képernyő elé, és azt is, hogy mikor ér véget. Így rá tudnak hangolódni, de azt is sokkal könnyebben elfogadják, ha az véget ér. Természetesen ezt úgy célszerű beiktatni a napirendbe, hogy a szülőnek is segítség legyen, hasznosan el tudja tölteni ezt a „ajándék” időt.

A tartalom az AMC Networks támogatásával, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.