Magyarországon jelenleg több mint 1 millió ember él magányosan, ebből több mint 600 ezer 65 év feletti. Bár pontos adatok nincsenek, közülük hányan vannak, akiknek nincs családjuk, hozzátartozójuk, de más, szociális kapcsolatuk sincs, a számadat mégis jól mutatja, körülbelül hányan tölthetik az idei ünnepet társaság és szeretetteli légkör nélkül. Ha pedig van is egy rokon, barát, akire támaszkodhatnánk, mi magyarok akkor sem vagyunk társas kapcsolatok szakértői. A European Social Survey 2019-es kutatása szerint a hazai helyzet siralmas: a felmérésben megkérdezettek több mint 10 százaléka érezte magányosnak magát, és a felnőtt lakosság 40 százaléka nem, vagy csak alig él társadalmi életet: családjával, barátaival egy hónapban csupán egyszer, vagy egyszer sem találkozik.

Karácsonykor mindenki reménykedik

Az ünnep nekik még nehezebb, mint a hétköznapok: hiszen a magányosok a karácsonyra úgy tekintenek, mint egy kivételes alkalomra, amikor valaki majd felkeresi őket. Az angol szakirodalom ezt a jelenséget „Christmas blues”-nak nevezte el, mert a pszichológusok maguk is tapasztalták, hogy karácsony után mindig megnövekedik a depresszióval és kilátástalanságérzéssel küzdő betegek száma. A szakértők állítják, hogy az ünnepre még a legkomorabb hangulatban lévők is egyfajta megváltásként, csodaként tekintenek, olyan lehetőséget látnak benne, amikor helyzetük egy kicsit jobbá válhat. Aztán – ahogy a remény szertefoszlik, – az optimizmus gyorsan elillan, és jön úgynevezett „megtört remény hatás” (más néven broken promise effect), amikor az egyedül élő rájön, hogy reménye, várakozása ebben az évben is hiábavaló volt. Az ünnepi tragédiák ezért nem szenteste és karácsonykor, hanem általában az ünnepek elmúltával következnek be.

A magány nem válogat

Az idei helyzet pedig még rosszabb, mint eddig bármikor. A pandémia okozta távolságtartás ugyanis azokat is szétszakítja, akik eddig keresték egymás társaságát. Az idősotthonok lakói, az egészségügyi intézményekben ápolásra szorulók most csak kellő körültekintés mellett fogadhatnak látogatót, barátot vagy családtagot, de azok helyzete is nehezebbé vált, akik otthon töltik a karácsonyt. A járványhelyzet ugyanis nemcsak az idősek, de a fiatalok számára is bizonytalanságot és elszigeteltséget hozott. „A magány nem válogat” – mondja Parák Eszter, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs munkatársa, majd hozzáteszi: „Ugyanúgy magányos lehet egy tizenéves fiatal, de egy olyan, egyedül élő negyvenes is, aki másfél éve otthonról dolgozik, az online térben vannak a kapcsolatai. Bár lehet, hogy a legveszélyeztetettebbek az idős emberek, akiknek nincs a közelében hozzátartozó, a járvány mindenki számára megnehezíti a társas kapcsolatok megélését. A Szeretetszolgálatnál azt valljuk, hogy az ember legnagyobb lehetősége a másik ember, ezért fontos, hogy a rászoruló emberek társai legyünk a mindennapokban és erre hívunk mindenkit.”

Törjük meg a csendet: tegyünk saját és mások magánya ellen!

Az egyedüllét, a magány azonban nemcsak másokon, hanem rajtunk is múlik. A sorsunkról mi döntünk, ez pedig az ünnepi időszak alatt hatványozottan igaz. Hiszen azoknak sem kell a négy fal között, egyedül tölteniük a meghitt perceket, akiknek nincs hozzátartozójuk. Számos lehetőség van arra, hogy tegyünk azért, hogy a saját és mások karácsonya is örömteli, meghitt és boldog legyen. „A Vodafone-nal közös kampányunkban arra hívjuk az embereket, hogy egy kicsit több figyelemmel forduljunk egymás felé. Nem önzőség azt gondolni, hogy ha valakivel jót teszünk, akkor az nekünk is örömet ad. Ahogy Kozma Imre atya, a Szeretetszolgálat alapító elnöke is mondja: minden egyes önzetlen tettünk valójában nyereség a számunkra, mert amikor jót teszünk, akkor mi magunk is jobbak leszünk és a világ is jobb lesz. Ezért, ha egyedül érezzük magunkat, kezdjünk el segíteni a saját környezetünkben: szólítsuk meg a nap mint nap látott hajléktalan embert, álljunk meg és kérdezzük meg a nevét. Vagy segítsünk a társasházunkban élő idős néninek vagy bácsinak, támogassuk a lépcsőn, vigyünk neki egy kis süteményt és mindenekelőtt beszélgessünk vele. Mindenkit arra bíztatunk, hogy tegye meg az első lépéseket, legyen az akármilyen apró gesztus. Lépjünk kapcsolatba a környezetünkben élő emberekkel és törjük meg a csendet.” – mondja a szakember.

Hogyan törd meg a csendet és a magányt?

Aki az egyedülléttel küzd, sokszor nem is tudja, mennyi lehetősége van arra, hogy tegyen a magány ellen. Íme néhány hasznos tipp azoknak, akik idén tenni szeretnének az elmagányosodás ellen:

• Ünnepeljük magunkat, legalább ilyenkor!

Ünnepelni nemcsak a környezetünket, hanem magunkat is szabad. Ebben az időszakban azonban pont ezt felejtik el a legtöbben. Pedig a magunkra szánt idő, a magunkkal való törődés sokszorosan megtérül: nagyobb lesz az önbizalmunk és kiegyensúlyozottabbak leszünk. Mindegy, hogy egy drága könyvet veszünk meg vagy egy régóta áhított koncertre megyünk el, egy forró fürdőt veszünk vagy ünnepi frizurát készíttetünk, szánjunk magunkra időt, és ne csak készülődjünk az ünnepre, hanem magunkat is lepjük meg az ünnep érzésével.

• Legyünk őszinték magunkkal és másokkal is!

Legyünk mindig egyértelműek: ne várjuk, hogy mások kitalálják vágyainkat, félelmeinket és elvárásainkat. Beszéljünk az érzéseinkről, osszuk meg kétségeinket másokkal. Ha ezt betartjuk, lehet, hogy sokkal gyorsabban és egyszerűbben megoldhatjuk saját magányosságunkat, mint azt képzelnénk.

• Adjunk hálát a lehetőségeinkéért!

Egyedül élni nem jelenti azt, hogy magányosnak is kell lennünk. Számtalan lehetőségünk van, ha társaságra vágyunk, barátokkal, ismerősökkel, de akár hasonló életkörülményekben lévőkkel is felvehetjük a kapcsolatot. Keressünk barátokat, beszélgessünk a szomszédainkkal, hívjuk fel egy rég nem látott ismerősünket vagy távoli családtagunkat: ezernyi lehetőségünk van arra, hogy kapcsolatot teremtsünk, használjuk ki őket és legyünk hálásak érte, mert igenis tehetünk a magány ellen.

• Ne csak várjuk, tegyünk is azért, hogy másokhoz kapcsolódhassunk!

A magánnyal nem vagyunk egyedül. Számtalan sorstársunk van, akik szintén beszélgetőtársra, barátra, emberi kapcsolatokra vágyik, ezért, ha elfogadnák egymás társaságát, az ünnep számukra is megtelne élettel. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Vodafone ezért arra buzdít mindenkit, hogy lépjen ki a komfortzónájából, és kezdjen beszélgetni másokkal: a szomszédokkal, ismerősökkel. Ne csak mi beszéljünk, hallgassunk meg másokat is!

A tartalom a Vodafone támogatásával, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.