A globális technológiai gigavállalatok példátlan léptékben szabadítják ránk a konnektivitást, vagyis az online kapcsolattartási és hozzáférési lehetőségeket. A konnektivitáshoz kapcsolódó befektetési lehetőségek zöme még csak a jövőben tárul fel igazán, a vállalatok megítélésekor pedig a digitális etikai jellemzők egyre fontosabbá válnak.
Hét hónappal ezelőtt szinte senki, még a befektetők sem igen hallottak a Zoom nevű videokonferencia-rendszerről. Mára viszont szinte nincs olyan vállalkozás és magánszemély, aki ne használta vagy értesült volna róla. A befektetői kereslet hatására a cég tőzsdei részvényeinek az árfolyama 230 százalékkal nőtt. Ha a koronavírus-járvány 2011-ben, a Zoom alapításának évében, vagy akár csak néhány évvel ezelőtt jelent volna meg, akkor nem valószínű, hogy a vállalkozás ilyen mértékű és sebességű karriert futott volna be.
A jelenlegi és a pár évvel ezelőtti helyzet közötti egyik alapvető különbséget a vállalkozások rendelkezésére álló digitális infrastruktúra jelenti. A Zoom 2019 decembere és 2020 áprilisa között az Amazon Web Services (AWS) felhőalapú hálózatának segítségével 10 millióról 300 millióra tudta növelni a felhasználóinak számát, mivel óriási kapacitású szervereinek és adatközpontjainak segítségével az Amazon képes volt kiszolgálni a megnövekedett igényt. Ezek a platformok forradalmasítják a vállalkozások és az ügyfeleik közötti kapcsolattartást, és számos lehetőséget hordoznak.
A konnektivitás Big Bangje
A hét szuperplatform, vagyis a Facebook, a Google, az Amazon, az Apple, a Microsoft, a Tencent és az Alibaba által lehetővé tett úgynevezett konnektivitásra – az online kapcsolattartási és hozzáférési lehetőségekre – még soha nem volt példa az emberiség történetében. A paradigmaváltást e hálózatok átfogó, mélyreható és egyszerűen használható jellege idézte elő.
Az átfogó jelleg a platformok méretét jelenti: a Facebooknak például hárommilliárd felhasználója van, ami a Föld népességének csaknem a fele.
A mélyrehatóság alatt azt értjük, hogy ezek a felületek szinte teljesen átszövik a mindennapi életünket: egy átlagos amerikai naponta három órán át nézi a mobilja képernyőjét, amivel elképesztő mennyiségű értékes adatot szolgáltat az emberi viselkedésről a platformok üzemeltetői számára.
Az egyszerű használhatóság pedig azt fejezi ki, hogy legyen szó vállalkozások és vállalkozások, vállalkozások és fogyasztók, vagy akár tisztán a fogyasztók közötti kapcsolattartásról, még soha nem volt egyszerűbb megszólítani egy globális közönséget.
Bár sok cég és befektető is tisztában van a szuperplatformok természetével és működésével, a másodlagos következményeket sokan még mindig nem ismerték fel.
„A vállalatok által az említett platformok hatékony felhasználásával elérhető növekedés üteme és mértéke a legtöbb embert meg fog lepni, ez pedig befektetési lehetőségeket teremt” – véli Al-Hilal István, a Fidelity International közép- és kelet-európai igazgatója.
Szerinte jelenleg még csak a folyamat elején tartunk, de az 5G bevezetése tovább gyorsítja majd az eseményeket, főleg a feltörekvő piacokon és a fejlett országok vidéki térségeiben, melyek villámgyors üzleti terjeszkedést fognak tapasztalni.
A célközönség megszólítása
Az internet megjelenése előtti időkben, ha a Ford autógyár hírverést akart csapni egy új modelljének, akkor a legnagyobb közönséget az évente február elején megrendezett Super Bowl-meccs félidejében sugárzott reklámblokkban érhette el – ez mintegy százmillió nézőt jelentett. A Super Bowlon kívüli második legnagyobb közönség létszáma ennél sokkal-sokkal kisebb volt. Ha a Ford az adott újdonságot a nemzetközi piacon is be akarta mutatni, akkor egy bonyolult és drága folyamat során minden egyes célország nemzeti tévéadójával külön-külön kellett megállapodnia.
Ezzel szemben ma a gyártók a Facebookon vagy a YouTube-on vesznek reklámidőt maguknak és egyszerre érhetik el a világ összes országát. Ha egy vállalkozásnak van elég pénze és elszántsága, akár hárommilliárd embert is azonnal megszólíthat. Itt nemcsak a közönség mérete, hanem az összetétele is számít. E platformok használatával ugyanis a cégek korábban soha nem látott pontossággal határozhatják meg a célközönségük demográfiai jellemzőit.
Az idevágó adatok összesítése és elemzése sokat segít a marketingstratégiák finomhangolásában is, ennek köszönhetően pedig a reklámra költött minden egyes dollár sokkal hatékonyabban hasznosul, mint korábban bármikor. Ez egyúttal Al-Hilal István szerint azt is jelenti, hogy a meggyőző termékekkel, tehetséges vezetőséggel és okosan felépített stratégiával dolgozó vállalatoknak lehetőségük van nagyon gyorsan nagyon sikeressé válni.
A hozzáférés skálázhatósága
A Zoom jó példája a villámgyorsan nagyságrendekkel nagyobb közönséget elérő vállalatoknak, de van még néhány hozzá hasonló eset. A Netflix 2007-ben kezdett áttérni a postai úton végzett DVD-forgalmazásról a streaming-szolgáltatásra, és mára 180 millió előfizetője van. A Tinder nevű randialkalmazás 2012-ben indult, és ma 60 millió felhasználót mondhat magáénak. Az Uber taxi-alternatíva 2011-ben jött létre, és 2019-ben becslések szerint 110 millió felhasználóval rendelkezett.
Az elmúlt években a cégek olyan növekedést érhettek el, melyhez korábban évtizedekre lett volna szükség. Mindezt a termékértékesítés terén az Apple, a Facebook, az Amazon és a Google, az infrastruktúra kapcsán pedig az Amazon és a Microsoft segítéségével sikerült megvalósítaniuk.
A felhőalapú számítástechnika elterjedését megelőzően az új országban megjelenő és ott új előfizetőket toborzó vállalkozásoknak irodát kellett létrehozniuk az adott országban, hogy aztán ott dolgozókat vegyenek fel és új szervereket vásároljanak.
Ma mindez zökkenő- és fájdalommentesen zajlik: a vállalkozásnak nincs más dolga, mint hogy még tágabb körben vegye igénybe az addig is használt platformot. A kisebb vállalkozások ráadásul az Amazon házhozszállítási kapacitását is felhasználhatják. Az Apple ökoszisztémáján belül alkalmazásokat fejlesztő szoftvercégeknek egy-egy új ország eléréséhez elég betenniük egy pipát a szoftver megfelelő helyére.
A második internethullám kezdete
A befektetők egyelőre még jórészt a technológiai óriások által üzemeltetett platformokra és azok növekedésének ütemére összpontosítanak. Sok befektető azon aggódik, hogy lemaradt a tech-partiról, és azon töri a fejét, hogy nincsenek-e ezek a cégek túlértékelve, nem jött-e el a korrekció ideje.
A Fidelity közép- és kelet-európai igazgatója szerint nem ezek a legfontosabb kérdések. Nem feltétlenül az a lényeg, hogy mit tartogat ezeknek az óriásvállalatoknak a jövője, hanem az, hogy milyen fejlődési potenciált tártak fel az általuk biztosított rendszerek és szolgáltatások egy egész sor más vállalkozás és ágazat számára – itt rejlenek ugyanis a jövőbeli befektetési lehetőségek.
Digitális etikai aggályok
Egy felelős befektető ma már nemcsak azt nézi meg, mekkora hozam várható a kiszemelt részvénytől, hanem azt is, hogy például milyen a kibocsátó cég tevékenységének az éghajlatra gyakorolt hatása, vagy hogy mennyire fenntartható forrásból történik az alapanyag-beszerzése.
A Fidelity International szakértői szerint azonban még pontosabb képet lehet alkotni a vállalatokról, ha a digitális etikai jellemzőik alapján értékelik őket. „Ezért amikor azt vizsgáljuk, egy-egy vállalat beleillik-e a portfolióinkba, kiemelt fontosságot tulajdonítunk annak, hogy az miképpen közelít a digitális etika kulcskérdéseihez, például a személyes adatok védelméhez, a hamis információk terjesztéséhez, valamint az online csalások és az online jólét témaköréhez” – magyarázza Al-Hilal István, a cég közép- és kelet-európai igazgatója.
A közvélemény félretájékoztatása által okozott károk például kiemelt kockázatnak számítanak. Az is fontos, hogy mennyire biztosított a magánszféra védelme. Emellett jelentős súllyal esik latba egy részvény kiválasztásánál, vajon az azt kibocsátó cég gondoskodik-e arról, hogy üzletei vagy digitális felületei ne válhassanak az online csalások színterévé.
Azt is figyelembe kell venni, hogy az adott vállalatnak vannak-e az úgynevezett online jóléttel kapcsolatos irányelvei. „Mi már egészen korán felismertük a digitális etikai aggályokból eredő ESG-kockázatot” – mondja Al-Hilal István.
Az átfogó jelleg a platformok méretét jelenti: a Facebooknak például hárommilliárd felhasználója van, ami a Föld népességének csaknem a fele.
A mélyrehatóság alatt azt értjük, hogy ezek a felületek szinte teljesen átszövik a mindennapi életünket: egy átlagos amerikai naponta három órán át nézi a mobilja képernyőjét, amivel elképesztő mennyiségű értékes adatot szolgáltat az emberi viselkedésről a platformok üzemeltetői számára.
Az egyszerű használhatóság pedig azt fejezi ki, hogy legyen szó vállalkozások és vállalkozások, vállalkozások és fogyasztók, vagy akár tisztán a fogyasztók közötti kapcsolattartásról, még soha nem volt egyszerűbb megszólítani egy globális közönséget.
A múltbeli tapasztalatok megmutatták, hogy az ESG&D fontosságának elismerése még a strukturális növekedési ágazatokban, például a technológiai ipar és az internet esetében is képes alfát termelni a portfoliók számára. A jövőben a portfolióinkba tartozó vállalatok digitális etikai jellemzőinek értékelése egyre nagyobb jelentőséggel bír majd annak megítélésekor, hogy milyen hatással lesznek a jövőbeli trösztellenes és jogszabályi kérdések e cégek sorsára – hangsúlyozza a Fidelity közép- és kelet-európai igazgatója.
„Az a véleményünk, hogy a technológiai bővülés következő szakasza a felhasználószám és a jövedelem növekedéséből indul majd ki, és hogy néhány jól ismert szereplő, mint például a Netflix és a Zoom mellett az érintett vállalkozások egyre színesebb és változatosabb palettája fog kialakulni. Az Activision-höz hasonló játékszoftver-kiadók elkezdik használni az említett platformokat, a közösségimédia- és randiappok tovább bővíthetik a felhasználói bázisukat, az online élelmiszerboltok új piacokat érhetnek el, és a frissen létrehozott streaming-szolgáltatók, mint amilyen a Disney+, akár 200 millióra is megnégyszerezhetik az előfizetői táborukat” – teszi hozzá a szakember.
Az első internethullám fő hozadéka az volt, hogy a szuperplatformok globális jelenséggé váltak. Ma itt állunk a második hullám küszöbén, amikor az ezeket a platformokat kihasználó vállalatok a konnektivitás kihasználása révén globális méretűvé nőhetnek. A konnektivitási forradalom tehát korántsem futotta ki még magát.
A tartalom a Fidelity International megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.