Magyarországon a megtermelt energia körülbelül 40 százalékát a háztartások energiafogyasztásai teszik ki. Ez a szám az Európai Unióban viszont csupán csak 26,5 százalék. Hiába volt a 90-es években egy időszak, amikor a fűtésből származó kibocsátások csökkentek, ez jellemzően a földgáztüzelésre való áttérésből, nem pedig az épületek energetikai korszerűsítéséből adódott. A világ fejlettebb országaiban a lakossági energiafelhasználást mind technológiai, mind fűtési szempontból mérsékelni próbálják, ugyanis az, hogy az épületeinket hűtjük és fűtjük, nagyban hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához.

Itt sajnos azonban nem állunk meg, ugyanis Magyarország a fűtés szempontjából is a 10 legpazarlóbb ország között van, ráadásul úgy, hogy a családi házakban élők jelentős hányada a háznak csak egy részét fűti ki a téli időszakban.

Életbe lépnek az uniós irányelvek

Az Európai Unió sok más egyéb mellett úgy vette fel a küzdelmet ezzel, hogy polgárjait nulla energiaigényű házak építésére ösztönzi: 2016 és 2021 között öt fokozatban szigorítják az új és a felújított épületekre vonatkozó követelményeket. Az utolsó fokozat 2021 január 1-jén lép érvénybe, ugyanis ettől a naptól kezdve az épületek már csak közel nulla energiaigénnyel kaphatnak használatbavételi engedélyt, függetlenül attól, hogy mikor adták ki az építési engedélyüket.

Mivel a lakóépületek hosszú idő alalett készülnek el, a rendeletbő fakadó következményekkel, az energetikai szempontok fontosságával a most építkezést kezdő, vagy azt fontoló építkezőknek tisztában kell lenniük. Óriási információhiányt tapasztalunk e téren, az építész, épületgépész szakemberek egy része is felkészületlen. Nem csupán arról van szó ugyanis, hogy vastagabb hőszigetelést teszünk az épületre.

Milyen gépészeti megoldásokat igényel egy közel nulla energiaigényű ház?

Kötelező megújuló energiákat alkalmazni, ezért nagy lendületet kap a hőszivattyús technológia, a napelem, és akár eljöhet a napkollektorok reneszánsza is. Ami kevésbé közismert, a hővisszanyerős szellőztető. A jelenlegi rendelet értelmezésében ez ugyan nem megújuló energia, tágabb értelmezésben mégis az: újrahasznosítja a lakás rossz levegőjének hőtartalmát, így kisebb fűtési rendszert kell beépíteni. De mégsem ez a fő oka annak, hogy ez a technológia már nem kihagyható egy nulla energiaigényű épületből.

 Mi az a hővisszanyerős szellőzés?

Habár elsőre bonyolultnak tűnhet, valójában egy nagyon egyszerű folyamatról van szó. A 15-20 éve vagy még korábban épült házakban, ha egy ablakot rendesen bezártak, akkor is bejutott némi levegő a réseken, hiszen szigetelésük korántsem volt olyan tökéletes, mint az új építésű házakba telepített nyílászáróknak. Tehát ugyan kiszökött a fűtött lakásból a meleg, fáradt, párás levegő, viszont valamennyi friss be is jött helyette, így kevesebb volt az esély arra, hogy például penész keletkezzen a lakásban. Azonban egy lakást szellőztetni sem olyan egyszerű már, mint akár néhány évvel ezelőtt volt. Melegben a klíma, hidegben a fűtés miatt nem lehet hosszabban nyitva hagyni az ablakokat. De ha a családban allergiás beteg van, akkor ez a módszer szintén nem lehet opció, mint ahogy akkor sem, ha városban lakunk, ahol jóval magasabb a légszennyezettség mértéke. Viszont olyan térben sem jó élni, ahol elfáradt a levegő, nincs elég oxigén, hiszen hamarabb leszünk fáradtak, fejfájósak, de a légúti megbetegedések is könnyebben kialakulhatnak. Lehetne ez a közel nulla energiaigényű házak gordiuszi csomója, de született erre megoldás: a hővisszanyerős szellőzés. Ez egy légcsatorna rendszerrel a nap 24 órájában folyamatosan szűri és keringeti a levegőt a házban, ami azt jelenti, hogy ablaknyitás nélkül, a benti fáradt levegő kimegy, a kinti friss levegő pedig megszűrve bejön a lakásba. Ilyen rendszer nélkül a közel nulla rendelet ugyan papíron teljesíthető, de a lakás az elhasznált, páráslevegő miatt egészségtelen. Képzeljük el, hogy a több tízmillió forintért felépült új családi házunkba beköltözünk, és pár nap után csalódottan vesszük tudomásul, hogy kellemetlen az ottlét, mert a levegő gyorsan elhasználódik, és állandóan ablakot kellene nyitni. Sok olyan esettel találkozunk, amikor a szinte új épület tulajdonosa keres utólagos szellőzési megoldást. Persze utólag is lehet segíteni, de ez több pénzbe és kényelmetlenségbe kerül az ügyfélnek, mintha az építkezés folyamán építtette volna be a rendszert.

Zehnder

Miért hallunk erről kevesebbet, mint a hőszigetelésről?

Sokan azért félnek például a korszerű szellőztető rendszer kialakításától, mert annak ára drágább lehet, mint egy „hagyományos” házé. A hővisszanyerős szellőztető rendszer árának mérlegelésekor figyelembe kell venni, hogy az erre kiadott pénz az egészségünket szolgálja. Friss levegőre szükségünk van, és ezt lehetetlen egész nap, egész évben az ablaknyitással biztosítani. A tökéletesen hőszigetelt, „lezárt” házak egész egyszerűen nem működnek jól hővisszanyerős szellőzés nélkül. A hővisszanyerés miatt a fűtési rendszer kisebbre tervezhető, ez jelentős megtakarítás. Az ablakoknak sem kell mindenhol bukó-nyílóknak lenniük, ennek az átgondolásával is elérhető megtakarítás, hiszen beépíthetők jóval olcsóbb fix ablakok is. A technológia tehát nem csupán pénzt visz, hanem jelentős megtakarítást is jelent a beruházás és az üzemeltetés során is. Egy jó minőségű rendszer több mint tízszer annyi hőenergiát takarít meg, mint amennyi villamos energiát elfogyaszt. Ezzel az épületenergetika bajnoka, semmilyen más gépészeti berendezés nem képes erre. Ilyen szempontból a hővisszanyerés egy speciális hőszigetelésnek tekinthető.

Egy másik fontos szempont: az egészgéges levegő

Életünk javarészt épületekben zajlik, egészségünk szempontjából kulcskérdés, hogy ezeken a helyeken milyen a levegő minősége. Különösen fontos a hálószoba, hiszen itt huzamosebb ideig tartózkodunk, és az alvás minősége egészségi állapotunkat is nagyban meghatározza. A friss levegőt annak szén-dioxid szintjével jellemezzük, ha a levegő szén-dioxid tartalma meghaladja az 1000-1500 ppm értéket (szabványtól függően), akkor az a levegő nem friss. A szellőztető rendszer célja, hogy a szobákban a levegő mindig friss, és szennyeződésektől, felesleges párától és szagoktól mentes legyen. A szellőztető rendszer mégsem csupán légtisztító, az ugyanis csak a szoba levegőjét keringteti és szűri, külső friss levegőt nem tud biztosítani. Ha a hálószoba levegője elhasznált – azaz szén-dioxid tartalma magas), egy légtisztító ezt az elhasznált levegőt forgatja, és szűri. A hővisszanyerős szellőztető rendszer az elhasznált levegőt kivezeti a házből, helyette friss, és szennyeződésektől, felesleges párától és szagoktól mentes levegőt biztosít.

 Az oldalon megjelent tartalom az Energetika 2020 Kft. megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. Előállításában a HVG hetilap és a hvg.hu nem vett részt.