Az OTP Bank évről évre elkészíti Öngondoskodási Index kutatását, amely alapján látható, hogy csökkent a pénzügyi megtakarítással rendelkezők aránya, tovább romlott a lakosság öngondoskodási képessége, miközben az átlagbérek évek óta nőnek. Mi lehet az oka ennek a kettősségnek?

Az öngondoskodás fogalma évről-évre kevésbé van jelen a közbeszédben és a sajtóban. Ehhez hozzájön még, hogy 10 évvel a válság után vagyunk, és az emberek az idő múltával elfeledkeznek ezekről az évekről, így a fogyasztás magasabb és kevésbé van fókuszban az öngondoskodás és a hosszú távú tervezés. A másik tényező pedig az előbb is említett pénzügyi tudatosság hiánya, amit jól kifejez az az adat, miszerint a lakosság mindössze 8%-a készít 5-10 évre szóló pénzügyi tervet.

Társadalmi szempontból mitől függ a megtakarítási hajlandóság?

Alapvetően három tényezőtől: az első, hogy milyen képességeink vannak, a második, hogy milyen az attitűdünk, a harmadik pedig, hogy mit teszünk. Létezik egy igen régi közgazdasági elv: a társadalom egyharmada nem képes és nem akar, míg a második harmada képes, de nem akar, a harmadik harmada pedig képes, és akar is megtakarítani.

Jellemző az is, hogy az emberek jelentős része a mának él, és a napi szükségleteik kielégítése fontosabb, mint a jövőjükről való gondoskodás.

Ha a megtakarítások célját nézzük, azok hogyan alakulnak Magyarországon?

Célok vannak, arról azonban, hogy hogyan valósítják meg őket, már megoszlanak a vélemények. Vegyük például a gyermekekről való gondoskodást: 10-ből 6 szülőnek legfontosabb célja, hogy anyagi gondoktól mentes életet biztosítson gyermekének. Amikor azonban ennek módjáról kérdezzük őket kiderül, hogy mindössze harmad ennyien tesznek félre erre a célra. Inkább lemondanak saját szükségleteikről vagy plusz munkát vállalnak, hogy biztosítani tudják a szükséges anyagi forrásokat, mintsem előre megtakarítsanak ezekre a célokra.

Ha a gyermekcélú megtakarításokat nézzük, akkor létezik egy állami modell, amely állampapírokra épül. Emellett milyen típusú megtakarítással érdemes élni ezen a téren? Érdemes lehet olyan portfólióban gondolkodni, amelynek az állami modell is a része?

Az állami modellről azt érdemes tudni, hogy a Start-értékpapírszámlát egy helyen, az Államkincstárnál lehet nyitni. Ezt minden pénzügyi szolgáltatónál ki lehet egészíteni. A gyereknek nyitott számlához a szülő akár nyithat értékpapírszámlát is. A befektetési eszközök között érdemes megosztani a pénzt, hiszen már nem csak az ifjúsági takarékbetét az egyetlen lehetőség, mint a régi időkben. Azért is érdemes még portfólióban gondolkodni, mert a gyerek szükségletei is eltolva jelentkeznek.

Fontos már gyerekkorban takarékosságra, pénzügyi öngondosságra nevelni? Vannak esetleg erre konstrukciók, ahol a szülők, gyerekek közösen alakíthatják ki a saját portfóliójukat?

Rendkívül fontos megismertetni a gyerekkel az öngondoskodás fogalmát és jelentőségét. Mindezeken túl be kell vonni a családi költségvetés tervezésébe és a rendszeres kisösszegű megtakarításokba, hogy ő is szerepet vállaljon. Ha a legfiatalabbakat nézzük, akkor – az állam és a piaci szereplőkön túl – a családi mintának van a legfontosabb szerepe, ugyanis ez az első, amit a gyerekek látnak.

Örömteli azt is látni, hogy a Nemzeti Alaptanterv része lett a pénzügyi ismeretek, amely tovább segíti a fiatal generáció pénzügyi tudatosságának növelését.

Ha pedig gyakorlati oldalról nézzük a kérdést, akkor 14 évesen a gyermek például megnyithatja első Junior számláját, így megtanulhatja, hogyan tűzzön ki megtakarítási célokat, hogyan tegyen félre és nem utolsósorban megtapasztalhatja a siker örömét is. Fontos az is, hogy tudatosan használja a kapott pénzt, ismerje meg és használja felelősen a modern fizetési megoldásokat.

Nyitrai Győző, az OTP Bank Megtakarítási Szolgáltatások Főosztályának igazgatója

Szolgáltatóként pedig három oldalról tudunk segíteni. Egyrészt a családi célokat az OTP Pénzügyi Tervezőjében tudják a szülők és gyerekek közösen felvázolni. Ráébresztjük őket, hogy mire és hogyan lenne érdemes megtakarítani, hogyan kellene időzíteni, és hogyan is fog lefutni a terv. Ezt megtehetjük interneten is, de akár a bankfiókban, szakértő segítségével is.

A másik terület az OTP Bank által létrehozott Fáy András Alapítvány, amelynek kiemelt célja a fiatalok pénzügyi tudatosságának növelése. A 27 éves alapítvány 7 éve nyitotta meg az első OK Oktatási Központot. Ezek a központok magyar és határon túli általános- és középiskolás diákok számára tartanak élményalapú ingyenes pénzügyi foglalkozásokat.

A harmadik terület pedig abban áll, hogy különböző platformokon keresztül igyekszünk együttműködni a jogalkotókkal és a minisztériumokkal. Az OTP Bank tudatosan vállal oktatói szerepet a pénzügyi edukációban, a munkánkért idén például megkaptuk a „Pénzügyi kultúra nagykövete” címet.

A tücsök-hangya koordinátarendszerben a környező országokhoz képest mi inkább felélő-fogyasztók vagyunk vagy takarékoskodók?

Az OTP Bankkal lassan 12 országban vagyunk jelen, de az Öngondoskodási Index kutatásunk jelenleg csak Magyarországra vonatkozik, így a környező országok megtakarítási szokásairól nem áll rendelkezésünkre saját adat. Azonban az OECD adatai alapján elmondható, hogy az uniós országokban a megkérdezettek ötöde készít csak házi költségvetést, és egyre inkább erősödik az az attitűd, hogy a pénz arra való, hogy elköltsék.

Az OECD 2010-es, 2015-ös és 2018-as felmérésében 28 országot vizsgáltak, amelyből Magyarország a 22. helyen szerepel a pénzügyi ismeretek kapcsán. A legrosszabbul a pénzügyi ismeretek gyakorlati alkalmazása terén állunk. Habár attitűdben jók vagyunk, felismerjük, hogy szükség lenne a megtakarításra, és azt is elképzeljük, hogyan, de a megvalósításban már az utolsó helyen állunk a 28 vizsgált országból.

Az is látszik az OECD-felmérésből, hogy a háztartások 12 százaléka bírná csak ki hat hónapnál tovább, ha kiesne a jövedelmük. Ez romló tendenciát mutat: a válság után ugyanis a háztartások összekapták magukat, de eltelt tíz év, és lazítottak a megtakarítási fegyelmükön.

Ha az OECD-vizsgálatot nézzük, akkor inkább a tücskökhöz hasonlítunk. Vajon nem a párnacihában gyűlő pénzek állnak ennek a hátterében?

Ez is igen lényeges kérdés, hiszen itt tapasztalható az általános lakossági ismeretek legnagyobb hiánya. Az OTP Öngondoskodási Index kutatásban azt is mérjük, hogyan állnak a megkérdezettek a pénzügyi matematikával. A vizsgálatból az derült ki, hogy 10 emberből jó, ha négy ismeri a kamatos kamat hatását. Pedig fontos lenne ennek az ismerete, hiszen hosszabb távon, például 20 éves időtartamon nagyon jelentős az a különbség, amit a kamat biztosít a párnacihához képest.

Az általunk megkérdezettek több mint harmada még mindig legalább időnként otthon tartja a megtakarítását. Ennek fő oka az, hogy kéznél szeretnék tudni, vagy éppen túl kicsinek ítélik az összeget ahhoz, hogy befektessék. A fenti példa jól mutatja, hogy mekkora hozamtól is esnek el azok, akik inkább a „párnacihába tartva” gyűjtik a megtakarításaikat éveken keresztül, mintsem hogy szakértő segítséggel, megfelelő megtakarítási terméket választanának.

A fenti példák is azt támasztják alá, hogy céljaink elérése érdekében rendszeresen, akár kis összegben is érdemes befektetni pénzünket, a kockázatvállalási hajlandóságunkhoz illeszkedő megtakarítási formákba. A megoldás megtaláláshoz érdemes szakemberhez fordulni, illetve az OTP Pénzügyi Tervező szolgáltatást is igénybe venni.

Az oldalon elhelyezett tartalom az OTP Bank megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.