Bár most megfelelő mennyiségű áruval van tele az európai „gázbolt”, jó lenne, ha a polcokat még többféle termékkel feltöltenék. A „boltosok” törekednek rá, hogy máshol feleslegessé vált importáruval (LNG) vagy hazai termékekkel (belső kitermelés) töltsék fel a készletet, de 35-40 százalékban még mindig Made in Russia címke olvasható a portékán.

A boltos hasonlat persze leegyszerűsített, de jól jellemzi a mai helyzetet a földgázpiacon. Mindehhez hozzátartozik, hogy politikai nyomás miatt Európában leállíthatják a szén- és atomerőműveket, ami tovább növeli Európa földgázigényét, miközben a belső kitermelés biztosan csökkenni fog. A hiányt keleti gáztöbbletből és/vagy folyékony földgázból kell majd pótolni.

A teljes éves LNG-forgalom nagyjából 400 milliárd köbméternyi. Az Európai Unió évi gázfogyasztása körülbelül 450 milliárd köbméter, Észak-Amerikáé pedig 900 milliárd köbméter: a világ LNG-piaca egyelőre tehát kisebb, mint az európai gázpiac, illetve kevesebb, mint a fele az észak-amerikai gázfogyasztásnak.

„Az Északnyugat-Európába érkező orosz földgázmennyiség ma még 6–10-szer nagyobb, mint az ide importált LNG mennyisége” – érzékelteti a különbséget Vargha György, a MET International energiakereskedő cég vezérigazgatója. Igaz, az elkövetkező két évben lezárul egy termelőkapacitás-építési folyamat, így 35 százalékkal megugrik majd az LNG forgalma a világon.

Egyre olcsóbb lesz

A térfogatcsökkenésnek köszönhetően az LNG olcsón szállítható, a tisztítás és a cseppfolyósítás tőkeigénye miatt viszont egyelőre drágább a vezetékes gáznál. Számítások szerint 2000 kilométernél messzebbre már megéri hajóval szállítani, mivel ezen a távolságon túl többe kerül eljuttatni a földgázt offshore vezetékeken keresztül, mint amennyi az értéke.

Az Európába szállított mennyiségek az elkövetkező években emelkedhetnek, hiszen világszerte nő az LNG-termelés, és a tisztítást, cseppfolyósítást is egyre gazdaságosabban tudják elvégezni. Az elmúlt két-három évben először voltak olyan termelői kapacitások, amelyeket spekulatív módon helyeztek üzembe Amerikában és Ausztráliában – így az LNG-piac a közeljövőben túlkínálatos lehet, ami lenyomhatja majd az árakat. Ezzel pedig az európai fogyasztók duplán jól járhatnak: egyrészt olcsóbb lehet a gáz, másrészt az ellátásbiztonság is javul, a keleti forrásoktól való függőség pedig mérséklődik.

Újabb piacokat kapcsolnak be

Az LNG-t nagy teherhajókon szállítják a célállomásra, ahol úgynevezett importterminálok fogadják. Itt tankerekből tartályokba pumpálják, majd amikor szükség van a földgázra, átszivattyúzzák párologtató egységeken át, amelyekben a folyadék felmelegszik, és légneművé alakul. Az egységek melegítése történhet közvetlen tüzelésű fűtőberendezéssel, környezeti levegő segítségével vagy akár tengervízzel is. Ezután a gázvezetékrendszerbe nyomják, ahonnan egy elosztó központból a helyi szolgáltatók továbbítják a fogyasztóknak, vagy földalatti gáztárolókban helyezik el.

Európában elég sok ilyen importterminál található, bár a hagyományos szárazföldi terminálok szerepe egy viszonylag új technológia miatt csökkenhet. Egy fejlesztés segítségével egy-két év leforgása alatt úgy tudnak ugyanis tankerhajókat átalakítani, hogy azok képesek legyenek a cseppfolyós földgázt visszagázosítani. Ezáltal partra építendő beruházás nélkül lehetséges terminálokat létesíteni, amelyek ráadásul áthajózhatók új helyszínre. Mindez elősegítheti az LNG elterjedését Európában.

Az LNG-terminálok szolgáltatásai között – a visszagázosítás mellett – megtalálható az LNG folyékony formában történő, teherautóra vagy hajóra töltése, amely ezek után (a gázfogyasztóknál vagy a közlekedésben üzemanyagként) felhasználható. LNG-t elsősorban olyan fogyasztók használnak, akik nagyon drágán tudnának a vezetékes hálózathoz kapcsolódni, vagy azt drágán tudják használni a magas kiugró csúcsfogyasztásaik miatt (a vezetékrendszer használatának költsége nagyban függ a maximális lekötött kapacitás mértékétől).