Meddig és milyen tartományban érzékeljük a hangokat, mi számít kellemesen vagy kellemetlenül hangosnak, és honnantól halálos a hangerő? Mi a helyzet az állatok hallásával? Kié a leghangosabb sikoly és taps? – megannyi „hangos” kérdésre kerestük a választ.
Decibel, a hangerő
A hang erejét a decibel (dB) mértékegységgel tudjuk meghatározni. Az emberek 0 és 130 decibel között hallják jól a hangokat – ha valami ennél hangosabb, az nemcsak fájdalmat okozhat, hanem végzetes is lehet.
Hogyan juthatunk el az alig hallható hangoktól a halálos hangerőig?
Szép fokozatosan. Egészen 60 decibelig nincs probléma. A légzés (10dB), a suttogás (20dB) vagy az egyszerű otthoni párbeszéd (50dB) még tejesen egészében elfogadhatók hallószerveink számára, egy átlagos iroda 60 dB-es zajszintje felett viszont már kellemetlen érzésünk lehet. Fülünk nem díjazza a 70 dB-es porszívó vagy egy átlagos gyár 80 dB-es zaját, de azt sem, ha egy propelleres repülőgép 300 méterrel elzúg felettünk a maga 80 dB-es hangerejével.
90 dB-en felül már nem csak kényelmetlen érzésről beszélünk. Bár a mellettünk 7,5 méterre elhúzó motor (90 dB), a 110 dB-es autóduda és a 5,5 km távolságból fellőtt űrhajó (120 dB) hanghatásai általában rövid ideig tartanak, bizonyos idő elteltével hosszan tartó károsodást okozhatnak – ezért sem szerencsés a villanyfűrészt védőfüles nélkül használni, hiszen az csakugyan 120 dB-es zajjal jár.
130 dB-en felül már fájdalmat érzünk: ekkora hangot ad ki magából egy 15 méterre elhúzó átlagos katonai gép, de például ezt is túlszárnyalta a KISS 2009-es ottawai fellépése amely a maga 136 dB-jével a világ leghangosabb koncertjeként vonult be a történelembe. A felső határnál mozog a 140 dB-es pisztolylövéshang. E felett az érték felett már tartós halláskárosulás is előfordulhat. Ebbe a tartományba tartozik a közelünkből fellőtt tűzijáték (145 dB), vagy a géppuska hangja (150 dB).
Ha egy űrhajó kilövését közvetlen közelről néznénk meg, ne tegyük: a keletkező, nagyjából 160 dB-es zajtól felrepedne dobhártyánk. Ezen felül pedig már nem rekorder, inkább halálos zajok következnek: ilyen az alig fél kiló TNT felrobbantása 4,5 méterről (180 dB) vagy egy atombomba detonációja 75 méterről (250 dB). Persze utóbbi esetében már nem is a hanghatás a legnagyobb probléma.
A természet sem túl csendes
A világ leghangosabb eseményei többnyire magához a természethez köthetők. 1883-ban Indonéziában a Krakatau vulkán 180 dB erősségű hangerővel tört ki. Egy másik érdekesség, hogy egy Richter-skálán 5.0 erősségű földrengés epicentrumában például 235 dB hangerő mérhető. A modern történelem leghangosabb eseménye eddig minden bizonnyal a Tunguszka meteor becsapódása volt 1908-ban, Oroszországban – körülbelül 300 dB hangerővel járhatott. A becsapódás 80 millió fát tarolt le maga körül mintegy 2000 négyzetkilométeren. Persze az állatvilág is tud egészen hangos lenni. Egy kékbálna akár 188 dB-es erősségű hangot is képes kiadni magából.
De mire képes az ember?
A világ leghangosabb sikolya az angol Jill Drake-hez köthető, aki 2000 októberében 129 decibellel döntött rekordot. A hölgy az oktatásban dolgozik, de arról nem szól történet, hogy használja-e ezt a képességét a munkájában. A világ leghangosabb szurkolását 2014. szeptember 29-én mérték a Kansasban található Arrowhead Stadionban, a Chiefs és a New England Patriots meccsén. A szurkolás 143,3 dB-el szólt, 8 másodpercen keresztül. A világ leghangosabb tapsolását az új-zélandi Alastair Galpin produkálta: 113 dB-es hangerővel csapta össze tenyereit.
Az első ember, aki járművével átlépte a hangsebességet Chuck Yeager volt, aki 1947. október 14-én, a Mojave sivatag fölött X-1 elnevezésű kísérleti gépével lépte át a bűvös határt, amely körülbelül 1220 km/h-nak felel meg. A repülő mintegy 20 másodpercig repült a hangnál is gyorsabban.
Bár nem kétlábú rekorder, de mindenképpen lenyűgöző az angol Merlin cica, aki 67,8 dB-es dorombolásával a világ leghangosabb kandúrja lett.
Emberi limitek
A hang másik mértékegysége a Hertz (Hz), mely a hanghullámok sűrűségét méri. Az ember a 20 Hz feletti hangokat hallja meg, 20 Hz alatt inkább a hangok rezgését érezzük, ezeket nevezzük infrahangoknak. Az emberi fül nagyjából 20 000 Hz-ig hall. Igaz, ez az érték, ahogy idősödünk, egyre csökken. Ezen a linken azt is kipróbálhatjuk, milyen a hallásunk. A felvételen a hang 20 Hz-ről indul és egészen 20 000 Hz-ig (azaz 20 kHz) erősödik. Ha az utolsó másodperceket nem halljuk, ne ijedjünk meg. Gyerekként minden bizonnyal még hallottuk volna ezt a tartományt is, de ahogy telik az idő, ez a képességünk is elöregszik. A 20 kHz frekvenciájú hang az ultrahang, az ember már nem érzékeli, de a legtöbb állat reagál rá, a denevérek és a delfinek pedig produkálni is képesek is.
De mennyi hangot tudunk érzékelni telefonon keresztül? |
| Korábban a 2G-s telefonoknál az átvitt hangterjedelem 300-3400 Hz körül mozgott, ezek a készülékek még csak az emberi hang tartományában működtek. A fejlett 4G technológia ennél már jóval többet tud: az érzékelt tartomány itt már 300-7000 Hz. Egy 4G hanghívásnál tisztábban, élesebben halljuk a másik fél hangját, tisztábban kivehetőek a hangszínárnyalatok, emiatt jobban közvetíti például az érzelmeket is. Ugyanakkor a háttérzajok is jobban hallhatóak, tehát könnyebben beazonosítható a telefonálók környezete. Az új, 4G-s technológiával nem csak a beszédhangot lehet tisztábban közvetíteni, de egy csoportbeszélgetésnél is jobb a hangélmény, sőt ezzel akár egy koncert közvetítése is jó minőségű lesz. |
Mennyivel hallanak jobban az állatok?
A kutyák nagyjából 67-től 45 000 Hz-ig érzékelik a hangokat, míg a macskák 45-től 64 000-ig. De ne csak házi kedvenceinket nézzük, a rekordokat ugyanis nem ők tartják.
A denevérek a 2000 Hz feletti erősségű hangokat hallják, egészen 110.000 Hz-ig, míg a belugáknál az érték 1000 Hz-nél kezdődik és 123 000 Hz-nél tetőzik. Az igazi bajnokok viszont a disznódelfinfélék, amelyek már 75 Hz-től 150.000 Hz-ig érzékelik a hangokat.
Persze megnyugodhatunk, nem az ember hallása a legrosszabb. Egy csirke például 2000 Hz-en felül már nem hall - egy heringnél a felső határ pedig csupán 1100 Hz.