Igaz, hogy a kávé hizlal? Ráadásul altatóként is hatásos? A dohányosoknak tényleg több kell belőle? Sokunk kedvenc italáról jó néhány meglepő dolgot derítettünk ki.
Így veri át az agyunkat a koffein
Ahhoz, hogy megértsük a kávézás hatását, tisztáznunk kell hatóanyaga, a koffein működését. Először ismerkedjünk meg adenozinnal, azzal a vegyülettel, amely az idegsejtek megfelelő receptoraihoz kapcsolódva gátolja azok hatását, és az ébren töltött órák alatt egyre nagyobb mennyiségben termelődve – és több receptorhoz kapcsolódva – eléri, hogy nap végére elfáradjunk. Ám a receptorok nem képesek felismerni az adenozin és a koffein közti különbséget. Ezt használja ki a koffein. Elfoglalja az adenozin helyét, és nemcsak blokkolja hatását, de kifejti sajátját is: idegsejtjeinket felpörgeti, megakadályozva, hogy fáradtnak érezzük magunkat. Minderre válaszul az agyalapi mirigy elkezd hormonokat termelni, a szervezet pedig készenléti állapotba kerül: magasabb lesz a vérnyomásunk, felgyorsul légzésünk, és a vércukorleadás is. Vagyis felpörgünk. Persze csak addig, amíg a koffein ki nem ürül belőlünk.
Hogyan igyunk kávét, hogy még jobban hasson?
A koffein kiürülését megfelelő étkezéssel és adagolással lassíthatjuk. A Lifehacker cikkének tippjei szerint a kávé felszívódása nagyban függ attól, hogy mi található a szervezetünkben. Ha jól megcukroztuk a kávét, meghosszabbíthatjuk annak hatását, de az is segít, ha reggelire például grapefruitot fogyasztunk, a benne lévő narangin ugyanis késleltetheti a koffein lebomlását. A fekete hatása ugyanakkor gyorsabban múlik cigarettázáskor, a dohányban lévő nikotin ugyanis élénkíti az anyagcserét. A nemdohányzóknak ezért harmadannyi kávé is elég ahhoz, hogy éberek maradjanak.
Üres gyomorra ne fogyasszunk kávét, a koffein ugyanis stimulálja a gyomorsav termelését, melyre csak étkezéskor lenne szükségünk. Így a nap folyamán fogyasztott nagyobb mennyiségű ételt a szervezetünk nehezebben fogja megemészteni.
Ez nem csak kellemetlen érzéssel jár, de hízáshoz is vezethet, ráadásul testünk energiaszintjei is összekavarodnak.
A Fearless Eating cikke is az üres gyomor ellen szavaz, igaz, más okokból: kávéfogyasztáskor a koffein miatt szervezetünk cukrot bocsájt ki, ami fokozott inzulintermeléshez vezet, lecsökken a gyomor vércukorszintje és több édességet kívánunk – amit pedig sokszor kávéval váltunk ki.
A kávé persze csökkenti az étvágyat, és hosszabb ideig nem juttatunk ételt szervezetünkbe. Ettől a vércukorszint ismét leesik, ismét kívánni fogjuk a cukrot és a kávét, és ismét fogyasztani is fogunk belőlük. És így tovább. Mindez elkerülhető, ha valamit eszünk feketeivás előtt.
Kávé, mint altató? Akár!
Bár a kávét alapvetően arra használjuk, hogy könnyen felébredjünk, valójában az elalvásban is segíthet. Ha lefekvés előtt 2-3 órával iszunk meg egy csésze kávét, a koffein hatása éppen akkor fog majd elmúlni, amikor nyugovóra akarunk térni – hirtelen és gyors fáradtságérzéssel.
De hogy pontosan mikor is kell meginni azt a csészét, az egyénfüggő, hiszen a hatásban olyan tényezők is szerepet játszanak, mint a súly vagy a koffein ránk ható mechanizmusa.
Ez a megoldás leginkább azok számára kedvező, akik csak pihenni szeretnének egyet, például egy nagyobb út előtt, vagy egy nagyobb út közben a parkolóban, és nincs idejük arra, hogy szép lassan álomba szenderedjenek.
A mindennapi altatáshoz nem javasolt a koffein. Sőt, az Authority Nutrition cikke szerint már délután 2-3 után is felesleges leküldeni kedvenc italunkat, mivel ebben az időpontban a szervezetünkbe juttatott koffein is hatással lehet arra, hogyan alszunk.
Többször keveset
Ha már a délutáni kávé hatással lehet az esti alvásra, érdemes átgondolni, mennyi kávét is éri meg fogyasztani nap közben. A Lifehacker cikkében Chris Chatham neurológus azt javasolja, hogy inkább igyunk többször kevesebb kávét a nap folyamán. Óránként 20-200 mg közötti koffein elég a kávé hatásának fenntartásához, ami nagyjából egy csészét jelent. Ha valóban egy nagy energialöketet akarunk adni szervezetünknek, teljesen felesleges több csészét meginni egymás után. Osszunk be egy nagyobb adagot egész napra és kortyoljuk a kávét szép lassan, folyamatosan töltve szervezetünket, és egyenlő szinten tartva az energiaszintünket.
Ne essünk abba a hibába, hogy egyszerre iszunk nagy mennyiséget, mert nem érezzük kellőképpen az erejét. A koffeinnek nagyjából harminc percre van szüksége ahhoz, hogy kifejtse hatását. Ha a reggeli kávét nem érezzük azonnal, akkor sincs szükségünk másik csészére. Sokkal inkább egy kis türelemre.
Mikor már nem érzed a kávét…
Ha mindennap ugyanabban az időpontban fogyasztunk kávét – például reggel –, egy idő után az agyunk hozzászokik és már előre számol vele. Emiatt pedig a hatása gyorsan elmúlik. Ilyenkor egy megoldás marad: egy időre fel kell adni fogyasztását.
A Business Insider egyik cikkírója egy hónapra felhagyott a kávézással – médiamunkásként komoly kávéfogyasztó volt. Számára az első két hét volt a legnehezebb, de hamar rájött, hogy valójában se a felkeléshez, se a nap átvészeléshez nincs szüksége rá – a függőség csupán lélektani volt. Az egy hónap leteltével szigorú szabályokkal vezette vissza a kávét az életébe: heti egy csésze volt a megengedett. A lassú visszaállást csodás időszakként írja le: a kávét már nem megszokásból itta, hanem élvezetből, felismerve annak ízét és illatát.
A kávé hatása is megváltozott: mivel agya és szervezete elszokott a tartós koffeinbeviteltől, most újra jobban tudott fókuszálni, energikusabb és produktívabb lett. A kávé olyan kellemetlen mellékhatásai pedig, mint a lomhaság és a nehézség érzése eltűntek. A kávétól egyfajta zenszerű fókuszban érezte magát, nem pedig izgatott állapotban. Később maradt a heti egy adagnál, ám ügyelt arra, hogy a csésze feketét mindig más napokon fogyassza el. Szervezetünk ugyanis hozzászokik az adott naphoz, és a kávé hatása ismét elmaradhat.
Tényleg dehidratál a kávé?
Sokan nem a függőség miatt tartanak a kávétól, hanem annak dehidratáló hatása miatt. Ami valójában nem is létezik.
A nagy mennyiségű koffeinről tudjuk, hogy megnöveli a vérnyomást a vesékben, ami miatt vízhajtó hatása lesz. Ám normál mennyiségű koffein esetében ez már nem olyan biztos.
A BBC cikkében a Connecticut Egyetemen dolgozó Lawrence Armstrong 10 tanulmányát hozzák fel példának, melyekben arra jutott, hogy a koffein valójában csak enyhén vízhajtó hatású. Persze, ha sok kávét vagy teát iszunk, sokat járunk a mellékhelyiségbe, de ugyanez történik nagy mennyiségű víz fogyasztásakor is. Ráadásul a különböző vizsgálatokban résztvevő emberek nagyjából minden esetben ugyanannyira maradtak hidratáltak, függetlenül attól, hogy a megfigyelések során jutott-e szervezetükbe koffein vagy sem.
A legtöbb tanulmány szerint tehát a kávé és a tea nem dehidratálnak – ám kérdés, hogy fogyasztásuk felér-e a víz fogyasztásával. A DOTfit cikke szerint igen: elég csak szimplán arra gondolni, hogy a kávé nagyrésze vízből készül, így a nap végén ez is beleszámít a napi folyadékbevitelbe.
Ne felejtsük el, hogy a kávé milyen kulturális értékkel és múlttal bír. Ráadásul jótékony hatásaival és ízével tökéletes társ tud lenni utazás közben és egy-egy pihenőn is. Éppen ezért fontos a minőség az OMV-nek is. Az OMV töltőállomásain található VIVA Cafékban felszolgált kávé az olasz Comói-tó közelében lévő Gimoka kávépörkölőből származik.
Az új VIVA kávékeverék megalkotásán éveken keresztül dolgoztak a cég baristái, hogy a végeredmény egy igazi olasz kávé legyen. A kínálatban espresso, cappuccino, latte macchiato és egyéb különlegességek is szerepelnek, melyeket elfogyaszthatunk helyben, kellemes hangulatban, de kérhetjük őket elvitelre is. Hogy ne csak a kerekek, de mi is kellőképpen pörögjünk út közben.
Az oldalon elhelyezett tartalom az OMV Hungária közreműködésével jött létre, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.