Manapság már akkor sem kell pánikolni, ha a nekünk súlyos pénzekkel tartozó személy vagy cég egy másik uniós tagállamba távozott. Ha ugyanis tudjuk a címét, kezdeményezhetünk vele szemben európai fizetési meghagyásos eljárást, ami nagyban hasonlít a hazai „párjához”.
Négyszáz éves adósság megfizetését követelte néhány évvel ezelőtt Spanyolországtól egy lengyel parlamenti képviselő, Marek Poznanski. Arra hivatkozva, hogy az 1556-1598 között uralkodott II. Fülöp, spanyol király 430 ezer aranydukátot vett kölcsön a lengyel királynétól, az olasz származású Bona Sforzától, hogy fedezni tudja a Nápolyért folytatott spanyol-francia háború költségeit. Ám II. Fülöp az adósságot nem fizette vissza, hanem, történészek szerint, inkább megmérgeztette hitelezőjét. Ez okozhatta Bona Sforza 1557-ben, az olaszországi Bariban, száműzetésben bekövetkezett halálát. Lengyelország ugyan a XVIII. században megpróbálta behajtani a tartozást, ám csupán a kölcsönadott összeg 10 százalékát sikerült visszaszereznie. A jelenlegi aranyárakat figyelembe véve a kölcsön összege mintegy 52 millió euró (mintegy 16 milliárd forint), kamatok nélkül.
A hírek szerint Poznanski a lengyel külügyminisztériumnál próbálkozott – hogy milyen sikerrel, arról azonban már nem szól a fáma. Meglehet, a hazája ügyét ennyire a szívén viselő honatya nagyobb sikerrel járt volna, ha egy közjegyzőnél kezdeményez európai fizetési meghagyásos eljárást. Ez ugyanis az EU-n belüli adósságok visszaszerzésére lehet megoldás, amivel elkerülhető a pereskedés, és megvan a remény arra, hogy gyorsan pénzéhez juthat az, akinek tartoznak. Az európai fizetési meghagyás kibocsátását polgári és kereskedelmi ügyekből eredő, bármekkora összegű lejárt pénzkövetelés esetében kérheti, ha adósa egy másik uniós tagállamban – Dániát kivéve – rendelkezik lakóhellyel (tartózkodási hellyel) vagy székhellyel. Ehhez persze az szükségeltetik, hogy a pénzét visszakövetelő tudja az adósa külhoni címét.
Egyre több magyar vállalkozás és magánszemély kerül külföldi cégekkel – akár itthon, akár külföldön – szerződéses kapcsolatba, hiszen a szolgáltatások szabad mozgása és az online szerződések világa hatalmas üzleti lehetőségekkel kecsegtet. Ráadásul egyre egyszerűbben és gyorsabban lehet szerződést kötni, így a következő években soha nem látott tömegben jöhetnek létre határon átnyúló – sőt, akár a globális kibertérben kötött – szerződések. Az új lehetőségek azonban újfajta kockázatokat hordoznak: egyre kevésbé ismerjük a szerződő partnereink gazdasági környezetét, piaci kilátásait, sőt adósunk akár egyik pillanatról a másikra áttelepülhet és a vagyonát is átmentheti egy másik államba.
Jó tudni, hogy akkor sem kell keresztet vetni a kölcsönadott pénzünkre, ha nem fizető adósunk külföldre távozik. A közjegyző által lefolytatott európai fizetési meghagyásos eljárás egyszerűen, egy magyar nyelvű formanyomtatvány kitöltésével bármelyik magyar közjegyzőnél kezdeményezhető. A közjegyző a kérelem benyújtását követő 30 napon belül elbírálja azt. Ha az adósunk a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 napon belül ellentmondással él, az eljárás perré alakul – magyar közjegyző által kibocsátott európai fizetési meghagyás esetén a hatáskörrel rendelkező illetékes magyar bíróság előtt. Ha a kötelezett nem mond ellent, akkor az európai fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható lesz. A végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján pedig a végrehajtás elrendelése annak a tagállamnak (kivéve Dániát) az illetékes hatóságától kérhető, ahol a kötelezettnek végrehajtás alá vonható vagyona van.
Ha külföldi céggel tervezünk szerződést kötni (akár papíralapon, akár elektronikusan), érdemes a szerződést közjegyzői okiratba foglaltatni. A közjegyzői okirat alapján ugyanis, ha üzletfelünk nem teljesíti a szerződésben vállaltakat vagy elmarad a fizetéssel, akkor az okiratot kiállító közjegyzőnél kérelmezhetjük egy olyan tanúsítvány kiállítását, amellyel pereskedés nélkül, könnyen és gyorsan érvényesíthetjük a követelésünket. Ráadásul nemcsak az Európai Unióban, hanem a világ mintegy 87 országában van mód a megfelelő tanúsítvánnyal ellátott közjegyzői okirattal azonnali végrehajtást indítani a nem teljesítő üzleti partnerrel szemben. Nem feltétlenül fontos, hogy magát a szerződést foglaltassuk közokiratba, az is elegendő, ha pusztán a vevő egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz. Ebben az esetben nem kell mindkét félnek megjelennie a közjegyző előtt, ami tovább gyorsíthatja az eljárást. A világ számos államában a kötelezettségvállaló nyilatkozatot ráadásul elektronikus formában is el tudja juttatni a közjegyző a jogosulthoz. |
Nemcsak a kölcsön, az ajándék is visszajárhat?
Izgulhattak az amerikai elnök örökösei: jókora tartozássá hízott a könyvtári feledékenység
Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.