A közjegyző sok esetben segíthet, hogy jogos követelésünket visszaszerezzük: például, ha ismerősünk nem hajlandó visszaadni a neki adott kölcsönt, vagy ha az albérlőnket sehogyan sem tudjuk rávenni a bérleti díj megfizetésére. Sokan ilyenkor nem fordulnak bírósághoz, ráadásul a törvény szerint 1 millió forint alatti követelésünk kapcsán nem is lehet pert indítani. Kezdeményezhetünk azonban fizetési meghagyásos eljárást az országban működő 316 közjegyző bármelyikénél. Ennek nem feltétele, hogy a tartozás keletkezésének legyen írásos nyoma, olykor a szóbeli megállapodás is elegendő. Ráadásul a törvény kifejezetten tiltja, hogy a fizetési meghagyást megalapozó bizonyítékokat átadjuk a közjegyzőnek, elég csak egy formanyomtatványt kitölteni. Jogi képviselő nélkül eljáró magánszemélyek és társasházak közös képviselői szóban vagy írásban, papíralapon vagy elektronikusan, míg cégek és jogi képviselővel eljáró személyek kizárólag elektronikusan indíthatják meg a fizetési meghagyásos eljárást.

A szóbeli vagy papíralapú kérelem alapján a közjegyzőnek legkésőbb 15 napon belül ki kell bocsátania a fizetési meghagyást. De érdemes az elektronikus utat választani, hiszen ez esetben ezt a közjegyzőnek már 3 munkanapon belül meg kell tennie.

A fizetési meghagyást mindig papíralapon kézbesítik az adósnak. Ha a postás a megadott címen nem talál olyat, aki jogosult a küldemény átvételére, akkor 5 munkanap elteltével még egyszer megkísérli a kézbesítést. Ha ez másodszorra sem sikerül, akkor a fizetési meghagyást a posta a második kézbesítést követő 5. munkanapon „nem kereste” jelzéssel visszaküldi a közjegyzőnek, amivel az kézbesítettnek minősül. A kézbesítés napjától számítva pedig 15 napja van az adósnak, hogy vitassa a követelést. Ha ezt nem teszi, akkor a 16. napon a fizetési meghagyás jogerőssé válik, ami alapján már végrehajtási eljárást lehet kezdeményezni a közjegyzőnél. Ha viszont az adós 15 napon belül vitatná, hogy neki fizetési elmaradása van, akkor a közjegyző kikerül a képből és a bíróságon folytatódik a vita.

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jogi ügyvezetője több példát is említ, amikor egy fizetési meghagyással jó eséllyel a pénzünkhöz juthatunk.

A társasház egyik lakástulajdonosa tartozik a közös költséggel

Gyakori probléma, hogy a társasház egy vagy több tulajdonosa nem fizeti a közös költséget, mert megromlott az anyagi helyzete és ezen spórol, vagy egyszerűen dafkéból, mert már régóta nem áll szóba a szomszédaival. Ez egy idő után akkora hiányt okozhat a társasház büdzséjében, hogy már nem marad pénz a közös helyiségek fűtésére, világítására.

Tipp: Ilyenkor a közös képviselőnek kell elindítania a fizetési meghagyásos eljárást a közjegyzőnél.

Kölcsönöztünk egy jó ismerősünknek, de vissza már nem adja a pénzt

Bizonyára sokan jártak már úgy, hogy az egyik ismerősük megszorult és kisegítették. Ő megígérte, hogy az első adandó alkalommal, de legkésőbb két (vagy pár) hónap múlva visszaadja a kölcsönt.

Tipp: Jó esetben az illető ezt külön felszólítás nélkül meg is teszi, de ha nem, akkor – bármennyire kínos és az ismeretség, netán barátság végét is jelentheti – nincs mese, hivatalos útra kell terelni az ügyet, vagyis felkeresni egy közjegyzőt – már ha a tartozás nem haladja meg a 400 millió forintot, afelett ugyanis a törvény szerint kötelező perelni.

Külföldre költözik az adósunk

Akkor sincs veszve semmi, ha az adós végleg egy másik európai uniós országba, például Németországba költözik, már nincs magyarországi lakcíme, és ingóságot sem hagyott hátra maga után.

Tipp: Ez esetben ugyanis szintén lehet úgynevezett európai fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezni az adós külföldi lakcímére a közjegyzőnél. 

Az albérlő elmarad a bérleti díjjal

A közjegyzőnél elindított fizetési meghagyásos eljárás arra is gyógyír lehet, ha az albérlő nem rendezi a bérleti díjat a bérleti szerződésben meghatározott ideig és többszöri felszólításunkra sem reagál.

Tipp: Ilyen esetben is tanácsos közjegyzőhöz fordulni és a tulajdonosnak fizetési meghagyásos eljárást indíttatni az albérlővel szemben.

Amikor késik a végkielégítés

Kevesen tudják, hogy akkor is lehet fizetési meghagyás kibocsátását kérni a közjegyzőnél, ha a munkáltató megszüntette egyik dolgozója munkaviszonyát, akinek járna végkielégítés, de ezt az összeget nem fizeti ki a törvény által előírt határidőig. Sokan ezt a lehetőséget összekeverik azzal, ha a munkavállaló az elbocsátást magát sérelmezi, és kártérítést kér – ez esetben valóban nem játszik a fizetési meghagyás, a végkielégítés elmaradása esetén viszont igen.

Tipp: A fizetési meghagyás alkalmas lehet elmaradt munkabér vagy megbízási díj követelésére is.

Megrendelte, de nem fizet érte

Egy cég egy másik cég megrendelésre leszállítja az árut vagy a kért berendezéseket, de az a szállítás, sőt az áruk, berendezések átvétele után sem fizet hosszú hónapokig – még hosszas levelezés és egyezkedés hatására sem.

Tipp: A cégek gyakorta szenvednek a kintlevőségek hiányától, ezért érdemes kezdeményezni a közjegyzőnél a fizetési meghagyásos eljárást.

Lelép a vállalkozó az előleggel

Ugyancsak közjegyzőnél indított fizetési meghagyásos eljárás lehet a megoldás azon lakás tulajdonosa vagy bérlője számára, aki például előleget adott egy vállalkozónak, hogy fesse ki az otthonát, ám a vállalkozó hozzá sem fogott a munkához és az előleget sem adta vissza.

Fizetési meghagyásos eljárást tehát bárki kezdeményezhet,  akinek az adóssal szemben lejárt pénzkövetelése van. Ha az adós nem vitatja a követelést (márpedig a tapasztalatok alapján az ügyek több, mint 90 százalékában nem vitatják), akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ami olyan, mintha jogerős bírósági ítélet született volna, és a közjegyző – a jogosult kérelmére – elrendeli a követelés végrehajtását. Ezzel akár néhány héten belül a pénzéhez juthat az, akinek tartoznak.