„A kis herceg”

Az 1600-as évek közepén került a család tulajdonába a kismartoni Esterházy-kastélynak máig helyet adó birtok. Az ott álló várat a történelmi família egyik legnagyobb egyénisége, a műkedvelő Esterházy I. Pál 1663 és 1672 között olasz mestereket felkérve alakíttatta a ma is látható fényűző palotává. Esterházy I. Pál „karrierje” nem indult túl fényesen, édesapja, gróf Esterházy Miklós 1645-ben bekövetkezett halála után a család élére került bátyja is hamarosan elhunyt a vezekényi csatában, így vált Esterházy I. Pál mindössze 16 évesen családfővé. Rátermettségét hadvezérként is bizonyította. A törökök ellen vívott csatákban mutatott vitézségének köszönhetően, a Habsburg Ház és a Magyar Királyság hűséges védelmezőjeként I. Lipót császár 1681-ben az Aranygyapjas érdemrenddel tüntette ki. Magyar nádorrá választották, 1687-ben pedig megkapta a Német-Római Birodalom hercegi címét, amely a kezdetekben az elsőszülött fiú által volt örökölhető.

 „Villa Bagatelle”

Történt egyszer, hogy a II. Esterházy (fényes) Miklós által megálmodott fertődi kastélyban tett látogatást Mária Terézia. II. Miklós természetesen igazi fejedelmi pompával fogadta a császárnőt. A palotához hatalmas termet építtetett, hogy méltó helyszínt biztosítson az uralkodónő tiszteletére rendezett eseményeknek. Ám egy véletlen baleset folytán a díszes fogadószoba még a császárné érkezése előtt leégett.

A herceg nem adta fel, hanem egy még fenségesebb kis kastélyt emeltetett Mária Teréziának fertődi birtoka kertjében, hogy ott folyjanak a mulatságok. Az egyik bál folyamán a császárnő egyszer csak megkérdezte a herceget, hogy mennyit áldozott a vendégkastélyra, mire Esterházy Miklós elárulta, hogy nyolcvanezer forintot. Mária Terézia az igencsak borsos ár hallatán mosolyogva csak annyit mondott: O, das ist für einen Fürsten Esterházy eine Bagatelle! (Ez egy Esterházy hercegnek semmiség!) Másnap arany betűkkel díszelgett az épület homlokzatán a felirat: Bagatelle. Onnantól kezdve így nevezték a kerti kiskastélyt.

„Haydn-channel”

A világhírű zeneszerző, Joseph Haydn több mint három évtizeden át, 1761-től 1809-ig (haláláig) állt az Esterházy család szolgálatában. Ám hiába gondolnánk ma naivan, hogy a hercegek jól tartották és megbecsülték udvari karnagyukat, évente mindössze 782 forintnyi honoráriumot fizettek neki, ami akkoriban meglehetősen „szolgai” bérnek számított. (Bár érdemes hozzátenni, hogy természetbeni juttatásokat, zsírt, bort, zabot, tűzifát stb. bőségesen kapott a zeneszerző). Esterházy I. Miklós viszont nem csak a bérét illetően tekintett szolgaként Haydnre. A zeneszerző nagyjából a rádió, esetleg a Spotify vagy a Youtube szerepét tölthette be az udvarban: reggelente a herceg elé kellett járulnia, aki rendre megparancsolta neki, hogy a zenekar aznap milyen zenével szórakoztassa.

Sőt, jobban belegondolva, a modern zenelejátszó applikációk és programok máig nem nyújtanak olyan „szolgáltatást”, mint Haydn, aki nem csupán udvari karnagyként, hanem zeneszerzőként is köteles volt Esterházy I. Miklós kérésére, „személyre szabott” zeneműveket komponálni. Például így született a híres Nelson-mise, amit Lord Nelson jelenlétében adtak elő a kismartoni Esterházy-kastély kápolnájában. Érdekes, hogy a herceg eredetileg hitvese, Mária névnapjára rendelte, a mű mégis a híres brit tengeri hadvezér nevével fémjelezve maradt fenn.

„Miss Európa”

Ugyanakkor a kismartoni Esterházy-kastély nem csupán arról nevezetes, hogy a századok folyamán a legfelsőbb társadalmi osztályok lenyűgöző ünnepségeinek színteréül szolgált és illusztris vendégeket látott vendégül, hanem arról is, hogy nyugati szárnyának termeiben kaptak helyet a mindenkori Esterházy hercegnők budoárjai. Például itt élt Esterházy Terézia hercegné, aki 1812-ben lett III. Pál Antal felesége.

Esterházy III. Pál Antal azon túl, hogy fiatal éveiben mai szemmel nézve igazi karrierdiplomata, például a londoni majd a párizsi követség titkára volt, 1848-ban az első felelős magyar kormány tagjává vált – miután vállalta a király személye körüli miniszteri címet, ami akkoriban leginkább a külügyminiszteri rangnak felelt meg. Terézia pedig leginkább arról volt nevezetes, hogy őt tartották akkoriban Európa legszebb asszonyának.  

A rajzoló múzsa

A műkedvelő Esterházy-hercegek a „családi fotózás” illetve az „érettségi ajándék” műfaját sem vették félvállról. Az Esterházy-család női leszármazottai közül Mária Leopoldina liechtensteini hercegnő bájos szépségét az utókor számára egyenesen a világhírű olasz szobrász, Canova örökítette márványba. Az ülőszobor végül 1805-ben készült el, miután Esterházy II. Miklós gróf felkérte a kor ünnepelt szobrászát, aki ugyanebben az évben Napóleon leánytestvérének, Paolina Borghesének is elkészítette márványszobrát. A szobor, mely Leopoldinát a rajzoló múzsaként, Kalliopéként ábrázolja, szintén a kismartoni Esterházy-kastély számos kincsének egyike.

 "Fantomősök arcképcsarnoka"

Miután a már említett Kismartont felújító Esterházy I. Pál herceg az arisztokrácia csúcsára juttatta a családot, úgy gondolta a ranghoz hősként tisztelt nagy ősök is járnak, ezért belevágott a családfakutatásba. A történész Esterházy I. Pál kreativitását és fantáziáját dicséri, hogy az Esterházy-dinasztiát alapító, a csatákban még 117 évesen is vitézkedő pátriárka, Paul Estoras mellett a nagy történelmi elődök közt hamarosan megjelentek Európa összes nagy uralkodóházának tagjai, de nem maradhatott ki Attila, a hunok királya, ahogy az olyan bibliai figurák, mint Noé vagy Ádám sem.

Ha mindez nem lenne elég, az Esterházyakról az is kiderült, hogy vámpírvér is csörgedezik az ereikben, mert rokonságban álltak a hírhedt III. Vlad Tepessel is. A burgenlandi Fraknó Várának (ami 1622-ben zálogbirtokként került gróf Esterházy Miklós kezébe, majd 1626-ban megvásárolta azt), második emeletén található, izgalmas időutazást kínáló, értékes Esterházy „ősgaléria” ma ezeket a valós és fiktív Esterházy-ősöket is mind bemutatja. Az itt látható Drakula-kép, amit annak idején egy arckép alapján festettek meg, a havasalföldi vajda ma világszerte egyetlen fennmaradt egészalakos portréja. 

A borítókép forrása: Esterhazy.at