Mi történik, ha felcseréljük az egyetemi előadások és az otthoni felkészülés szerepét? Két középiskolai kémiatanár különleges módszert dolgozott ki, amelyet ma már világszerte sikerrel használnak, és amely az e-learning eszköztárára is épít.
Mi lenne, ha egy-egy kihagyott előadásról nem kellene kölcsönkérni a jegyzeteket a csoporttársaktól, hanem vissza lehetne nézni az órákat valamelyik videómegosztó oldalon, akárcsak a kedvenc sorozatunk következő részét? Két amerikai kémiatanár – gondolva a hiányzó diákokra – videókamerával felvette az órákat, majd azokat közzé is tette a YouTube-on. Akkora sikert arattak, hogy nemcsak a hiányzó tanulók, hanem más iskolák diákjai is profitáltak a kezdeményezésből. Így hozta létre Jonathan Bergmann és Aaron Sams a tükrözött osztályterem módszerét.
A módszer folyamatosan alakult: a diákok házi feladatnak azt kapták, hogy nézzék meg a videókat, az órákon pedig a videón látottakra építve interaktív munka folyt, így mélyítették el a középiskolások tudását. Vagyis „felcserélték” a hagyományos tanórai és otthoni munkát: az osztályterembe került a feladatmegoldás, otthonra pedig a tanári „előadás”.
Nem csak a középiskolákban működik
Bár a fordított osztályterem módszere egy középiskolából indult, korán kiderült, hogy az egyetemeken is hatékonyan lehet alkalmazni. Amerikai kutatók szerint a hallgatók ugyanis túlságosan passzívak az egyetemi-főiskolai kurzusokon: a klasszikus, 90 perces előadásokon csak figyelnek és jegyzetelnek, otthon pedig a gyakorlatban alkalmazzák az előadásokon megszerzett tudást. De mi történik, ha azzal szembesülnek, hogy nem sikerült megérteni a tananyagot?
A tükrözött osztályterem módszere pont ebben segít: mivel az előadásokat mindenki otthon nézi meg, az egyetemi órákon feltehetik a kérdéseiket, az oktató pedig nem csupán előadói szerepet tölt be, hanem tényleg segítő, aki a hallgatókkal együtt aktívan, különféle feladatokkal tudja feldolgozni az anyagot.
„Az elmúlt években a hibrid tanulási formák közül a tükrözött osztályterem tanulásszervezési eljárás bizonyult az egyik legsikeresebbnek, legnépszerűbbnek” – írják a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói, akik egyébként az országban az elsők között próbálták ki ezt a módszert.
Konzultáció Skype-on és Facebookon
A Corvinus közgazdaság-tudományi alapismeretek 300 fős kurzusának hallgatói jelentkezhettek, hogy kipróbálják a tükrözött osztályterem módszerét. Hetente 3-4 rövid videót kellett megnézniük a tananyaghoz kapcsolódva, amit aztán egy tesztjellegű feladatsor megoldásával kellett zárniuk. Ezt az otthoni felkészülést skype-os konzultációkkal egészíthették ki. Az otthoni, elméleti tanulást aztán interaktív egyetemi órák követték.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedagógushallgatók próbálhatták ki az új módszert. Az előzőhöz hasonló volt a forgatókönyv: az elméleti alapokat közvetítő videókat otthon nézték meg, ezt egy online teszt követte, az egyetemen pedig interaktív órákat tartottak. A mindennapi csoportkommunikáció a Facebookon zajlott.
Jobb, mint a hagyományos módszer?
A Corvinuson a hagyományos kurzusokon elért átlagokhoz képest jobb eredmény született a módszert alkalmazó kurzuson, és a hallgatók többsége is pozitívan értékelte a módszert. A tananyag feldolgozása így sokkal mélyebb tudást eredményezett, a hallgatók aktívan részt tudnak venni az órán. Hasonlóképpen alakultak a tapasztalatok az ELTE-n is, azonban a hallgatók számára – akárcsak a Corvinuson – az interaktív órán nehezebb volt, hogy időre kellett teljesíteni, és jóval nagyobb odafigyelést, szorgalmat kívánt a részvétel.
Az Eduline online tanfolyamai között számos egyetemi zh- és vizsgafelkészítőt is talál.
Az oldalon elhelyezett tartalom az Eduline megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
