Kell-e közvetítő nyelv ahhoz, hogy hatékonyan tanuljunk angolul vagy németül? Bele merünk-e vágni egy olyan tanfolyamba, ahol az oktató egyáltalán nem magyaráz magyarul? Nyelvtanárok mesélnek az egy- és a kétnyelvű oktatásról.
Rácsai Dávid norvégnyelv-tanár a gimnáziumban öt éven keresztül tanulta a németet, kétnyelvű módszert használva. Azt mondja, jóval kevesebb maradt meg a fejében, mint a norvégból, amelyet már egynyelvű módszerrel sajátított el. Bár a kezdő szinten a kétnyelvű oktatást preferálja – számára az a leggyorsabb és legbiztosabb –, saját tapasztalataiból is okulva azonban úgy gondolja, hogy az alapszint után már érdemes csak a célnyelven tanulni. „Sokkal nagyobb input érkezik, és árnyaltabban ismerjük meg a nyelvet” – tette hozzá Rácsai Dávid.
„A tanuló fordítja, amit hall, fordítja, amit mondani akar, és hezitál a beszéd közben, mert a szabályok függetlenek a nyelvtől, nincs elsajátítás, csak elméleti háttér. Sajnos ez nem szűnik meg attól, hogy többet gyakorol a tanuló” – mondta a kétnyelvű nyelvoktatásról Lados Olivér angolnyelv-tanár, aki ma már kizárólag egynyelvű módszerrel tanít. Korábban ez nála is másként volt, eleinte a hagyományos – ahogy ő fogalmaz – „magyarul magyarázós” módszereket használta. „Néhány év elteltével szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a nyelv komplexitása a középfok felé érve egyre nagyobb teherként nehezedik a tanulókra: bizonyos nyelvi struktúrákat nagyon nehezen vagy soha nem tudtak megragadni, mivel a magyar logika szembement az angoléval, amit nem tudtunk feloldani azzal, hogy agyongyakoroltuk az adott területet. Éles, spontán élethelyzetben a magyar logika mindent felülírt” – mesélte Lados Olivér.
A nyelvtanár számára az is árulkodó, amikor egy nyelvtanuló egy-két év kihagyás után nem tud már olyan jól beszélni az adott idegen nyelven, mint korábban. „Az ilyen nagy mértékű visszaesés azt jelzi, hogy nincs készség szinten rengeteg dolog” – mondta az oktató, aki ezután részt vett egy módszertani kurzuson, ahol megismerkedett a 100%-ban angolul zajló nyelvoktatással. Azóta szigorúan egy nyelven tanít, a magyart teljesen kivéve a tanulás folyamatából.
Bencze Norbert – aki külföldi diákoknak tanítja a magyar nyelvet – hisz az egynyelvű oktatási módszerben, ám úgy gondolja, nem minden célcsoportnál elég hatékony. „Ott, ahol több időnk van a nyelv mellett képekkel, ábrákkal, helyzetekkel ábrázolásra, és a tanulók sokat mozognak a célnyelvi környezetben, jól alkalmazható az egynyelvű módszer” – mondta. Ő azonban jellemzően olyan hallgatókat tanít, akik például ösztöndíjasként egy félévet töltenek az országban, szerinte ebben az esetben a tanulás megkívánja a közvetítő nyelvet. „A felnőttek magyarázatokat, szabályokat szeretnének, illetve a szókincs is sokkal összetettebb már a kezdetektől, hogy azt egy kezdő nyelvtanulónak közvetítő nyelv nélkül át lehessen adni” – mondta Bencze Norbert.
„Persze valami előzetes nyelvi tudás szükséges” – tette hozzá Rácsai Dávid, aki a tanfolyamok elején éppen ezért magyarul is magyaráz, hogy ne legyenek félreértések már az alapoknál. Lados Olivér csak az egynyelvű módszert alkalmazza, de ő zömében olyan embereket tanít, akik már tanultak angolul, de kudarcot vallottak. A kezdőknél pedig nagy előny – mondja –, hogy nem kell „visszadolgozni” a berögzült tanulási rutint, például a fejben fordítást.
Melyik módszerrel könnyebb nyelvet tanulni?
Rácsai Dávid szerint a tanároktól és a diáktól is nagyobb erőfeszítést igényel az egynyelvű oktatás, talán ezért is preferálják sokan a kétnyelvű tanulást. „Az emberek nehezen mozdulnak meg, motiválni kell őket. A nyelvtanulás nagyon sok kitartást és türelmet igényel. Lehet, hogy nagyon elfáradunk agyilag egy óra után, sőt az is lehet, hogy nem haladtunk annyit az anyagban, viszont biztos vagyok benne, hogy előbb és biztosabban érjük el így a célunkat. Hiszen a nyelvtanulásban az alapelv a megfelelő mennyiségű input bevitele. Ha ezt az inputot hígítjuk az anyanyelvünkkel, értelemszerűen a tanulás hatásfoka sem lesz olyan magas” – magyarázta.
Bencze Norbert is úgy gondolja, hogy az egynyelvű módszer sokkal nagyobb erőfeszítést igényel. „A tanár részéről több előkészületet és több, helyben befektetett energiát; a diákoktól több figyelmet, koncentrációt, kitartást. Mivel azonban arra kényszerül így a diák, hogy az adott nyelven gondolkozzon, nagyobb eredményeket lehet elérni, ha ragaszkodunk a célnyelvű kommunikációhoz” – mondta. Lados Olivér szerint a nagyobb kihívással a tanároknak kell szembenézniük. „Az ő felelősségük az, hogy a tanuló végig biztonságban érezze magát. Például a tanulót nem lehet frusztrálni azzal, hogy érthetetlenül beszél hozzá a tanár, vagy azzal, hogy erőlteti a beszédet akkor, amikor a tanuló még nem áll készen. Ez empátiát igényel, és azt, hogy a tanár a tanulóra hangolódjon. Ezt a felét nagyon jól kell tudni csinálni, különben a diák feladja a tanulást” – tette hozzá a nyelvtanár.
„A tanulót körbeveszi az angol nyelv, és az értést nem az anyanyelvén kapja, hanem egyéb módokon, például vizuális segítségen keresztül. Az elme eleinte reflexből hozza a magyart, mivel az anyanyelv mindig kéznél van. Ezt a reflexet akarjuk gyengíteni és megszüntetni” – mondta Lados Olivér, hozzátéve: „mindez egy komoly agymunka: a tanulónak értést kell szereznie, ezért nagyon koncentrált figyelemmel van jelen. Részben ezért is tanul azonnal, rengeteg dolog szinte azonnal megragad. Ezt a koncentrált figyelmet töri ketté az, ha behozzuk a magyart”.
Lados Olivér egynyelvű angol kurzusait megtalálja az Eduline online tanfolyamai között is:
Angol nyelvi gyakorlatok 1.
Online képzés célja: Lefektetni az angol nyelv alapjait és biztosítani az alap szókincset. | | Idegennyelv-tanulás
Az oldalon elhelyezett tartalom az Eduline megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
