Mikor kezdődött az idegen nyelvek iránti érdeklődése? Hány nyelven beszél és tanít jelenleg?

Az idegen nyelvek iránti érdeklődésem kisiskolás koromban kezdődött, körülbelül 7 évesen, akkor éppen a portugállal. Ugyanis édesapám Brazíliába költözött egy időre munkaügyben, ebből kifolyólag volt alkalmam megismerkedni pár alap portugál kifejezéssel. Már akkor elképesztőnek találtam, hogy tudnak az emberek a magyaron kívül más nyelven is kommunikálni. Majd jött szép sorban az angol, a német, a spanyol és a norvég. Ez a csodálat a mai napig tart nálam. Rendkívül érdekesnek találom, hogy egyazon jelentést mennyire más logika mentén közelítik meg a különböző nyelvek. Beszélek angolul, norvégul, spanyolul, töröm a németet, és szeretnék az életem folyamán megtanulni japánul és franciául. Jelenleg csak a norvégot tanítom, de szeretnék több nyelven is, ezt már több tanárral együttműködve valósítanám meg.

Milyen lehetőséget lát az online oktatásban? Hogyan érdemes nyelvet tanulni az interneten?

Szerintem az online oktatással egy mérföldkőhöz értünk el az oktatásban. Ettől a ponttól kezdve egyre több és több oktatóplatform lesz világszerte, és hiszem, hogy az egyetemi oktatások nagy része már csak online lesz elérhető. A nyelvi képzésekre ez különösen igaz. Mert praktikusabb, olcsóbb és sokkal jobban igazodik a modern életvitelhez, mint az offline oktatás – a szinte mindenhol elérhető internetkapcsolat, az okostelefonok és a "mindent most rögtön" elv miatt.

Számomra nagyon felszabadító a gondolat, hogy nem kell nyelvórákra járnom, a saját tempómban tanulhatom a nyelveket bárhol, bármikor, és ehhez nincs más dolgom, csak használni az internetet. Arról nem is beszélve, hogy nem kevés pénzt takarítok meg. Első ránézésre talán nehéznek tűnhet, hiszen nem tudjuk, hogy hogyan is álljunk neki az online tanulásnak. Ha találunk egy kurzust, ami végigvisz a folyamaton, akkor szerencsénk van, és jóval könnyebb a dolgunk, hiszen ugyanazt kapjuk, mint ha elmennénk egy nyelvtanárhoz, csak gyorsabb, átgondoltabb, strukúráltabb és olcsóbb. Az online kurzusokban nincs üresjárat, csak tömény nyelvtanulás. Nincsenek diáktársak, akikhez alkalmazkodni kell, nincsen mellébeszélés. Amit meg kell szokni, az az önmagunkkal való szóbeli kommunikáció. Talán furcsa érzés lehet először az adott idegen nyelven beszélni magunkhoz, de ha nincs beszélgetőpartnerünk, akkor ezt a módszert kell alkalmazni. Egyébként meg az interneten számtalan olyan tér van, ahol levelezőtársakat találhatunk magunknak.

200 norvég kifejezés, amit érdemes megtanulnod

Online képzés célja: A kurzus célja, hogy ezzel a 200 kifejezéssel nyerjetek egy minimális bepillantást a norvég nyelv szépségeibe! | | Idegennyelv-tanulás

Ha nem találunk nyelvi kurzust az adott nyelven, akkor használjuk az interneten fellelhető nyelvkönyveket, és haladjunk aszerint. Ha találtunk egy kurzust, akkor a következő, amit tennünk kell, csupán annyi, hogy eldöntjük, minden egyes nap használjuk a kurzust, magunkért. Sokaknál a motiváció hiányában rejlik a probléma, és nyelvtanárnál keresik erre a megoldást, pedig csak a gondolkodást kell átprogramozni kicsit.

Úgy gondolom, hogy azok, akiknek problémájuk van a nyelvtanulással, csak a kitartást nem mondhatják magukénak. Mindig nyugodtan, elemezve kell nyelvet tanulni, addig csépelni a szavakat és mondatokat, míg meg nem értjük (van, akinek gyorsabb a folyamat, van, akinek lassabb). Ha valamit nem értünk, nézzük addig a mondatot, míg fel nem fedezzük benne a mintát. Vagy csak egyszerűen írjuk be a problémánkat a Google-be (még egyetemen is sokszor a Google-ről tanultam). A logika mindig ott van a mondatban, és jóval egyszerűbb, mint egy matekképlet.

Hogyan tanít? Milyen stratégia mentén?

Az első nyelv, amit teljes egészében magamtól sajátítottam el, az a norvég volt. Annyi előnyöm volt, hogy előtte már tanultam három nyelvet: angolt, németet, spanyolt. Így már volt egy módszertanom, amit nálam tapasztaltabb és okosabb emberektől lestem el.

A nyelvtanítási stratégiám csupán a megjelenésében újszerű, egyébként a már eddig is ismert (régebbi/modernebb) praktikákat alkalmazom: videós szituációkban, rövidfilmekben nézzük meg, hogyan használjuk a megtanulandó kifejezéseket, nyelvtani szerkezeteket, szavakat. A következő anyagban egyenként elemezzük a mondatokat, párbeszédeket (mint ahogy az iskolában is tesszük), majd a következő órákban a rövidfilmekhez kapcsolható nyelvtant vesszük át. Így egyfajta analitikus készségre tesznek szert a tanulók, megszokják a logikai mintákat és szép lassan rááll az agyuk.

Mindeközben nagy hangsúlyt fektetek a motiválásra és az ismétlésre, kiemelem a jegyzetelés fontosságát, hogy ne csak a segédanyagokat (nyelvtani összefoglalók, hangos tanulókártyák, szószedetek stb.) használják a diákok, hanem írják is le, amit látnak, hallanak. Sokkal jobban rögzül így. A megtanult kifejezések, nyelvtani szerkezetek pedig a videós kurzus további részeiben is megjelennek. Pont úgy, mint a klasszikus nyelvkönyvekben ismétlés gyanánt.

Magyarország egyetlen online norvégkurzusának oktatója. Miért éppen a norvég nyelv?

Kapunyitási pánikomban úgy gondoltam, hogy a munkaerőpiacon előnyhöz juthatok a norvég nyelv ismeretével, ez volt a fő motivációm. Miután megtanultam a nyelvet egy erős középszintre, főleg saját példán okulva realizáltam, hogy mennyi hiányosság van itthon is a nyelvtanulás terén. Ha már tudok egy nyelvet, aminek ugyan kicsi a piaca itthon, viszont az a kicsi piac sincs kielégítve, miért ne csinálhatnék egy saját kis nyelvtanfolyamot? Így még jobban elmélyíthetem a nyelvtudásom, és segíthetek a hozzám hasonló nyelvtanulóknak megtalálni, elérni a céljaikat.

Stiller Ákos

A norvég nyelv ugyanis a kulcs számomra, ami meghozta a változást az életemben. Célt adott és kilátásokat. Mikor megvettem az első kamerámat, hogy elkészítsem a norvég videós kurzust, rájöttem, hogy a videózás, a fotózás, a filmkészítés és a nyelvek azok, amik meghozzák számomra a boldogságot.

Mennyivel nehezebb elsajátítani a norvég nyelvet, mint például az angolt? Van szükség más tanulási módszerekre, praktikákra?

A norvég nyelv a germán nyelvcsalád tagja, csakúgy, mint az angol. Ebből kifolyólag nagyon sok hasonlóságot mutatnak. Úgy tudnám leírni a leghatásosabban, hogy az angol és a német keveréke a norvég. Az angol a világon az egyik legkönnyebben elsajátítható nyelv, csakúgy, mint a norvég. Egy erős norvég/angol/német középszinthez körülbelül 400-500 nyelvtanulói óra szükséges (ebbe beletartozik minden olyan elfoglaltság, amit a nyelvvel kapcsolatban űzünk: olvasás, filmezés, rádióhallgatás, aktív tanulás stb.). Így tehát azt mondanám, hogy egyáltalán nem nehezebb elsajátítani a norvégot, mint az angolt. Ha már tanultunk angolt vagy németet, esetleg mindkettőt, akkor a norvég pillanatok alatt rögzül.

Ugyanúgy tanultam a norvégot is, mint a többi európai nyelvet. Nincs szükség különleges módszerre. Kifejezéseket tanuljunk szavak helyett, elemezzük a mondatokat, a nyelvtani szerkezeteket (tegyük fel a "miért?"-eket minden mondatnál), beszéljük, írjunk, olvassunk, és ismételjünk minden nap. Egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy "Jéé, beszélek norvégul".

Sokan akadnak el a diploma megszerzésében a hiányzó nyelvvizsga miatt. Létezik valamilyen nyelvtanulás praktika, új módszer, amit érdemes kipróbálniuk?

Én nem hiszek csodamódszerekben, amelyek egy hónap megtanítanak egy nyelvet. A legjobb, leghatásosabb módszer szerintem a megfelelő mennyiségű input. Ez azt jelenti, hogy lényegében egy mesterséges nyelvi buborék létrehozásával a lehető legtöbbször találkozzunk a nyelvvel. Hallgassunk séta, házimunka, munka, fürdés, utazás közben a célnyelven podcasteket, rádiót (az interneten fellelhető anyagok száma lényegében végtelen), beszéljünk, írjunk a célnyelven, olvassunk cikkeket, könyvet a célnyelven, nézzünk filmeket, videókat a célnyelven, a kifejezéseket írjuk le, memorizáljuk és rendszeresen ismételjük! Gyakoroljuk, használjuk a nyelvet, ne csak tanuljuk!  Az ismétlés az alapja mindennek. Az agy szelektálja azt, amit nem használunk. Minél többször, több helyen kapaszkodik meg az agyban az adott kifejezés, annál könnyebben tudjuk azt előkotorni éles szituációban.

A nyelvtanulás egy hosszú folyamat, amihez kitartás kell, amit viszont motivációval fenn lehet tartani. Ezek nélkül soha nem fog menni, legyen bármilyen jó is a módszerünk. Ha nem tanulunk nyelvet minden nap legalább 20 percig, akkor nagyon nehézkes lesz. Lebegjen mindig a cél a szemünk előtt, képzeljük el, ahogy vidáman és könnyedén beszélgetünk norvégul a munkatársainkkal, partnerünkkel. Ez ad egy löketet, hogy ma is leüljünk és tanuljunk.

Nem mindenkinek működik ugyanúgy a memóriája, ezt egyenként ki kell tapasztalni, hogy mi az a módszer a memorizálásra, ami a legjobban működik. Van olyan, aki meglátja a szót egyszer, és emlékszik rá, van, akinek többször kell ezt megnézni, és ismételni az előző nap tanultakat, akár egy héten át folyamatosan. Van olyan, aki vizuális típus és a szavakat színnel párosítva tanulja meg. Van olyan módszer is, mikor a szó hangi alakjára vonatkoztatható hasonlatot hozunk be a képbe, és úgy jegyezzük meg a szót.  Pl.: bjørn – medve. Ez a szó kicsit olyan, mintha dörmögnénk – a medve dörmög –, és kész is az út a szó jelentéséhez. Rengeteg szónál eljátszhatjuk ezt. Mindenképpen mondjuk ki hangosan a szavakat, kifejezéseket, amikor tanulunk. Előbb-utóbb meg fog ragadni.

Biztatná az embereket arra, hogy tanuljanak egzotikus nyelveket?

Alapvetően a nyelvtanulásra biztatnám az embereket, függetlenül attól, hogy egzotikus nyelvről beszélünk-e. Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy – én ebben hiszek. Nagyon különös, ahogy megváltoztatja a gondolkodásmódunkat egy-egy nyelvnek az elsajátítása, borzasztóan sokat fejlődik mind az agyunk, mind a személyiségünk, mind a kitartásunk a nyelvtanulási folyamat során. Kitartás, elhivatottság, felelősségvállalás önmagunkkal és a jövőnkkel szemben. Arról nem is beszélve, hogy számtalan új lehetőséggel kecsegtet egy újabb idegen nyelv hozzácsapása a már meglévő tudásunkhoz.

Egy egzotikus nyelv elsajátításához szükséges az, hogy már legyen mellette meglévő stabil, például angolnyelv-tudás? Kutatások szerint a magyarok nehezen birkóznak meg az angollal is. Mit gondol erről?

Ez attól függ, milyen nehézségű nyelvről beszélünk. Az európai nyelvek alapvetően könnyebb nyelvek, főleg a germán vagy latin nyelvek. Szerintem ugyanúgy egzotikusabb nyelv a lengyel vagy akár a szlovák, az orosz is. Ezek viszont már nehezebbek, amihez még nagyobb elhivatottság és türelem szükséges. Ha már tanultunk ezek előtt valamilyen nyelvet, és van egy bevált módszertanunk, akkor értelemszerűen könnyebb dolgunk van. De mindennek az alapja a kitartás.

Szerintem azért van ennyi nehézsége a magyaroknak az idegen nyelvekkel, mert rendkívül más az anyanyelvünk logikája, mint mondjuk a latin vagy a germán nyelveké. Mivel itthon nem találkozunk annyira az angol nyelvvel iskolán kívül, így egyszerűen nem jutunk akkora inputhoz, ami elegendő lenne a nyelv elsajátításához (szemben pl. a svédekkel vagy a norvégokkal, ahol az amerikai sorozatok sincsenek szinkronizálva). Ilyenkor kell megteremteni azt a nyelvi buborékot, amiről beszéltem. Az internet korában pedig ez már nagyon egyszerű. Youtube, Facebook, Instagram, Twitter. Tele van minden az amerikai kultúrával. Ugyanúgy tudunk találni más nyelvű anyagokat is.

A svéd és a japán nyelvvel is ismerkedik online tanfolyamokon. Sokan úgy gondolják, egy ilyen különleges nyelv tanulása csak kevesek kiváltsága.

A nyelvek és a kultúrák érdekelnek, így igazán könnyű dolgom van. Szenvedélyből tanulom, nem muszájból. Így talán más kicsit a képlet. Csak figyelni kell, leírni, utánozni és ismételni. Erre szerintem mindenki képes, csak a kishitűség az, ami az utunkba áll. Én is sokszor éreztem, hogy "Úristen, mekkora út van még előttem, biztos nem tudom megcsinálni", ilyenkor arra gondolok, hogy viszont milyen jó lesz, mikor elérem a célom. Vagy csak azzal rémisztgetem magam, hogy "Gondolj bele abba, ha nem éred el, amit szeretnél: ködös, sötét jövő, megbánás, és a gyengeséggel való szembenézés, hogy nem voltál rá képes." És már ott is vagyok, hogy gőzerővel tanulom.

Melyik nyelv elsajátítását érezte a legnehezebbnek?

A legnehezebb a japán nyelv, ugyanis semelyik eddig tanult nyelvhez nem tudom hasonlítani. Se a nyelvtani struktúrát, se a szavakat, se a kiejtést. Az írásmódról nem is beszélve, így tehát a japán egy jóval nagyobb projekt, mint a norvég. Ott legalább latin betűket használnak. Viszont szerelmes vagyok a nyelvbe. Ahogy időm engedi, tanulom, gyakorlom és ismétlem.

Mik a további tervei?

Tervem még, hogy részt vegyek egy csak és kizárólag online működő nyelviskola létrehozásában, ahol a diákok kisfilmeken keresztül ismerkednek meg a nyelvvel (életcélom, hogy filmeket rendezhessek), hiszen alapelvem, hogy az ember bármit meg tud tanulni az interneten. A norvégot én is az internetről tanultam, angol nyelven különböző nyelvtanító portálokról, Youtube-ról. Ezeket próbálom egyesíteni a norvég nyelvi kurzusban is.