„Az ember könnyen úgy érezheti magát, mint egy gyerek a cukorkaboltban” – írja a Stanford, a Princeton és a pennsylvaniai egyetem közös online oktatási platformjáról, a Courseráról a Quora nevű kérdés-válasz oldalon az egyik felhasználó, hozzátéve: kilenc kurzust már elvégzett, és legalább ugyanennyit hagyott félbe, „néha elkezdek egy tanfolyamot, de nem fejezem be, mert nincs időm, máskor két hasonló kurzusra jelentkezem, és csak az egyik mellett tartok ki, vagy meglátok valami új témát, ami jobban érdekel, és inkább arra fordítok több időt”.

„Hogyan lehet kiiratkozni a Coursera kurzusairól?”, „Hagytatok-e már félbe online tanfolyamot?” – nem véletlen, hogy a kérdés-válasz oldalakon több tucat ilyen kérdést lehet találni, és hogy a félbehagyott online képzések témája újra és újra előkerül az e-learninggel foglalkozó hírportálokon. Néhány évvel ezelőtt ugyanis valósággal sokkolták a szakembereket a korábban soha nem látott népszerűségnek örvendő Coursera lemorzsolódási statisztikái: a kurzusokra beiratkozók mindössze tíz százaléka végzi el a képzést, és szerez tanúsítványt. De vajon miért hagyják félbe a tanulást a beiratkozók?

Az ingyenesség átka

Több százezer ingyenes, bármikor elkezdhető online tanfolyam közül választhatnak azok, akik a laptop, a tablet vagy a telefon előtt ülve bővítenék ismereteiket, fejlesztenék készségeiket. Az ingyenesség jó dolog, hiszen ki mondana nemet arra, hogy a világ legjobb – és egyben legdrágább, milliós tandíjakat beszedő – egyetemeinek legendás professzorainak előadásait hallgathatja, nézheti végig? Faramuci módon azonban az ingyenesség könnyen megölheti a motivációt.

Fülöp Máté

„Mégis hogyan lehet motiválni az ingyenes kurzusok hallgatóit?” – teszi fel a kérdést az online oktatással foglalkozó E-learning Industry oldal, amelynek ez az egyik központi témája, ugyanis nem a Coursera az egyetlen olyan platform, amelynek működtetői komoly lemorzsolódással küzdenek. A térítésmentes online tanfolyamokat kínáló egyetemek, cégek és alapítványok gyakran tapasztalják, hogy az a tanuló, aki nem fizet, hajlamosabb kihagyni egy-egy órát, elfelejteni a házi feladatot, félretenni a kötelező olvasmányokat, míg a fizetős képzéseken fontos motivációs erő a már befizetett tandíj, hiszen így a hallgatók a saját pénzüket, idejüket, energiájukat teszik kockára. Párezer, tízezer vagy százezer forint elég nyomós érv ahhoz, hogy napról napra rávegyék magukat a tanulásra, a videók végignézésére, a feladatok megoldására.

Mi történik, ha valaki rosszul választ?

A másik gyakori hiba. Egy online kurzust legalább olyan körültekintéssel kell kiválasztani, mint egy OKJ-s képzést, egyetemi vagy főiskolai szakot, továbbképzést – a kurzus neve aligha ad elegendő információt ahhoz, hogy valaki eldönthesse, vajon valóban neki való-e a tanfolyam. Érdemes megnézni a különböző előadások témáit, elolvasni a kurzus leírását, különös tekintettel a szükséges előképzettségre, ismeretekre vonatkozó részre. Aki gyakran használja a Photoshopot, hiába kezd el egy kezdő Photoshop-kurzust, hamar unatkozni fog, és előbb-utóbb félbehagyja a tanulást. Ugyanez a helyzet, ha valaki „érzésből”, nem pedig egy szintfelmérő teszt eredménye alapján választ online nyelvvizsga-felkészítőt: ha elkezd egy felsőfokú előkészítőt, de a tudása valójában a középfoknál is gyengébb, sok kudarcélményben lesz része, ez pedig hamar elveszi a kedvet a tanulástól.

Az online tanuláshoz egyébként is komoly önfegyelem kell – pláne akkor, ha valaki korábban csak hagyományos oktatásban vett részt. A tantermi órákon – legyen az akár gimnáziumban, egyetemen, főiskolán vagy valamilyen oktatási centrumban – rendszeres a számonkérés, folyamatosan érkezik a tanártól visszacsatolás, megerősítés, és ha szükséges, újabb és újabb magyarázatok. Éppen ezért érdemes olyan online kurzust választani, amely lehetőséget ad a konzultációra – az Eduline online tanfolyamain például bármikor lehet kérdezni az előadótól, aki írásban választ ad, de akár a többi tanulóval is lehet fórumozni a tananyagról, a kérdésekről.

Tippek a motiváció megőrzéséhez

Az E-learning Industry szerint meg lehet őrizni a motivációt, például ha a tanuló csatlakozik a tanfolyam témájához kapcsolódó szakmai közösséghez, a munkájához és a családi életéhez igazítja az online tanulást – nem dönti el, hogy két hét alatt elvégez egy százórás kurzust, helyette fél évre húzza szét a előadások meghallgatását –, és időnként szünetet tart. Néhány egészen egyszerű ötlet is segíthet az online tanulóknak: a szakemberek szerint érdemes például blokkolni az egyéb oldalakat, például a Facebook vagy az Instagram elérését, így garantáltan semmi nem vonja el a figyelmet a tananyagról.