KPMG: adórendszerünk nem erősíti versenyképességünket
A KPMG könyvvizsgáló és tanácsadó cég tapasztalatai szerint biztató Magyarország uniós tagságának első féléve. A jövő évi adóváltozások László Csaba adópartner és volt pénzügyminiszter szerint egymás hatásait mérséklő változásokat hoznak.
Robert Stöllinger, a magyarországi KPMG ügyvezető partnere szerint az uniós csatlakozás után a külföldi beruházók nagyobb bizalommal tekintenek Magyarországra, a magyarországi beruházási lehetőségekre. A tanácsadó cég a hvg.hu-hoz eljuttatott közleménye szerint jellemző az, hogy a privatizációs ügyletek és a zöldmezős beruházások után egyre jelentősebb méreteket ölt a magyarországi versenyképes cégek felvásárlása is.
„Egy évvel ezelőtt azt jósoltuk, hogy az uniós csatlakozással újabb külföldi befektetési hullám indulhat el. Pénzügyi tanácsadással foglalkozó csoportunk megbízásait értékelve most elmondhatjuk, hogy valóban nőtt az érdeklődés. A részleg egyik legjelentősebb munkája a közelmúltban az E.ON Ruhrgas AG pénzügyi tanácsadói megbízása volt a Mol gázüzletág tárolási és kereskedelmi része többségének megvétele ügyében” – hangsúlyozta Robert Stöllinger. Arról is beszélt, hogy a KPMG-nél jelentkező, befektetni kívánó új ügyfelek jelentős hányada az elmúlt évben Ausztriából érkezett.
A KPMG tapasztalatai szerint a hazai társaságok összességében nagyobb zökkenők nélkül, sikeresen álltak át az uniós adószabályok alkalmazására. A legtöbb gondot az áfa- és vámügyletek jelentették, főként a külkereskedelemmel foglalkozó cégek számára.
Az ügyfelek visszajelzése alapján az uniós adminisztrációban még nem tökéletes az adatok rögzítése és egyeztetése, részben ennek is tulajdonítható, hogy az APEH kiterjedt és szigorú vizsgálatot kezdett a külkereskedelemben érintett cégeknél - tette hozzá a KPMG közleménye.
Az uniós adóversennyel kapcsolatban Stöllinger azt mondta, nem valószínű egy egységes társaságiadó-kulcs bevezetése, az inkább elképzelhető, hogy a tagállamok az adóalap egységesítésére törekednek majd. A régió országait tekintve a KPMG szerint elmondható, hogy már nem Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó kulcsa, és emellett a helyi iparűzési adó, a magas áfakulcs és a jelentős tb- és járulékterhek sem javítják az ország versenyképességét.
Az új adótörvény-változásokról
Az adóváltozásokat értékelve László Csaba adópartner, volt pénzügyminiszter azt emelte ki, hogy az új jogszabályok összességében egymás hatásait mérséklő változásokat hoznak mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások számára. A magánszemélyek esetében a kétkulcsos szja-tábla bevezetése a legjelentősebb változás, kedvező hatását ugyanakkor mérsékli több kedvezmény megvonása.
László szerint a társaságok számára továbbra is a helyi iparűzési adó az egyik legnagyobb teher – bár ennek mértéke csak 2%, de az adó alapja a korrigált nettó árbevétel, így az adó, szektortól függően, átlagosan a vállalati nyereség 20 %-át viszi el, és csak kis előrelépés, hogy jövőre a társasági adó alapjából a fizetett helyi adó 25%-a helyett immár annak 50 %-a vonható le. A hosszú távú, megnyugtató rendezéshez szerinte átfogó helyiadó-reformra lenne szükség.
Az új „bankadóval” kapcsolatban a volt pénzügyminiszter azt mondta, a nemzetközi méretű pénzintézeti csoportok megtehetik, hogy az Európai Unión belül átcsoportosítsák egyes üzleti tevékenységeiket - példaként említette, hogy számos multinacionális cég Magyarországra összpontosította kutatás-fejlesztési központját, illetve teljes könyvelését, ügyfélszolgálatát és call-centerét, ami az uniós szabályok közepette ez nem jelent nehézséget a bankoknak sem.
Arra is mód van, hogy egy-egy meghatározott tevékenységet – a „pénzintézeti adó” alá nem eső – önálló szervezetbe vigyenek át, kiszervezzenek. Arra viszont kevés esélyt látott László Csaba, hogy pénzintézeti konglomerátumok meglévő csoporttagjaik között ide-oda rakosgassák a nyereséget. „Az APEH is ma már egyre szigorúbban ellenőrzi, hogy a kapcsolt vállalkozások között az üzletek valós piaci áron köttetnek-e” – tette hozzá László.
A további fontos változásokat értékelve Nink Gabriella adópartner arról beszélt, hogy bár az áfakulcsok nem változtak, mértékük továbbra is magas, az áfa általános kulcsa Magyarországon a legmagasabb a régióban, ami rontja versenyhelyzetünket. Szerinte ugyanakkor jó hír, hogy az uniós szabályokhoz igazodva az új adótörvény számos helyen pontosítja az áfa- és a vámszabályokat.
Jó tudni, hogy – szintén az uniós jogharmonizáció következtében – fontos változások lépnek életbe a számlázási szabályokban, a vevői készletek és az előleg kezelésében, valamint az ügynöki szolgáltatások adózásában.
Főként a nagyobb társaságok és beruházók számára rossz hír, hogy jövő júliustól megszűnik az úgynevezett gyakorított áfabevallási lehetőség, amely most lehetővé teszi, hogy akár kéthetente bevallást tegyenek, és ezáltal korábban jussanak hozzá a visszaigényelt adóhoz. A finanszírozási teher miatt számos cégnek felül kell vizsgálnia üzleti és cash-flow tervét. (hvg.hu)
„Egy évvel ezelőtt azt jósoltuk, hogy az uniós csatlakozással újabb külföldi befektetési hullám indulhat el. Pénzügyi tanácsadással foglalkozó csoportunk megbízásait értékelve most elmondhatjuk, hogy valóban nőtt az érdeklődés. A részleg egyik legjelentősebb munkája a közelmúltban az E.ON Ruhrgas AG pénzügyi tanácsadói megbízása volt a Mol gázüzletág tárolási és kereskedelmi része többségének megvétele ügyében” – hangsúlyozta Robert Stöllinger. Arról is beszélt, hogy a KPMG-nél jelentkező, befektetni kívánó új ügyfelek jelentős hányada az elmúlt évben Ausztriából érkezett.
A KPMG tapasztalatai szerint a hazai társaságok összességében nagyobb zökkenők nélkül, sikeresen álltak át az uniós adószabályok alkalmazására. A legtöbb gondot az áfa- és vámügyletek jelentették, főként a külkereskedelemmel foglalkozó cégek számára.
Az ügyfelek visszajelzése alapján az uniós adminisztrációban még nem tökéletes az adatok rögzítése és egyeztetése, részben ennek is tulajdonítható, hogy az APEH kiterjedt és szigorú vizsgálatot kezdett a külkereskedelemben érintett cégeknél - tette hozzá a KPMG közleménye.
Az uniós adóversennyel kapcsolatban Stöllinger azt mondta, nem valószínű egy egységes társaságiadó-kulcs bevezetése, az inkább elképzelhető, hogy a tagállamok az adóalap egységesítésére törekednek majd. A régió országait tekintve a KPMG szerint elmondható, hogy már nem Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó kulcsa, és emellett a helyi iparűzési adó, a magas áfakulcs és a jelentős tb- és járulékterhek sem javítják az ország versenyképességét.
Az új adótörvény-változásokról
Az adóváltozásokat értékelve László Csaba adópartner, volt pénzügyminiszter azt emelte ki, hogy az új jogszabályok összességében egymás hatásait mérséklő változásokat hoznak mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások számára. A magánszemélyek esetében a kétkulcsos szja-tábla bevezetése a legjelentősebb változás, kedvező hatását ugyanakkor mérsékli több kedvezmény megvonása.
László szerint a társaságok számára továbbra is a helyi iparűzési adó az egyik legnagyobb teher – bár ennek mértéke csak 2%, de az adó alapja a korrigált nettó árbevétel, így az adó, szektortól függően, átlagosan a vállalati nyereség 20 %-át viszi el, és csak kis előrelépés, hogy jövőre a társasági adó alapjából a fizetett helyi adó 25%-a helyett immár annak 50 %-a vonható le. A hosszú távú, megnyugtató rendezéshez szerinte átfogó helyiadó-reformra lenne szükség.
Az új „bankadóval” kapcsolatban a volt pénzügyminiszter azt mondta, a nemzetközi méretű pénzintézeti csoportok megtehetik, hogy az Európai Unión belül átcsoportosítsák egyes üzleti tevékenységeiket - példaként említette, hogy számos multinacionális cég Magyarországra összpontosította kutatás-fejlesztési központját, illetve teljes könyvelését, ügyfélszolgálatát és call-centerét, ami az uniós szabályok közepette ez nem jelent nehézséget a bankoknak sem.
Arra is mód van, hogy egy-egy meghatározott tevékenységet – a „pénzintézeti adó” alá nem eső – önálló szervezetbe vigyenek át, kiszervezzenek. Arra viszont kevés esélyt látott László Csaba, hogy pénzintézeti konglomerátumok meglévő csoporttagjaik között ide-oda rakosgassák a nyereséget. „Az APEH is ma már egyre szigorúbban ellenőrzi, hogy a kapcsolt vállalkozások között az üzletek valós piaci áron köttetnek-e” – tette hozzá László.
A további fontos változásokat értékelve Nink Gabriella adópartner arról beszélt, hogy bár az áfakulcsok nem változtak, mértékük továbbra is magas, az áfa általános kulcsa Magyarországon a legmagasabb a régióban, ami rontja versenyhelyzetünket. Szerinte ugyanakkor jó hír, hogy az uniós szabályokhoz igazodva az új adótörvény számos helyen pontosítja az áfa- és a vámszabályokat.
Jó tudni, hogy – szintén az uniós jogharmonizáció következtében – fontos változások lépnek életbe a számlázási szabályokban, a vevői készletek és az előleg kezelésében, valamint az ügynöki szolgáltatások adózásában.
Főként a nagyobb társaságok és beruházók számára rossz hír, hogy jövő júliustól megszűnik az úgynevezett gyakorított áfabevallási lehetőség, amely most lehetővé teszi, hogy akár kéthetente bevallást tegyenek, és ezáltal korábban jussanak hozzá a visszaigényelt adóhoz. A finanszírozási teher miatt számos cégnek felül kell vizsgálnia üzleti és cash-flow tervét. (hvg.hu)
