A határon túliakon csattanhat Orbánék ostora

Az utóbbi pár hétben szinte szórja a kormány azokat az ötleteket, amelyek – ha majd átültetik őket a törvényekbe – a magyar történelem legsötétebb időszakait idéző jogfosztást jelenthetnek. Túl nagy árnak tűnik mindez ahhoz képest, hogy a kabinet – láthatóan mindent egy lapra feltéve – csupán vissza akarja szerezni a politikai kezdeményezést Magyar Pétertől, illetve be akarja gyűjteni a tőle jobbra állók – a Mi Hazánk szimpatizánsai – szavazatait is. Ehhez olyan jogkorlátozó lépéseket választott, amelyek a demokrácia alapjait kezdik ki.  

A gyülekezési jog tervezett szűkítése mellett a civil egyesületek fenyegetése az egyesülési szabadságot, a független szerkesztőségek megregulázásának szándéka a sajtószabadságot fenyegeti. A kettős állampolgársággal rendelkezők magyar állampolgárságának esetleges felfüggesztése – és így a kiutasításuk lehetősége – pedig már a személyi szabadság megsértését jelentheti. 

Egyelőre nehezen érthető, hogyan próbálja majd a kormány a magyar állampolgársággal is rendelkező személyeket kiebrudalni az országból. Kocsis Máté fideszes parlamenti frakcióvezető korábban ismertetett ugyan egy szövegvariánst, amely az Alaptörvényt úgy módosította volna, hogy „más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár Magyarország területéről törvényben meghatározott feltételek esetén kiutasítható, ha tevékenysége Magyarország szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát veszélyezteti”, ám a kedd éjszaka benyújtott változat már „csak” a magyar állampolgárság felfüggesztését említi.

A lényeg azonban ugyanaz. Ezt erősítette meg a kormány „üzenőfüzete”, a Magyar Nemzet is szerda reggel. Eszerint az, hogy a Kocsis által korábban már jelzett esetekben felfüggeszthetővé válik a magyar állampolgárság, a gyakorlatban nemcsak az érintett szavazati jogának megvonását jelenti, hanem az illető személy kiutasának lehetőségét is Magyarország egész területéről.  

Attól persze még, hogy ezt a kitételt alkotmányba vésik, még korántsem biztos, hogy jogszerű. Legfeljebb annyit lehet vele elérni, hogy ha az új bekezdéssel kiegészül az Alaptörvény, akkor elvész annak lehetősége, hogy az Alkotmánybíróság egyáltalán vizsgálat tárgyává tehesse az alapjogok esetleges sérelmét.