Harcolnak a magyar egyetemek az MI ellen, de a diákok állnak nyerésre
Az MI térhódítása egyelőre a leleményes hallgatóknak kedvez, a magyar egyetemek közben különböző szabályozásokon gondolkodnak. Míg a szegedi bölcsészeknél teljes a tilalom, a Corvinuson mesterséges intelligenciáért felelős dékánt neveznek ki, máshol pedig kurzuson oktatják a technológia használatát. A szakértő szerint a piac nem olyan szakembereket keres, akik egy hétig dolgoznak valamin, amit a gép negyedóra alatt megold.
Elképesztő ütemben olvad be a mindennapi életünkbe a mesterséges intelligencia (MI). A ChatGPT kevesebb mint egy perc alatt generál átfogó, másfél oldalas írást ennek felhasználásáról a felsőoktatásban, ami, bár így még nem jelenhetne meg, de jó alap lehetne egy cikkhez. Az összefüggő szöveg létrehozásához mindössze pontosan kell feladni a feladatot, majd némi lektorálásra van szükség. Ez a példa talán jól bemutatja, mekkora hatalmat adhat a hallgatók kezébe a két éve széles körben elterjedt technológia.
A mesterséges intelligencia mint plágiumgyár
A plágiummal azonos elbírálás alá esik a mesterséges intelligencia bármely formájával – részben vagy egészben – készült munka
– áll a szegedi bölcsészkar tavaly februárban bevezetett szabályzatában, amit a Kari Tanács fogadott el. Amikor arról kérdeztük a kar vezetőjét, tudják-e ellenőrizni a gyakorlatban, hogy maguktól írták-e a hallgatók a leadott esszét, elárulta, hogy vannak már erre programok, de elsősorban szeretnék felhívni a diákok figyelmét, hogy ez ugyanolyan súlyú vétek, mintha plágiumot követnének el. Pontosan ezért a retorzió is hasonló: ha megállapítható, hogy teljes egészében MI-vel készült a dolgozat, akkor az írásmű elégtelen értékelést kap. Az eredmény ráadásul csak úgy javítható ki, ha a következő félévben a vétkes újra felveszi a kurzust. Azt azonban elismeri a dékán, hogy előnyei is vannak az MI-használatnak: „például a ChatGPT nagyon hasznos tud lenni a forráskutatásban, rengeteg segítséget adhat az időigényesebb feladatoknál, de azt nem szeretnénk normalizálni, hogy valaki a saját intelligenciája helyett a mesterségeset használja” – részletezte álláspontját Gyenge Zoltán.
Az ELTE bölcsészkarán is hasonlóan gondolkodnak. Bartus Dávid dékán október eleji állásfoglalása szerint is elfogadhatatlan, ha a hallgató a mesterséges intelligenciával hoz létre tartalmat, még súlyosabb, ha ezt el is titkolja. Azt az ELTE is elismeri ugyanakkor, hogy ötletgeneráláshoz segítség lehet az MI, ezért ilyen típusú feladatokhoz alkalmazhatják a diákok a technológiát. Fontos viszont, hogy átláthatóan dokumentálniuk kell, hogyan használták.
Lesújtó eredményt hozott a Corvinus MI-kísérlete
Detektálás. Talán az egyetemeken ez lehetne az év szava, ugyanis gyakorlatilag ez az egyetlen módszer arra, hogy megszűrjék a beadott dolgozatokat. Ennek elősegítésére már több alkalmazást is létrehoztak, de egyelőre még úgy tűnik, hogy a diákok állnak nyerésre, mert a magyar nyelvvel, egyediségéből adódóan, a jelenlegi detektálórendszerek nem birkóznak meg túl hatékonyan. A fentebb említett cikket is beraktuk az egyik legelterjedtebb alkalmazásba, ami arra jutott, hogy ember alkotása, mindössze nyolc százalék esélyt adott az MI-nek.