Thurzó Gábor Trafóban színpadra vitt regénye a homoszexualitást tárgyaló első magyar szépirodalmi mű

„Mindig arról írt, amit látott, átélt. Sosem tudott helyzeteket, alakokat »kitalálni«, s ha a nemzedékét érték is olyan vádak, hogy elkanyarodott a valóságtól, ő mindig hű maradt a megélt, átélt realitáshoz. (…) Tulajdonképpen egész léte, életformája egyetlen, megoldás nélküli dráma volt. De ha a megoldást nem találta is, katharzisai mindig voltak.” A föntieket Rónay László irodalomtörténész, író adta közre keresztapjáról, a hatvanhat évesen, torokrákban meghalt Thurzó Gáborról a Vigilia folyóirat 1979. áprilisi számában közölt nekrológjában.

Nyolcvan éve, 1944-ben jelentette meg a Révai Kiadó a Nyugat utolsó, harmadik generációjához tartozó irodalmár 1943-ban írt, Nappalok és éjszakák című könyvét, melyet a homoszexualitás témájával foglalkozó első magyar szépirodalmi műnek is tartanak. A hazai LMBTQ+ irodalom történetében megelőzi Guthi (vagy: Gúthi) Soma ügyvéd, író 1908-as krimije, a Homosexuális szerelem – Tuzár detektív naplója, és Kaffka Margit leszbikus tartalmú regénye, az 1917-es Hangyaboly. Thurzó az 1945 előtti munkáiból ezt a könyvét vélte megmentésre érdemes, „első igazán saját” regényének. Mivel eredeti címe megegyezik Konsztantyin Szimonov ugyanakkor kiadott művével, a Magvető Könyvkiadó A hal és a háló címen publikálta a kötetet 1970-ben.

Ez metaforikus utalás lehet Thurzó felfedezettje és mentoráltja, Pilinszky János Hal a hálóban című korai versére, amely először a Vigiliában jelent meg 1942-ben. A mára szinte elfeledett széppróza- és színműíró, műfordító, forgatókönyvíró-dramaturg regényét Zsótér Sándor adaptálta színpadra, társszerzőként is. A hal és a háló premierjét szeptemberben tartották a Trafóban.

A darab előzetese:

A Rutterschmidt Károly néven 1912-ben, Budapesten született irodalmárra ráragasztották a „belvárosi”, a „polgári”, és a „(neo)katolikus” címkét is. A német származású, régi belvárosi polgárcsalád sarja édesanyjával és három fivérével, majd a kutyáival, Csibivel és Dzsókerrel élt a Váci utca 55. szám alatt. A családját korán elhagyó apa pékmester volt, az 1987-ben emléktáblával felavatott házban működött a patinás Rutterschmidt pékség, sütöde.

A piarista gimnáziumban érettségizett Thurzó a Pázmány Péter Egyetem magyar–német szakos hallgatója volt, de 1933-ban Németországba utazott. Nem fejezte be tanulmányait. 1936-ban mutatkozott be kisregényével, a Segítő Fortunátusszal, majd 1938-ban az Előjáték című regényével. A második világháború befejezéséig nyolc kötetét adták ki. Iványi Sándor a Vigiliában megjelent, 1949-es jegyzetében a viszonzatlan szeretetet és az őrületté vadult makacs vonzalmat és ragaszkodást nevezte az 1940-es évekbeli Thurzó-regények alapmotívumának. Az irodalmi világképe középpontjába az anyadominanciát és az apahiányt állító Thurzónak tizenkét regényét adták ki, számára a legkedvesebb az 1956-os Hamis pénz volt.