Nem könnyű kiigazodni a kötelező szűrővizsgálatok útvesztőiben, de ha időben lépünk, az életet menthet
Bár vannak ajánlások nőket érintő szűrővizsgálatokhoz, mindenkinek a saját döntésére van bízva, hogy hány éves korától, milyen gyakran és milyen szűréseken vesz részt. Ráadásul előfordul, hogy az orvosszakmai javaslatok különböznek.
Nagy felzúdulást keltett, amikor egy júniusban elfogadott jogszabály lehetőséget teremtett arra, hogy az egészségügyért felelős miniszter korhatár nélkül előírjon kötelező szűrővizsgálatokat. Bár a törvény nem nevesíti, sajtóértesülések szerint három szűrés kötelezővé tétele merült fel, ebből kettő a nőket érintené. Az egyik a méhnyakrákszűrés, amely 25–65 év között háromévenként lenne kötelező. A másik az emlő lágyrészének röntgenvizsgálatán alapuló mellrákszűrés, a mammográfia, amely a 45–65 év közötti korosztályban kétévenként válhatna ajánlottból kötelezővé. A harmadik vizsgálat, az 50–70 év közöttiek kétévenkénti vastag- és végbélszűrése mindkét nemre vonatkozna. Később Takács Péter egészségügyi államtitkár úgy nyilatkozott, hogy olyan szűrővizsgálatoknál, amelyek invazív beavatkozással járnak, mint például a vastagbélszűrés is, vagy amelyek sugárterhelést jelentenek a szervezet számára, mint a mammográfia, a kötelezővé tétel nem merülhet fel.
Keresse cikkeinket a hvg.hu és a hvg360 kínálatában. November közepén print melléklettel jelentkezünk, készülünk a HVG Health Excellence 2024 rendezvényre és a betegközpontúságot díjazó HVG&Betegbarát pályázatra.
Kövesd a #egészség 2024 címkét!
2020-as cikkünk az egészségügyi szűrővizsgálatokról:
Az elképzelés a saját test feletti önrendelkezéstől kezdve az egészségügyi kapacitások elégtelenségéig számos kérdést felvet, de az is tény, hogy a magyar lakosság nem jár eleget szűrővizsgálatokra. Az Eurostat tavalyi elemzése szerint Magyarország az utolsók között kullog egyebek mellett a legveszélyeztetettebb korcsoport, az 50–69 éves nők mammográfiás szűréseiben. A koronavírus-járvány mindenhol visszavetette a szűréseket, de az EU 2021-ben készült és 2023-ban publikált kutatása szerint a skandináv országokban még így is imponálóan sok nő jár mellrákszűrésre. A felmérést megelőző két éven belül a dán nők 83 százaléka, a finnek 82 százaléka volt mammográfián, de a szlovén nők 77 százaléka is részt vett a szűrésen. Magyarországon az érintett korosztály alig harmada volt emlőszűrésen a kérdéses időszakban. Ennél rosszabb arányokat csak Bulgáriában, Cipruson és Szlovákiában találtak.
Magyarországon jelenleg a 45–65 éves nők kétévente kapnak nem kötelező meghívót mammográfiás emlőszűrésre, a 25–65 év közöttiek pedig háromévente méhnyakrákszűrésre. A többi, nőket érintő vizsgálatra nem érkezik meghívó, mindenkinek a saját belátására van bízva, hogy hány éves korától, milyen gyakran és milyen szűréseken vesz részt. Eligazodni nem könnyű, mert előfordul, hogy az orvosszakmai javaslatok is különböznek, vagy idővel változnak.
„Csak ajánlások vannak, nem kőbe vésett szabályok”