Az Oasis-jegybotránytól a magyar magánegészségügyig - hová szivárog még be a dinamikus árazás?

16 perc

2024.09.16. 09:18

2024.09.16. 11:25

Bár a repülőjegy-vásárlásnál és a szállásfoglalásnál már megszoktuk a rendszert, nagyjából minden egyéb területen felháborodással fogadjuk, ha a kereslet változására reagálva automatikusan megemelkednek az árak. Magyarországon még kevesen alkalmazzák ezt az árszabást, és akkor is zömmel koncert- és színházjegyekre, de él a lehetőséggel már egy magánklinika is.

Komoly botrány tört ki pár hete Nagy-Britanniában a visszatérő Oasis jövő nyárra meghirdetett koncertjei miatt, miután a kereslethez igazított dinamikus árazásnak köszönhetően az eredetileg 135 fontért meghirdetett jegyek már 355 fontba kerültek, mire a rajongók kiállták a virtuális sort az online jegypénztárnál. A vásárlók problémája nem csak a drágulás mértéke volt, hanem az is, hogy sokan úgy érezték, a fejleményről a várakozás közben nem kaptak érdemi értesítést, így az árak felszökése hidegzuhanyként érte őket, mire végre a vásárlás gombra kattinthattak volna.

A helyzetet fokozta, hogy aki befektetésként csapott le a belépőkre, az se árazott szívbajosan, amikor továbbadta őket: a másodlagos piacon a jegyekért akár 6 ezer fontot – nagyjából 2,8 millió forintot – is elkértek. A fiaskó miatt brit fogyasztóvédelmi eljárás indult, és az Európai Bizottság is kifogásolta a Ticketmaster gyakorlatát – egy EP-képviselő azt mondta, törvényt kell hozni az európai fogyasztók védelmében, hogy ne kelljen “ilyen típusú inflációt elszenvedniük.”

A nemzetközi helyzet aztán még tovább fokozódott, amikor a dinamikus árazás az Oasis-jegybotrány kitörése után nem sokkal a spanyol foci első osztályába is beszökött. Miután tökéletes időzítéssel híre ment, hogy a Valencia és a Celta Vigo bevezette a rendszert a meccsjegyekre, az angol szurkolói szövetség figyelmeztette is a klubokat, hogy az amúgy is drága Premier League-ben nagyon nem kéne a külföldi példából ihletet meríteni.

Szóval megint mumus a dinamikus árazás – a gyakorlat, amikor a jegyek árai nem állandóak, hanem egy algoritmusnak köszönhetően, a kereslet függvényében változnak. Ha a vártnál jobban fogynak a jegyek, emelkednek az árak, ha kevésbé jól fogynak, az árak csökkennek, és mindezt napok, órák, de akár percek alatt is megteszik. A rendszer a már megszokott és fő csapásiránynak tekintett repülőjegy/szálláshely/rendezvényjegy-értékesítés terepéről lassan újabb és újabb területekre szivárog be – Magyarországon például már a magánegészségügyben is van példa az alkalmazására. A módszerről és a benne rejlő lehetőségekről hazai szakmabeliekkel beszélgettünk. Az Oasis-fiaskó nyomán elsőként azt térképeztük fel, hogyan működik a dinamikus árazás a koncertiparban.

Ki okézza le a dinamikus árazást?