Horn Gábor: A mobiltelefonok ügyében a diákokkal kompromisszumot kell kötni, nem konfliktust teremteni

Az egészségügy és a magyar gazdaság súlyosbodó krízisét, illiberális döntések sorozatát, idejét múlt, diákellenes oktatást, eltűnő fiatalságot, a demokratikus működés üldöztetését látjuk hazánk regresszív politikájában. Mindennapi életünket rombolja kortárs magyar társadalom és gazdaság a kormány által folyamatosan mélyített és szélesített válsága. A kutatásokból is láthatjuk , hogy nincs már olyan térsége az országnak, ahol ne érzékelnék: mind rosszabbul mennek közt dolgaink.

Erre reflektál a hatalom, ne az érdemi krízisről beszéljünk, tér és erő, döntési mobilitás nélkül vegetálnak az öreg “fiatal demokraták”, így hát terelnek.

Tisztázzuk tehát:

az oktatási autonómiát ért újabb döfés nem több, mint tudatos elterelő hadművelet: a panem et circenses politikája érvényesül itt is, a telefonok betiltásával. 

Eltörpülő téma a sorozatos kihívásokhoz és hibákhoz képest, amelyekre ma választ kéne adni, amikor a gazdaság romokban, immár a Fidesz által preferált középosztály is nehezülő helyzetben. Akárcsak az oktatás. Hiszen a közoktatásnak kétségkívül számtalan komoly, igenis sürgős problémáit kéne mielőbb orvosolni. 

Miközben a mobiltelefont pestis méretű veszélyként tálalták, egyre kevesebben vannak (és rosszabb képzést kapnak) a tanárok, menekülnek a friss érettségizők, romlik minden a színvonaltól az infrastruktúráig. Vegyük példának a tanév első hetét: nevetséges, értelmetlen módon kirúgtak egy népszerű igazgatót, neves budapesti iskolákban túl meleg volt a tanításhoz. De amíg mindez központi kérdéssé tud válni, amíg ezért tüntetnek a csalódott fiatalok, kényelmesen kikerülnek a látótérből a fájó sebek.