Szemtanúként ábrázolták a holokausztot – itthon alig ismert magyar művészek megrendítő alkotásait láthatjuk

Tenyérrajzokra, a tenyerébe rejtett papírdarabokra vázolta fel a munkatáborban látott szörnyűségeket Holló Imre. Az 1944-ben Auschwitzba, majd a dörnhaui munkatáborba deportált, eredeti szakmáját tekintve fogorvos Holló egyedülálló rajzsorozatot készített a tábor mindennapjairól. A skicceket az ottani korábbi szőnyeggyárnál talált színminták hátulján dolgozta ki részletes rajzokká. Ő egyike azoknak a művészeknek, akiknek munkái a Magyar Nemzeti Galéria Így történt – A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításán láthatók. A tárlat eredetileg júliusban bezárt volna, de a nagy érdeklődésre való tekintettel október 13-áig meghosszabbították a nyitva tartását.

A figyelem teljesen megérdemelt, a megrázó erejű kiállítás közel harminc olyan alkotó műveit és személyes sorsát mutatja be, akiknek jelentős része ismeretlen a magyar közönség előtt. A munkáik egyszerre képzőművészeti alkotások, kordokumentumok és a holokausztot elszenvedő alkotók traumafeldolgozásának fontos részei. A művek többségükben a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárból származnak, kisebb részben német és izraeli gyűjteményekből.

Kiss-Kuntler Árpád

A kiállításon szereplő művészek többségének ismeretlenségéről Farkas Zsófia művészettörténész, a kiállítás kurátora is ír a katalógusban. Szerinte ennek részben az a magyarázata, hogy a háború kettétörte az addig többnyire grafikusként, karikaturistaként dolgozó alkotók életét. Utána sokan emigráltak, de hiába futottak be külföldön – Dél-Amerikában vagy Izraelben – művészi karriert, életművük itthon viszonylag ismeretlen maradt.

Pedig közülük többen sikeres alkotók lettek. Irsai István, aki a bergen-belseni táborban kiosztott ételt tartalmazó kartondobozok hátulján örökítette meg az ottani életet, később Izraelben grafikus, belsőépítész és az első modern héber betűtípus, a Haim megalkotója lett. A szintén Bergen-Belsenbe hurcolt Abádi Ervinnek képzőművészeti munkái mellett elbeszélései, regényei jelentek meg magyarul és héberül. Eppinger Weisz Margit Argentínában lett festő, 2019-ben nagyszabású életmű-kiállítást rendeztek az emlékére Buenos Airesben.