Sport, üzlet, ideológia: érmekért mennek a magyar nomádok a Nagy Sztyeppére

Látványos forgataggal találkozhatott, aki a hétvégén kilátogatott a Bugacon immár hagyományos Kurultájra, más néven Magyar Törzsi Gyűlésre. Idén is volt itt minden, amire a nomád hagyományok szerelmesei vágynak: lovas íjászat, solymászat, pusztai vágta, haditorna, keleti bazár, szertűz Fehérholló Öskü főtáltos vezetésével, regélő táltosok. És – mindjárt a főbejáratnál – üzbég, türkmén, azeri és ujgur kézműves-kiállítás is gazdagította a programot.

Azt viszont alighanem még az idelátogató turisták közül is kevesen tudták, hogy a dzsembori sokak számára valójában egy felkészülési mérkőzés. Hiszen a lovakat nyereg nélkül megülő, onnan nyíllal, lándzsákkal vadászó vagy épp a négylábúak hátán ülve egymással birkózó férfiak egy része nem egyszerű hagyományőrző, hanem sportoló, aki épp az olimpiai megméretésre készül. Csak épp nem a négy év múlva Los Angelesben esedékes ötkarikás játékokra, hanem a szeptember 8-án Kirgizisztánban kezdődő Nomád Világjátékokra (WNG).

Ha az ötödik alkalommal sorra kerülő erőfelmérés – a Tanú című film Bástya elvtársával szólva – „kicsit sárgább, kicsit savanyúbb” is, de a miénk. Egészen pontosan a keleti, illetve Kelet felé kacsingató országoké. A szervezők szerint az idén már 82 ország kétezer sportolója nevezett be a 37 hagyományos versenyszámban meghirdetett összecsapásra, amelyben a magyarok mintegy százfős küldöttséggel képviseltethetik magukat.