Könnyű e-buszokkal előzné a multikat a Kravtex-Kühne-csoport – interjú Krankovics István buszgyárossal

6 perc

2024.08.12. 13:00

Saját konstrukciójú elektromos járművek gyártásába fogott bele egy győri családi vállalat, a Kravtex–Kühne-csoport. A legnagyobb magyarországi buszgyártónak a kockázatvállalása is unikális.

HVG: Magyarország akkumulátor-nagyhatalmi ambícióira fittyet hányva legújabb termékükbe, a júniusban bemutatott e-autóbuszba főleg Nyugat-Európában készült elektromos berendezéseket építettek be. Miért?

Krankovics István: A haszonjárművekhez nagyobb, speciális akkumulátorcsomagokra van szükség, ilyenek Magyarországon egyelőre nem készülnek. Miután kidolgoztuk a Credobus Electronell típus koncepcióját, más részegységekhez hasonlóan azt is megnéztük, melyik gyártó akkumulátorcsomagja az, ami árban, tömegben, méretben és beépíthetőségében a legjobban passzol az igényeinkhez. Így esett a választásunk az amerikai BorgWarner által felvásárolt német Akasol kimondottan buszokra optimalizált termékére.

Krankovics István buszgyáros
A legnagyobb magyar autóbuszgyártó, a Volánbusz járműflottájának ma már a felét kitevő Credobusokat készítő győri–mosonmagyaróvári Kravtex–Kühne-csoport alapítója. A vállalkozást 1992-ben, az orosz Avtexszel együtt hozta létre öreg Ikarusok felújítására és oroszországi értékesítésére. Miután az oroszok kiszálltak, 1999-ben belevágott a saját buszgyártásba.

HVG: Eddig azzal büszkélkedtek, hogy az önök által gyártott autóbuszok értékéből 75-80 százalékot Magyarországon állítanak elő. Az idén nyáron bemutatott e-buszoknál ezek szerint rosszabb lesz az arány?

K.I.: Az Electronellhez még az eddiginél is több alkatrészt gyártunk házon belül – például az úgynevezett passzív hűtőrendszert, de a jármű lelkét jelentő energiaelosztó egységet és hajtásvezérlő szoftvert is magunk fejlesztettük –, ennek árában mégis valamivel magasabb lesz az importhányad. Az elektromos hajtásrendszer fő egységei ugyanis – különösen az akkumulátorcsomagok – ma még borzasztóan drágák. Ma egy elektromos busz 1,8-szor–2-szer annyiba kerül, mint egy hagyományos.

A dízelbuszok kimagasló magyar értékhányadát elsősorban azzal érjük el, hogy a cégcsoportba tartozó, mezőgazdasági gépeket is gyártó mosonmagyaróvári Kühnében szinte minden fém alkatrészt magunk állítunk elő. Nemcsak a komplett buszvázakat, de több száz olyan bonyolult, magas hozzáadott értékű komponenst is, amit más gyártók készen vásárolnak – a Kühnének még saját vasöntödéje is van. És persze olyan partnereink is hozzájárulnak a magas hazai arányhoz, mint a kerékagyakat, futóműveket szállító Rába vagy a német ZF egri gyára, ahonnan bizonyos sebességváltókat vásárolunk.