Nem bírja a kánikulát Budapesten? Petőfi korában sokkal rosszabb volt!
A reformkori Pesten a bűz és a porviharok szinte lehetetlenné tették a nyár elviselését. Elmenekülni a városból csak az „úriembereknek” tudtak, sőt, illett nekik, ha nem akarták, hogy társadalmi státuszukat bárki megkérdőjelezze.
Bár a reformkori Pesten forró nyarakon már fagylalttal is hűthette magát a polgár, de elég volt egy kicsit szelesebb idő, és ropogott a kedves vendégek foga alatt a por, panaszkodtak az 1842-ben a mai Vörösmarty téren megnyílt első magyar fagylalda vendégei – festi le a kort Fónagy Zoltán történész. Pestet ugyanis terméketlen, sztyeppéhez hasonlatos homokos mezők vették körül, ahonnan a szél akadálytalanul hordta be a port a városba, ami különösen a nyári szárazságok idején volt embert próbáló. A Népliget létrehozásnak egyik célja is épp az volt 1855-ben, hogy az odatelepített akácossal kössék meg a futóhomokot.