Indul a magyar EU-elnökség: ha valamikor, akkor most nagyon kell pár üveg barackpálinka
Tisztességes közvetítői szerepet ígér a magyar kormány a júliusban kezdődő uniós elnökségére, de mindjárt annak szlogenjében odaszúr az EU-nak. Érdemi befolyásra kevés eszköz lesz Orbán kezében, de provokatív megjegyzései nagyobbakat szólhatnak.
Csendes nevetgélés fogadta a Várkert Bazár egyik konferenciatermében, ahogy Bóka János EU-ügyi miniszter és Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár bemutatta a magyar uniós elnökség jelmondatát: „Make Europe Great Again”, vagyis „Tegyük újra naggyá Európát”. A derültség a színpadon álló politikusokat sem lepte meg, komoly tapasztalatuk van az EU és az unióval foglalkozó újságírók megtrollkodásában, és azt is tudhatták jó előre: senki nem számít arra, hogy Donald Trump 2016-os nyerő szlogenjének (Make America Great Again) európai változatával futtatják a július elsején kezdődő féléves elnöki periódust.
„Nem tudok arról, hogy Trump valaha is nagy Európát akart volna” – reagált Bóka az újságírói megrökönyödésre, azt viszont nem tette hozzá: ennél a szlogennél semmi sem tükrözné jobban a magyar kormány Európa-politikáját. Egyszerre fejezi ki az EU gyengeségére utaló kritikát és azt, hogy mi a magunk módján – akár mindenkivel szemben – próbáljuk új irányba lökdösni az uniót, azzal a magyar találékonysággal, amire mindjárt a logóval, a világszerte ismert Rubik-kockával utal az elnökség.
Azt azért érdemes hozzátenni, hogy a magyar elnökség szlogenje jó eséllyel hosszú idő óta az első, amelyikre bárki is felkapja a fejét: az első fél évben elnöklő belgák azzal támadtak, hogy „Védelmezz, erősíts, készülj”, az elnökségi trió harmadik tagjának, a 2023 második fél évét vivő spanyoloknak pedig az „Európa, közelebb” mottót sikerült összehozniuk. Persze nem csak a szlogenek merülnek hamar feledésbe, néhány elvetemült szakemberen túl arra sem sokan emlékeznek, kik voltak az EU elnökei az elmúlt másfél évtizedben, akármennyire is mozgalmas időszakon van túl az unió. Ennek egyszerű az oka: a 2009-ben hatályba lépett lisszaboni szerződés úgy alakította át a működést, hogy ma már az állam- és kormányfők testületét egy önálló elnök (az elmúlt öt évben Charles Michel) vezeti, nem a soros elnök állam első embere.