Vannak megyék, amelyeknek az iskoláiból „eltűnt” a diákok negyede

6 perc

2024.06.03. 08:00

2024.06.03. 08:54

Drámaian csökken az óvodás és iskolás gyerekek száma, de jó hír, hogy visszaszorulóban van körükben a szegénység. A sajátos nevelési igényű (SNI) diákok aránya viszont folyamatosan nő.

Korábban már beszámoltunk A közoktatás indikátorrendszere – 2023 című kötet megjelenéséről, és bemutattunk néhány az alapján néhány fontos, és igen aggasztó megállapítást a magyar iskolarendszerről. Egyebek között, hogy egyre nő a tanárhiány, a korai iskolaelhagyók aránya és az egyházi iskolák térnyerése, miközben csökken a tanulók eredményessége.

Szinte minden mutató szerint tovább hanyatlik a magyar közoktatás

Nő a tanárhiány és az egyházi iskolák térnyerése, csökken a tanulók eredményessége. Egyre több a korai iskolaelhagyó, akik közül sokan nemhogy nem tanulnak tovább, de nem is dolgoznak. Egy friss tanulmánykötet számokban írja le a magyar közoktatás nyomasztó valóságát.

Ezúttal – szintén a kötet adatai alapján – a magyar iskolákba járó tanulók néhány átalános jellemzőjét vizsgáljuk meg. E tekintetben, mint látni fogjuk, jó hírekre is bukkanhattunk.

Csökkenő gyereklétszám

Sajnálatos, de cseppet sem meglepő, hogy minden korosztályban csökkent 2010 és 2022 között a gyerekek száma a közoktatásban. A 3-5 évesek (tehát az óvodások) 2010 és 2022 között 6 százalékkal lettek kevesebben az országban. Van ugyan két vármegye – Pest és Győr-Moson-Sopron – amelyben 2-4 százalékkal nőtt ez az érték, de másutt változatlan a létszám vagy kisebb-nagyobb mértékű csökkenés figyelhető meg. A legjelentősebb, közel 20 százalékos csökkenés Budapesten történt, de Baranya és Zala megyében is nagyjából 15 százalékkal elmaradt 2022-ben a 3–5 évesek száma a 2010-es értéktől.

A gyereklétszám változása 2010-2022
A közoktatás indikátorrendszere 2023

Az iskolás (6–16 éves) népesség száma 2010 és 2022 között szintén csökkent, nagyjából 7 százalékkal. Itt is vannak területi eltérések, mert Pest és Győr-Moson-Sopron megyében, valamint Budapesten nőtt e korosztály száma, miközben Békés megyében 20 százalékot meghaladó csökkenés volt megfigyelhető.

A „kicsikhez” képest sokkal súlyosabb, mintegy 16 százalékos a demográfiai visszaesés a 14–20 évesek körében. Számos megyében – Békés, Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Zala megyében – gyakorlatilag „eltűnt a korosztály negyede”.

Csökkenő szegénység