Kinek kell még napelem? A lakosságé után már a cégek érdeklődése is csökken
Csak az uniós program ad némi lendületet a napelemek telepítésének, ám az a kivitelezői finanszírozás miatt torzítja a piacot. Kiutat a megtermelt áram szabad értékesíthetősége kínálna.
Sorra dőlnek a naperőművi rekordok Magyarországon, pedig még el sem érkezett a szolártermelés szempontjából legjobb időszak. Március 20-án a naperőművi termelés meghaladta a 3 ezer megawattórát. Ráadásul ebben nincsenek benne az 50 kilowatt kapacitás alatti kiserőművek – közöttük a lakossági rendszerek – adatai. A rekord azért állhatott elő, mert a beépített kapacitás rohamosan nő, már meghaladta a 6 ezer megawattot.
Összehasonlításképpen: ez háromszorosa a paksi atomerőmű kapacitásának, nem mellesleg a kormány előző energiastratégiájában a 2030-ra kitűzött cél. A felülvizsgált célszám 2030-ra 12 ezer megawatt, ami alighanem gond nélkül elérhető. Jelenleg azonban a beépített napelemes kapacitás már-már túl sok, a villamosenergia-hálózat alig bírja az ingadozó termelést.
Az állam be is húzta a féket, a lakossági telepítéseket ösztönző, rendkívül kedvező szaldóelszámolást (amennyi áramot egy családi rendszer nyáron, napközben megtermelt, annyit akár a téli éjszakákon is visszakaphatott a tulaj) felváltotta a sokkal kedvezőtlenebb bruttó elszámolás. Míg előbbi idején egyértelmű volt, hogy bárkinek megéri napelemes rendszert telepíteni, az új helyzetben a megtérülés időtávja és mértéke komoly számolást igényel. Ennek is következménye, hogy tavaly már nem szaporodtak gombamód a napelempanelek a családi házak tetőin.